Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa azon kijelentéseit, amelyekben az ukránokat „a fehér zászló bátorságára” buzdította, és azt mondta, hogy Európa biztonságát jelenleg az Ukrajna zászlaja alatt harcoló csapatok garantálják.
2024. március 11., 08:592024. március 11., 08:59
A vasárnap esti reakció Ferenc pápa szombati kijelentésére született, miszerint az ukránok fontolják meg a tárgyalásokat Oroszországgal.
„Úgy gondolom, hogy az a legerősebb, aki megvizsgálja a helyzetet, aki gondol az emberekre, akiben megvan a fehér zászló bátorsága, hogy tárgyaljon” – mondta Ferenc pápa.
Zelenszkij vasárnap esti beszédében úgy reagált, hogy nem említette közvetlenül a pápát.
„Az orosz gyilkosok és kínzók csak azért nem vonulnak tovább Európába, mert az ukránok fegyverrel a kezükben és kék-sárga zászló alatt visszatartják őket” – mondta.
„Ez az, ami az egyház – az emberek mellett van, nem pedig két és fél ezer kilométerre valahol máshol, virtuálisan közvetítve olyasvalaki között, aki élni akar, és olyasvalaki között, aki el akar pusztítani” – mondta.
Mint arról beszámoltunk, korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is elutasította Ferenc pápa javaslatát,
Az ukrán elnök ezután köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek az általa felvállalt vezető szerepért és a támogatásért. Elmondta, hogy vasárnap hosszas telefonbeszélgetést folytattak, és megvitatták a közelgő ukrajnai találkozó napirendjét.
Macron az egyik leghangosabb nyugati támogatóként lépett fel Ukrajna mellett, és a tűzszüneti tárgyalások helyett az Oroszország feletti katonai győzelem szükségességét szorgalmazta. Zelenszkij és Macron február 16-án megállapodást írt alá a biztonsági együttműködésről, amelyben Macron ígéretet tett Ukrajna NATO- és EU-törekvéseinek támogatására.
„Igen, de nem mindet” – mondta. „Igen, vannak találatok. Sajnos vannak veszteségek is. Vannak veszteségek. De vannak megmentett emberek is” – tette hozzá.
Az orosz erők 2022 februárja óta több ezer Sahíd drónt vetettek be ukrán városok ellen.
Eközben
– jelentette vasárnap a La Stampa című olasz lap.
A megjegyzések azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, hogy a jövőben „nem zárható ki” a nyugati katonai jelenlét Ukrajnában. Az Egyesült Államok és több európai szövetséges, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elhatárolódott Macron kijelentésétől.
Crosetto az olasz parlamentben elmondta, hogy a 2023-as ukrán ellentámadás nem érte el a kívánt eredményt, és hangsúlyozta, hogy a katonai helyzet reális értékelésére van szükség.
„Ebből a szempontból... úgy tűnik, hogy a katonai támogatás mellett eljött az ideje a határozott diplomáciának, mert mindkét oldalról számos fontos jelzés érkezik” – mondta Crosetto.
Crosetto azt is hozzátette, hogy
Az ellen érvelt, hogy két év háború után fontolóra vegyék ezt a lehetőséget, kiemelve, hogy alternatívákat kell vizsgálni.
„Nemet mondunk a hadserő bevetésére Ukrajnában. Franciaországnak nem kellene a NATO nevében beszélnie” – mondta Crosetto a La Stampának.
Mint arról beszámoltunk, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy nem zárja ki a NATO-csapatok esetleges ukrajnai jelenlétét.
Miközben elismerte a nyugati országok erőfeszítéseit, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának, Crosetto arról is beszélt, hogy a termelés szintje még mindig elmarad Oroszország képességeitől. Azt is megjegyezte, hogy fontos átfogó támogatást nyújtani Kijevnek, miközben a diplomáciai csatornák erőteljesebb aktivizálása mellett érvelt annak érdekében, hogy Ukrajna visszanyerje szabadságát, területét és biztonságát.
Durva hangnemben utasította vissza Ferenc pápa tárgyalásokra való felhívását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Ferenc pápa egy interjúban kijelentette: Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene a két évvel ezelőtt Moszkva által indított teljeskörű inváziót követő, tízezrek életét követelő háború lezárásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!