
Enyhülő viszony. Zelenszkij szerint Trumppal együttműködve még idén békét lehet kötni
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hisz abban, hogy Trump vezetésével „még ebben az évben tartós béke érhető el”.
2025. március 20., 09:272025. március 20., 09:27
Ezt maga Zelenszkij közölte az X-en a Donald Trump amerikai elnökkel a tűzszünet és Ukrajna jövője témájában lezajlott szerdai telefonbeszélgetést követően.
A beszélgetés látszólag szívélyes hangulata éles ellentétben áll Zelenszkij múlt havi Fehér Házi látogatásával, amelynek során a két vezető – JD Vance amerikai alelnökkel együtt – feszült szóváltásba keveredett.
A Donald Trumppal folytatott megbeszélése során Zelenszkij azt mondta, hogy nyitott egy részleges tűzszünetre, amely magában foglalja az energetikai infrastruktúrára, a vasúti és kikötői létesítményekre irányuló csapások leállítását, és amelyet gyorsan létre lehetne hozni – de
„Megértem, hogy amíg nem állapodunk meg (Oroszországgal), amíg nincs egy megfelelő dokumentum akár részleges tűzszünetről, addig szerintem minden repülni fog” – mondta a drónokra és rakétákra utalva.
A Truth Social nevű közösségi médiaplatformján írva Trump azt közölte, hogy a hívás célja Ukrajna és Oroszország összehangolása volt „kéréseik és igényeik tekintetében”, hozzátéve, hogy a tűzszüneti erőfeszítések sínen vannak.

Véget ért a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij közötti egyórás telefonos megbeszélés szerdán. Zelenszkij a telefonbeszélgetés során beleegyezett az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadások leállításába.
Később Marco Rubio külügyminiszter egy részletesebb nyilatkozatában azt mondta, hogy
A két vezető „megállapodott abban, hogy a harctéri helyzet alakulása során szorosan megosztják egymással az információkat védelmi törzseik között” – mondta.
A Fehér Ház szóvivője szerdán, amikor tájékoztatást adott az amerikai és az ukrán elnök telefonbeszélgetéséről, közölte: Trump és Zelenszkij egyetértett az ukrán energiainfrastruktúrát érintő részleges orosz-ukrán tűzszünetről, a technikai részleteket a következő napokban Szaúd-Arábiában egyeztetik a tárgyalódelegációk.
Karoline Leavitt ismertette Marco Rubio külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadónak a telefonbeszélgetésről kiadott közleményét is, amely szerint
„Az érintett erőművek amerikai tulajdonlása lenne a legjobb védelem azok infrastruktúrája számára, valamint a legjobb támogatás az ukrán energiainfrastruktúra részére” – áll a közleményben, amely szerint a Szaúd-Arábiában esedékes következő technikai egyeztetéseken
A külügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó közleménye szerint az ukrán elnök további légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól, mindenekelőtt Patriot-rendszereket, amivel kapcsolatban Donald Trump azt ígérte, hogy együttműködik az ukrán féllel abban, hogy megtalálják, milyen eszközök elérhetők, elsősorban Európában.
A tájékoztatásból az is kiderült, hogy
A Fehér Ház szóvivője a jelenlegi helyzetet értékelve kijelentette, hogy a „béke soha nem volt közelebb, mint jelenleg”.
Karoline Leavitt azt is hozzátette, hogy Donald Trump és Volodimir Zelenszkij telefonbeszélgetése mintegy egy órán keresztül tartott, és azon szóba került az oroszországi Kurszk környékén tartózkodó ukrán egységek helyzete, valamint az amerikai elnök tájékoztatta ukrán partnerét a kedden, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről is.
A Fehér Ház azt is közölte, hogy
„Most egy hosszú távú békemegállapodásra összpontosítunk” – mondta Karoline Leavitt. „Túlléptünk az ásványi anyagokkal kapcsolatos gazdasági megállapodás keretén” – szögezte le.
Újabb F-16-osok érkeztek Ukrajnába
Újabb nyugati F-16-os vadászrepülőgépek érkeztek Ukrajnába – erősítette meg Volodimir Zelenszkij elnök szerdán újságíróknak.
Az elnök kijelentette, hogy több F-16-os érkezett, de a leszállított repülőgépek pontos számát nem árulta el.
„További F-16-osok érkeztek Ukrajnába. Az oroszok azt hazudták, hogy lelőttek ott valamit, nem lőttek le semmit. És a jó hír az, hogy több F-16-os repülőgép érkezett Ukrajnába” – mondta Zelenszkij.
Korábban a nap folyamán az orosz média azt állította, hogy egy F-16-os repülőgépet lőttek le a Szumi területen, amit az ukrán légierő tagadott.
Zelenszkij nem pontosította, hogy honnan érkeztek a sugárhajtású repülőgépek.
Ukrajna Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta kér F-16-osokat, az első gépek 2024 augusztusában érkeznek, több nyugati ország jóváhagyását követően.
Több ország is hozzájárult F-16-os vadászrepülőgépekkel Ukrajna védelmi erőfeszítéseihez, Hollandia – amely bejelentette, hogy továbbra is F-16-osokat telepít Ukrajnába – jelentős szerepet játszik 24 F-16-os lekötésével.
Dánia 19 F-16-ost ígért, a kezdeti szállítások 2024-ben történnek, míg Norvégia 6 és 22 repülőgép közötti mennyiséget ígért. Belgium szintén bejelentette, hogy F-16-osokat kíván szállítani, bár a pontos számot nem közölték.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!