Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa azon kijelentéseit, amelyekben az ukránokat „a fehér zászló bátorságára” buzdította, és azt mondta, hogy Európa biztonságát jelenleg az Ukrajna zászlaja alatt harcoló csapatok garantálják.
2024. március 11., 08:592024. március 11., 08:59
A vasárnap esti reakció Ferenc pápa szombati kijelentésére született, miszerint az ukránok fontolják meg a tárgyalásokat Oroszországgal.
„Úgy gondolom, hogy az a legerősebb, aki megvizsgálja a helyzetet, aki gondol az emberekre, akiben megvan a fehér zászló bátorsága, hogy tárgyaljon” – mondta Ferenc pápa.
Zelenszkij vasárnap esti beszédében úgy reagált, hogy nem említette közvetlenül a pápát.
„Az orosz gyilkosok és kínzók csak azért nem vonulnak tovább Európába, mert az ukránok fegyverrel a kezükben és kék-sárga zászló alatt visszatartják őket” – mondta.
„Ez az, ami az egyház – az emberek mellett van, nem pedig két és fél ezer kilométerre valahol máshol, virtuálisan közvetítve olyasvalaki között, aki élni akar, és olyasvalaki között, aki el akar pusztítani” – mondta.
Mint arról beszámoltunk, korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is elutasította Ferenc pápa javaslatát,
Az ukrán elnök ezután köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek az általa felvállalt vezető szerepért és a támogatásért. Elmondta, hogy vasárnap hosszas telefonbeszélgetést folytattak, és megvitatták a közelgő ukrajnai találkozó napirendjét.
Macron az egyik leghangosabb nyugati támogatóként lépett fel Ukrajna mellett, és a tűzszüneti tárgyalások helyett az Oroszország feletti katonai győzelem szükségességét szorgalmazta. Zelenszkij és Macron február 16-án megállapodást írt alá a biztonsági együttműködésről, amelyben Macron ígéretet tett Ukrajna NATO- és EU-törekvéseinek támogatására.
„Igen, de nem mindet” – mondta. „Igen, vannak találatok. Sajnos vannak veszteségek is. Vannak veszteségek. De vannak megmentett emberek is” – tette hozzá.
Az orosz erők 2022 februárja óta több ezer Sahíd drónt vetettek be ukrán városok ellen.
Eközben
– jelentette vasárnap a La Stampa című olasz lap.
A megjegyzések azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, hogy a jövőben „nem zárható ki” a nyugati katonai jelenlét Ukrajnában. Az Egyesült Államok és több európai szövetséges, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elhatárolódott Macron kijelentésétől.
Crosetto az olasz parlamentben elmondta, hogy a 2023-as ukrán ellentámadás nem érte el a kívánt eredményt, és hangsúlyozta, hogy a katonai helyzet reális értékelésére van szükség.
„Ebből a szempontból... úgy tűnik, hogy a katonai támogatás mellett eljött az ideje a határozott diplomáciának, mert mindkét oldalról számos fontos jelzés érkezik” – mondta Crosetto.
Crosetto azt is hozzátette, hogy
Az ellen érvelt, hogy két év háború után fontolóra vegyék ezt a lehetőséget, kiemelve, hogy alternatívákat kell vizsgálni.
„Nemet mondunk a hadserő bevetésére Ukrajnában. Franciaországnak nem kellene a NATO nevében beszélnie” – mondta Crosetto a La Stampának.
Mint arról beszámoltunk, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy nem zárja ki a NATO-csapatok esetleges ukrajnai jelenlétét.
Miközben elismerte a nyugati országok erőfeszítéseit, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának, Crosetto arról is beszélt, hogy a termelés szintje még mindig elmarad Oroszország képességeitől. Azt is megjegyezte, hogy fontos átfogó támogatást nyújtani Kijevnek, miközben a diplomáciai csatornák erőteljesebb aktivizálása mellett érvelt annak érdekében, hogy Ukrajna visszanyerje szabadságát, területét és biztonságát.
Durva hangnemben utasította vissza Ferenc pápa tárgyalásokra való felhívását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Ferenc pápa egy interjúban kijelentette: Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene a két évvel ezelőtt Moszkva által indított teljeskörű inváziót követő, tízezrek életét követelő háború lezárásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!