A Mesterségek nyomában című videósorozat többek között olyan régi foglalkozásokat mutat be mint a kovácsmesterség
Fotó: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány Facebook-oldala
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát. A budapesti Fiatalok a Nemzetért Alapítvány a Krónika érdeklődésére közölte, a projekt által a fiatalok számára is könnyen befogadható formában szeretnék bemutatni az akár több száz éves, generációkon át öröklődő tudást. A forgatások során erdélyi, székelyföldi helyszínek is megjelennek, ahol a hagyományos mesterségek még sokszor ma is élő, működő családi vállalkozásokhoz kötődnek – ugyanakkor itt is egyre sürgetőbb kérdés, lesz-e, aki továbbviszi a mesterek tudását.
2026. január 31., 19:002026. január 31., 19:00
Nagy érdeklődés övezi a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amelynek köszönhetően olyan régi foglalkozásokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, mint a szövés, fafaragás, bujka- és szalmakalap-készítés, kosárfonás, hímzés, fazekasság, bútorfestés, kovácsmesterség, bőrművesség, cipészet. A kezdeményezés létrejötte, célja kapcsán megkerestük a budapesti Fiatalok a Nemzetért Alapítványt, amelynek közösségi oldalán és honlapján körülbelül havi rendszerességgel megjelennek a felvételek.
„Öt fiatalnak volt egy remek ötlete a videósorozat készítésére, és ezzel keresték meg az alapítványt, mi pedig vállaltuk, hogy a szakmai és szervezeti hátteret biztosítjuk a projekt megvalósításához. A fiatalok általában sok időt töltenek a közösségi médiában, de ott tapasztalatunk szerint viszonylag kevés valóban értékes, gondolatébresztő tartalommal találkoznak. A fiatalok ötlete a régi mesterségek bemutatására pedig szerintünk pont ilyen értékes tartalmat hoz létre.
Fontosnak tartottuk, hogy ezt az akár több száz éves, generációkon át öröklődő tudást ne csak megőrizzük, hanem a fiatalok számára is könnyen befogadható formában mutassuk be” – hangsúlyozta a Krónikának az alapítvány csapata.
A bujkakészítés csínját-bínját is elleshetik az érdeklődők
Fotó: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány Facebook-oldala
Hozzátették, a videós formátum lehetőséget ad arra, hogy képi eszközökkel is bemutassák ezeket a mesterségeket: mindenki láthatja a munkafolyamatokat, az anyagokat, a mesteremberek kézmozdulatait, és persze magukat az embereket, akik a tudást nem csak őrzik, hanem nap mint nap használják. A projektben résztvevők úgy gondolják, hogy a digitális tér hatékony eszköz a hagyományok megismertetésére, megőrzésére.
A videókban ugyanakkor erdélyi, székelyföldi helyszínek is megjelennek. Arra a kérdésünkre, hogy mit tapasztaltak, mennyire élnek még a helyi közösségek mindennapjaiban ezek a hagyományos mesterségek, a budapesti szervezet tagjai azt felelték,
Elmondásuk szerint számos helyen nemcsak hagyományőrző tevékenység, hanem ma is működő családi vállalkozások tartják fenn a régi mesterségeket. „Ugyanakkor Erdélyt sem kerüli el teljesen az idő múlása, ott is egyre kevesebb az aktív mesterember, és sokuknál kérdéses, hogy lesz-e, aki továbbviszi a szakmát. Úgy láttuk, hogy a helyi közösségek általában büszkék ezekre az emberekre, de sokszor természetesnek veszik azt a tudást, ami »mindig is ott volt« a környezetükben. A videók egyik fontos célja ez is, hogy rámutassanak, milyen különleges értéket képviselnek a még aktívan dolgozó mesteremberek” – magyarázták a csapattagok.
Az aprólékos, pontos munkával járó bútorfestésről többet tudhatunk meg a videók által
Fotó: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány Facebook-oldala
Arra is kitértek, hogy a mesterek felkutatása nem volt mindig egyszerű, részben elfoglaltságuk, részben pedig kezdeti bizalmatlanságuk, óvatosságuk miatt. „Nagyon gyakori kérdés volt, hogy kell-e fizetniük ezért valamit. Amikor azonban megértették a projekt célját, a legtöbben örömmel működtek együtt.
Voltak, akik megfogalmazták, hogy attól tartanak, velük együtt eltűnik minden, amit egész életükben csináltak, mások pedig abban bíztak, hogy a gyermekeik, tanítványaik közül valaki esetleg majd foglalkozik a mesterséggel a hobbi szintjén túl is. De végül hálásak voltak a lehetőségért, hogy ilyen formában is nyoma maradjon annak, amit képviselnek” – részletezték.
Mint kifejtették, a projektet kezdeményező és megvalósító ötfős fiatal csapat számára ezek a mesterségek személyes élményeken keresztül válnak megismerhetővé. A forgatások során
Azt is megkérdeztük az alapítvány csapatától, hogy hosszabb távon mit remélnek a Mesterségek nyomában című sorozattól: szemléletformálást, érdeklődésfelkeltést, vagy akár azt is, hogy egyes fiatalok számára valódi pálya- vagy életút-inspirációvá váljanak ezek a mesterségek.
Ha sikerül elérni, hogy egy-egy videó gondolatokat indítson el, kíváncsivá tegye a nézőt, már fontos lépést tettünk, de nem titkolt vágyunk az sem, hogy hosszabb távon ezek a mesterségek akár valódi inspirációt is jelentsenek. Nem az a cél persze, hogy mindenkiből mesterember legyen, de szeretnénk megismertetni ezeket az értéket teremtő, alkotást és hagyományokat egyesítő hivatásokat minél több fiatallal. Ha akár csak néhány embert gondolkodásra ösztönzünk, már elérte a sorozat a célját” – hangsúlyozták a Krónikának a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány tagjai.
A mesterekben felmerül a kérdés, lesz-e, aki továbbviszi a hagyományt?
Fotó: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány Facebook-oldala
Míg régen a taplótáska egy divatos kiegészítő volt, ma már sokan azt sem tudják, mi az a toplászat vagy taplászat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!