
Részsiker. Zelenszkij részt vett a G7-csúcson, de Trump elnökkel nem találkozott, és egységes nyilatkozat sem született Ukrajna támogatásáról
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította kanadai látogatását, és kedden visszatért Kijevbe, miközben a G7-tárgyalások még folytak.
2025. június 18., 11:012025. június 18., 11:01
A tervek szerint Zelenszkij Calgaryba utazott volna további eseményekre és sajtótájékoztatóra, de ezeket a programpontokat törölték.
A változásra a Kijevet keddre virradóra ért halálos orosz rakétacsapás, valamint a G7-ek napirendjének módosítása miatt került sor.
Zelenszkij abban a reményben utazott a csúcstalálkozóra, hogy négyszemközt találkozhat Donald Trump amerikai elnökkel, és erősebb szankciókat szorgalmazhat Oroszországgal szemben.
Zelenszkij elmondta, hogy közölte a G7 vezetőivel, hogy „a diplomácia most válsághelyzetben van”, és megjegyezte, hogy a szövetségeseknek továbbra is fel kell szólítaniuk Trumpot, hogy „használja valódi befolyását” a háború befejezésének kikényszerítésére".
„Még ha az amerikai elnök most nem is gyakorol elég nyomást Oroszországra, az igazság az, hogy Amerikának még mindig a legszélesebb körű globális érdekei és a legtöbb szövetségese van. Mindegyiküknek erős védelemre van szüksége” – írta Telegram-posztjában.
Eközben
– közölte egy kanadai tisztségviselő a csúcstalálkozó alkalmával.
A tisztségviselő szerint Kanada úgy érezte, hogy a felhígított változat nem lenne tisztességes Ukrajnával szemben.
Ehelyett a fennmaradó hat G7-tag álláspontját egy külön nyilatkozat fogja tükrözni, amelyet Mark Carney miniszterelnök nevében adnak ki.
Kanada kedden, a kananaskisi G7-csúcstalálkozó utolsó napján, a Zelenszkijjel folytatott kétoldalú megbeszélésen
Az intézkedések között szerepel kétmilliárd kanadai dollár (1,5 milliárd dollár) katonai támogatás, valamint új szankciók, amelyek célja Oroszország energiabevételeinek és szankciókijátszási taktikáinak korlátozása.
Zelenszkij kedden késő este elmondta, hogy a G7-ek csúcstalálkozója mégis konkrét eredményeket hozott Ukrajna számára, többek között a katonai támogatás növelését, újabb segélyrészletek folyósítását a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával, valamint további szankciókat, amelyek az orosz háborús forrásokra irányulnak.
Eközben óvatosságra intette az ukrán főváros lakóit kedden Vitalij Klicsko kijevi polgármester, mivel a városban apró, vizsgálataik szerint
„A katasztrófavédelem és a rendőrség ilyen golyókat gyűjtött össze. Ezek rakétából származó kazettás töltetek. Ezek az apró golyók a rakétán belül találhatók, hogy minél több embert sebesítsenek vagy öljenek meg” – írta Vitalij Klicsko a Telegramon. Úgy foglalt állást, hogy az ukrán fővárosra mért orosz csapást nem lehet másként nevezni, mint népirtásnak. Oroszország igyekszik mindent megtenni azért, hogy a lehető legtöbb ember meghaljon, és ilyen lövedékeket használ egy békés város megtámadására – vélekedett a polgármester.
Vitalij Klicsko közölte, hogy szerdán gyásznapot tartanak Kijevben az orosz légicsapás áldozatainak emlékére. Az eddigi hivatalos ukrán adatok szerint az orosz támadás következtében 15 – újabb források szerint 16 – ember vesztette életét és 139-en sebesültek meg a fővárosban.
A polgármester azonban arról tájékoztatott, hogy
Szvitlana Vodolaha, a katasztrófavédelem szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak azt mondta: a halálos áldozatok számáról szóló eltérő adatok annak tudhatók be, hogy a mentők időnként csak testrészeket emelnek ki a romok alól.
Timur Tkacsenko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője egy tévéműsorban azt mondta, hogy egy találatot kapott kilencemeletes épület romjai alatt 4 és 14 közötti ott lakó ember rekedhetett, akikkel nem tudnak kapcsolatba lépni. A helyszínről készült videófelvételek tanúsága szerint a többszintes lakóépület egy teljes lépcsőháza romba dőlt.
Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója kedden arról adott hírt, hogy
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója közölte, hogy a régi székhelyén, Herszon városában 12-en sebesültek meg orosz dróntámadások következtében. Az ukrán vezérkar reggeli harctéri jelentése szerint az elmúlt nap során 186 összecsapás volt a fronton, ebből 56 a Donyeck megyei Pokrovszk térségében, 38 pedig az észak-szlobozsanszki (Harkiv megyei) és a kurszki irányokban.
Hétfőn az ukrán erők megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett egy orosz harckocsit, húsz tüzérségi lövedéket és 177 drónt.
légi, földi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az éjszaka folyamán.
A moszkvai katonai tárca szerint az orosz haderő az elmúlt nap folyamán a hatból öt ukrajnai frontszakaszon előre tudott nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1400 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.
A hadijelentés az Ukrajnában eltalált, illetve megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több lőszer-, robbanóanyag- és anyagieszköz-raktárt, 12 páncélozott harcjárművet, öt amerikai JDAM irányított bombát, továbbá 233 drónt, közülük 203-at a „különleges hadművelet” övezetén kívül.
Ezt követően, kedd délig további 24 pilóta nélküli repülőszerkezetet lőtt le a légvédelem öt orosz régió légterében.
Macron: az EU és szövetségesei készek szigorítani az Oroszországgal szembeni szankciókat
Az Európai Unió és szövetségesei készek szigorítani az Oroszországgal szembeni szankciókat – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a Hetek csoportja (G7) keddi csúcstalálkozójának alkalmával.
„(Volodimir) Zelenszkij elnökkel a G7-ek. Szolidárisak vagyunk az ukrán néppel a tegnap esti hatalmas orosz csapások után” – írta Macron a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
„Eltökéltek vagyunk, hogy növeljük a nyomást Oroszországra, hogy fogadja el az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet, amelyre Ukrajna készen áll” – tette hozzá.
Macron részt vett a kanadai Kananaskisban a G7-ek csúcstalálkozóján. A globális vezetők számos témát megvitattak, köztük Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Miközben a G7-vezetők Kanadában találkoztak, Oroszország az egyik legsúlyosabb drón- és rakétatámadást indította Kijev ellen azóta, hogy 2022 februárjában megkezdte teljes körű háborúját Ukrajna ellen, 16 ember meghalt és legalább 134 megsebesült.
„A kialakulóban lévő közös álláspont az, hogy azt mondjuk: meg kell erősítenünk a szankciókat” – jelentette a CBC News Macronra hivatkozva.
Európa sokkal szigorúbb szankciókat javasol, mint amilyeneket az Egyesült Államok Oroszországgal szemben bevezetett – mondta Macron, hozzátéve, hogy az EU „nagyon szoros koordinációban” van Kanadával, Japánnal és Nagy-Britanniával.
Több ország, köztük Kanada és Nagy-Britannia a G7-ek csúcstalálkozójának idején további szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben.
„Véleményünk szerint ez megváltoztatta a helyzetet, mert lehetővé teszi, hogy visszahozzuk Oroszországot a tárgyalóasztalhoz, ahogy azt (Donald) Trump (amerikai) elnök követelte” – mondta Macron a CBC News szerint.
Az orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, korai az EU szerepéről beszélni a békés rendezésben. Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes arról is beszélt, hogy a román nemzeti elit elkötelezett Moldova elrománosítása mellett.
Sorsfordító pillanatban vagyunk, most dől el, hogy maradunk egy félelemre, gyűlöletre és lopásra épülő rendszerben, vagy visszavesszük végre a jövőnket – mondta a Tisza Párt elnöke vasárnap Budapesten, a Hungexpo területén tartott évértékelő beszédében.
Iráni gyártmányú drónokkal támadták Odesszát az orosz erők vasárnap hajnalban; a város több negyedében tüzek pusztítottak.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa mellett, de határozottabb politikai irányváltást vár szövetségeseitől – erről beszélt Marco Rubio Münchenben. A tanácskozáson újra felszínre kerültek az ukrán–magyar politikai feszültségek.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt pénteken.
Négyre emelkedett a budakeszi panziótűz halálos áldozatainak száma, az egyik életveszélyes sérült a kórházban életét vesztette – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán pénteken.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
szóljon hozzá!