
Kirekesztés. Dobrev Klára bejelentette: a DK törvényjavaslatot nyújt be a határon túli magyarok szavazati jogának elvétele érdekében
Fotó: Demokratikus Koalíció
A Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és „az arányos választási rendszer helyreállításáról” szóló törvényjavaslatát – jelentette be vasárnap reggel a párt elnöke a Facebookon tartott online sajtótájékoztatóján.
2026. február 01., 11:342026. február 01., 11:34
Dobrev Klára DK-elnök hozzátette: ezt a javaslatot az eddigiektől eltérően nemcsak a kormányváltás után, hanem még a jelenlegi parlamenti ciklusban is be fogják nyújtani. Mint mondta, mára már mintegy félmillió határon túli regisztrált az április választásokra és ez szerinte nem véletlen.
Úgy fogalmazott:
Elmondása szerint a baloldaliakkal együtt úgy vélik, hogy ami ma Magyarországon választási rendszer címen működik, „az minden, csak nem demokrácia”.
A politikus azt mondta: a Fidesz választási rendszerében a határon túli kettős állampolgárok – akik soha nem éltek, soha nem adóztak Magyarországon és nem is viselik a döntésük következményeit –, egy olyan levélszavazási rendszerrel tarthatják hatalomban a Fideszt, amely tömeges választási csalások elkövetésére is alkalmas.
Dobrev Klára szerint a határon túliak „egész egyszerűen, biztonsági boríték vagy bármiféle ellenőrzés nélkül” gyűjtik a Fidesznek a szavazatokat.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombati első pártelnöki évértékelő beszédében a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét sürgette.
Mint mondta, szabad csapatok járják Erdélyt és a Vajdaságot, majd „egész egyszerűen csak összegyűjtik néha az üres papírokat, amit aztán ők kitöltenek”.
Hozzátette: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állítja, hogy a választási rendszer átalakítása nem a legfontosabb feladat és nincs ellenére a határon túliak szavazati joga.
A politikus kiemelte, a baloldaliakkal úgy gondolják, hogy a választási rendszer reformja nélkül a kormányváltás csak egy vezérváltás lesz, de nem rendszerváltás. Ezért a DK törvényjavaslatával megszüntetnék a határon túliak szavazati jogát és a levélszavazás lehetőségét, megkönnyítenék a külföldön tanuló és dolgozó magyarok szavazását és átalakítanák az egyéni választókörletek határait – ismertette.
Hangsúlyozta: a DK a kormányváltás után olyan választási rendszert teremt, ahol minden szavazat számít. Ott csak azok szavazhatnak, akik viselik is a döntésük következményét és ahol a parlament összetétele végre valós társadalmi támogatottságot tükröz – tette hozzá.
Kirill Dmitrijev orosz követ „produktív és konstruktív megbeszéléseket” folytatott amerikai tisztségviselőkkel Miamiban – jelentette be január 31-én Steve Witkoff amerikai különmegbízott.
Újabb magyar halálos áldozata van az ukrajnai kényszersorozásnak, itt lenne az ideje, hogy a nemzetközi közösség végre fellépjen ezzel a nyílt embervadászattal szemben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Budapesten.
Az Egyesült Államok, Izrael és az európai vezetők kihasználták Irán gazdasági nehézségeit, és zavargásokat szítottak – jelentette ki szombaton a síita állam elnöke.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombati első pártelnöki évértékelő beszédében a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét sürgette.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Az amerikai igazságügyi minisztérium az Epstein-ügy több millió oldalnyi iratát, valamint videók és képek ezreit tette közzé pénteken.
Az amerikai igazságügyi minisztérium polgárjogi vizsgálatot indított a Minneapolisban lelőtt tüntető, Alex Pretti ügyében pénteken.
A Kreml tárgyalója, Kirill Dmitrijev szombaton találkozik a Trump-adminisztráció tagjaival Floridában – erősítette meg a Fehér Ház egyik tisztségviselője pénteken a Kyiv Independentnek.
A magyar kormány ellenzi a kollektív bűnösség elvét – szögezte le Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken késő este.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
szóljon hozzá!