
Kirekesztés. Dobrev Klára bejelentette: a DK törvényjavaslatot nyújt be a határon túli magyarok szavazati jogának elvétele érdekében
Fotó: Demokratikus Koalíció
A Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és „az arányos választási rendszer helyreállításáról” szóló törvényjavaslatát – jelentette be vasárnap reggel a párt elnöke a Facebookon tartott online sajtótájékoztatóján.
2026. február 01., 11:342026. február 01., 11:34
Dobrev Klára DK-elnök hozzátette: ezt a javaslatot az eddigiektől eltérően nemcsak a kormányváltás után, hanem még a jelenlegi parlamenti ciklusban is be fogják nyújtani. Mint mondta, mára már mintegy félmillió határon túli regisztrált az április választásokra és ez szerinte nem véletlen.
Úgy fogalmazott:
Elmondása szerint a baloldaliakkal együtt úgy vélik, hogy ami ma Magyarországon választási rendszer címen működik, „az minden, csak nem demokrácia”.
A politikus azt mondta: a Fidesz választási rendszerében a határon túli kettős állampolgárok – akik soha nem éltek, soha nem adóztak Magyarországon és nem is viselik a döntésük következményeit –, egy olyan levélszavazási rendszerrel tarthatják hatalomban a Fideszt, amely tömeges választási csalások elkövetésére is alkalmas.
Dobrev Klára szerint a határon túliak „egész egyszerűen, biztonsági boríték vagy bármiféle ellenőrzés nélkül” gyűjtik a Fidesznek a szavazatokat.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombati első pártelnöki évértékelő beszédében a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét sürgette.
Mint mondta, szabad csapatok járják Erdélyt és a Vajdaságot, majd „egész egyszerűen csak összegyűjtik néha az üres papírokat, amit aztán ők kitöltenek”.
Hozzátette: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állítja, hogy a választási rendszer átalakítása nem a legfontosabb feladat és nincs ellenére a határon túliak szavazati joga.
A politikus kiemelte, a baloldaliakkal úgy gondolják, hogy a választási rendszer reformja nélkül a kormányváltás csak egy vezérváltás lesz, de nem rendszerváltás. Ezért a DK törvényjavaslatával megszüntetnék a határon túliak szavazati jogát és a levélszavazás lehetőségét, megkönnyítenék a külföldön tanuló és dolgozó magyarok szavazását és átalakítanák az egyéni választókörletek határait – ismertette.
Hangsúlyozta: a DK a kormányváltás után olyan választási rendszert teremt, ahol minden szavazat számít. Ott csak azok szavazhatnak, akik viselik is a döntésük következményét és ahol a parlament összetétele végre valós társadalmi támogatottságot tükröz – tette hozzá.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
Donald Trump amerikai elnök továbbra is a tárgyalásos rendezést helyezi előtérbe az Egyesült Államok Iránnal fennálló nézeteltéréseinek rendezése érdekében.
5 hozzászólás