2012. január 23., 05:402012. január 23., 05:40
„Kivételes munkát ismerhet meg a közönség. Igaz, hogy nem minden tétele vonatkozik a kelet-európai filmgyártásra, hiszen itt gyakran a kényszer irányítja az alkotókat, a könyv azonban mindenképpen alkalmas a hályogkovácsság elvesztésére” – fogalmazott a könyvet méltató Szántai János. A filmkritikus és forgatókönyvíró rámutatott: noha a fiatal alkotók formabontóan szeretnék létrehozni műveiket, ennek ellenére léteznek bizonyos műfaji szabályok, amelyeknek minden forgatókönyvírónak meg kell felelnie. Hangsúlyozta: fontos megjegyezni, hogy a könyv első magyar fordítása Kolozsváron és nem az anyaországban készült el.
A bemutatón a fordítók elmondták: a kezdeményezés körülbelül másfél éve indult, a fordítás megszületéséig azonban számos kalandos esemény történt a szerzőkkel. „Az anyagi források keresése közben ráakadtunk valakire, aki azt állította, hogy őt illeti a magyar fordítás elkészítésének kizárólagos joga. Mint később kiderült, csupán arról volt szó, hogy évekkel korábban találkozott Mckeevel egyik szemináriuma után, aki ígéretet tett a szerzői jog átadására. Az illető által készített fordítás gyakorlatilag már készen is volt, részletesen elolvasva azonban rájöttünk, hogy egyéni meglátásait és ötleteit – saját könyvét akarta belecsempészni Mckee művébe” – idézte fel Zágoni Balázs.
A könyv magyar nyelvű változatának céljára utaló kérdésre Jakab-Benke Nándor elmondta: a Sapientia EMTE filmművészet szakán végzett, ahol nem igazán találkozott olyan komolyan vehető szakkönyvvel, amely a pályakezdőket felkészíthette volna arra, amire a Story alkalmas, így a fordításnak többek között hiánypótló szerepe volt. Zágoni Balázs ugyanakkor hozzátette: a könyv vágykeltő hatásának köszönhetően az ember olvasás közben óhatatlanul is nagy kedvet érez az íráshoz. A szerzők filmkritikusok számára is ajánlották a Storyt, amely konkrét filmeket elemezve mutatja be a forgatókönyvírás szabályait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok