Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa azon kijelentéseit, amelyekben az ukránokat „a fehér zászló bátorságára” buzdította, és azt mondta, hogy Európa biztonságát jelenleg az Ukrajna zászlaja alatt harcoló csapatok garantálják.
2024. március 11., 08:592024. március 11., 08:59
A vasárnap esti reakció Ferenc pápa szombati kijelentésére született, miszerint az ukránok fontolják meg a tárgyalásokat Oroszországgal.
„Úgy gondolom, hogy az a legerősebb, aki megvizsgálja a helyzetet, aki gondol az emberekre, akiben megvan a fehér zászló bátorsága, hogy tárgyaljon” – mondta Ferenc pápa.
Zelenszkij vasárnap esti beszédében úgy reagált, hogy nem említette közvetlenül a pápát.
„Az orosz gyilkosok és kínzók csak azért nem vonulnak tovább Európába, mert az ukránok fegyverrel a kezükben és kék-sárga zászló alatt visszatartják őket” – mondta.
„Ez az, ami az egyház – az emberek mellett van, nem pedig két és fél ezer kilométerre valahol máshol, virtuálisan közvetítve olyasvalaki között, aki élni akar, és olyasvalaki között, aki el akar pusztítani” – mondta.
Mint arról beszámoltunk, korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is elutasította Ferenc pápa javaslatát,
Az ukrán elnök ezután köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek az általa felvállalt vezető szerepért és a támogatásért. Elmondta, hogy vasárnap hosszas telefonbeszélgetést folytattak, és megvitatták a közelgő ukrajnai találkozó napirendjét.
Macron az egyik leghangosabb nyugati támogatóként lépett fel Ukrajna mellett, és a tűzszüneti tárgyalások helyett az Oroszország feletti katonai győzelem szükségességét szorgalmazta. Zelenszkij és Macron február 16-án megállapodást írt alá a biztonsági együttműködésről, amelyben Macron ígéretet tett Ukrajna NATO- és EU-törekvéseinek támogatására.
„Igen, de nem mindet” – mondta. „Igen, vannak találatok. Sajnos vannak veszteségek is. Vannak veszteségek. De vannak megmentett emberek is” – tette hozzá.
Az orosz erők 2022 februárja óta több ezer Sahíd drónt vetettek be ukrán városok ellen.
Eközben
– jelentette vasárnap a La Stampa című olasz lap.
A megjegyzések azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, hogy a jövőben „nem zárható ki” a nyugati katonai jelenlét Ukrajnában. Az Egyesült Államok és több európai szövetséges, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elhatárolódott Macron kijelentésétől.
Crosetto az olasz parlamentben elmondta, hogy a 2023-as ukrán ellentámadás nem érte el a kívánt eredményt, és hangsúlyozta, hogy a katonai helyzet reális értékelésére van szükség.
„Ebből a szempontból... úgy tűnik, hogy a katonai támogatás mellett eljött az ideje a határozott diplomáciának, mert mindkét oldalról számos fontos jelzés érkezik” – mondta Crosetto.
Crosetto azt is hozzátette, hogy
Az ellen érvelt, hogy két év háború után fontolóra vegyék ezt a lehetőséget, kiemelve, hogy alternatívákat kell vizsgálni.
„Nemet mondunk a hadserő bevetésére Ukrajnában. Franciaországnak nem kellene a NATO nevében beszélnie” – mondta Crosetto a La Stampának.
Mint arról beszámoltunk, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy nem zárja ki a NATO-csapatok esetleges ukrajnai jelenlétét.
Miközben elismerte a nyugati országok erőfeszítéseit, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának, Crosetto arról is beszélt, hogy a termelés szintje még mindig elmarad Oroszország képességeitől. Azt is megjegyezte, hogy fontos átfogó támogatást nyújtani Kijevnek, miközben a diplomáciai csatornák erőteljesebb aktivizálása mellett érvelt annak érdekében, hogy Ukrajna visszanyerje szabadságát, területét és biztonságát.
Durva hangnemben utasította vissza Ferenc pápa tárgyalásokra való felhívását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Ferenc pápa egy interjúban kijelentette: Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene a két évvel ezelőtt Moszkva által indított teljeskörű inváziót követő, tízezrek életét követelő háború lezárásáról.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!