Szigorítana. Ursula von der Leyen szerint még nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra
Fotó: Európai Bizottság/Facebook
Nagyobb nyomást kell gyakorolni Oroszországra az ukrajnai tűzszünet érdekében – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap, és sürgette a G7-országokat, hogy a cél elérése érdekében fokozzák a szankciókat.
2025. június 16., 11:042025. június 16., 11:04
A világ legnagyobb ipari országainak vezetői a kanadai Sziklás-hegységben tanácskoznak, miközben az európai országok igyekeznek az Oroszország által indított ukrajnai háborút Donald Trump amerikai elnök figyelmének középpontjában tartani annak ellenére, hogy a Közel-Keleten Izrael és Irán között harcok törtek ki – emlékeztet a Reuters.
A diplomáciai erőfeszítések holtpontra jutása után az Európai Unió új szankciócsomagot készül elfogadni Oroszországgal szemben, de eddig nem sikerült meggyőzniük Trumpot – aki eddig vonakodott Vlagyimir Putyin orosz elnökre nyomást gyakorolni –, hogy új amerikai szankciókat vezessen be.
„Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, hogy valódi tűzszünetet érjünk el, hogy tárgyalóasztalhoz ültessük Oroszországot, és hogy véget vessünk ennek a háborúnak, a szankciók döntő fontosságúak ennek érdekében” – mondta von der Leyen egy sajtótájékoztatón, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok hétfőn kezdődő tárgyalásait megelőzően.
„A múlt héten egy 18. szankciós csomagra vonatkozó javaslatot terjesztettünk elő. Fel fogom kérni valamennyi G7-partnerünket, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben a törekvésben” – mondta von der Leyen.
A világ figyelme a Közel-Kelet felé fordult, ahol az Izrael által Irán ellen intézett csapások felvetették egy szélesebb körű regionális konfliktus eszkalálódásának kockázatát. Az ezt követő olajár-emelkedés tovább növelte a világgazdasággal kapcsolatos aggodalmakat.
Von der Leyen elmondta, hogy a Trumppal folytatott szombati megbeszéléseken megállapodtak abban, hogy
„Nagyon éberek maradunk (azzal kapcsolatban) is, hogy milyen következményekkel jár ez a nemzetközi energiapiacokra nézve” – mondta.
A Trump-adminisztrációval folytatott kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a július 9-i határidő előtt a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben, de a blokk felkészül a vészhelyzetekre arra az esetre, ha nem születik megállapodás.
Von der Leyen vasárnap korábban beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is.
„Irán a regionális instabilitás fő forrása, és mindig is nagyon egyértelmű volt, Iránnak soha nem lehet atomfegyvere” – mondta.
„A közelmúlt eseményei rávilágítottak arra, hogy egyre inkább összefonódnak az egyfelől európai, másfelől közel-keleti konfliktusok. Ugyanolyan típusú, iráni tervezésű és gyártású drónok és ballisztikus rakéták válogatás nélkül csapást mérnek ukrajnai és izraeli városokra” – mondta.
Korábban a nap folyamán Oroszország a Poltavai területen található Kremencsuk városát vette célba egy kombinált rakéta- és dróntámadással, amely energetikai és mezőgazdasági létesítményeket rongált meg.
A csapásban közel 200 drón és rakéta vett részt, köztük cirkáló- és ballisztikus rakéták is.
A támadásra nem sokkal Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetése után került sor.
Éjszakai beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy
„Ezzel Oroszország szembe köpi mindazt, amit a nemzetközi közösség megpróbál tenni, hogy megállítsa ezt a háborút” – mondta Zelenszkij esti beszédében.
„Ez közvetlenül Putyin és Trump beszélgetése után történt. Miután az amerikaiak megkértek minket, hogy ne csapjunk le az orosz energetikai létesítményekre. Ugyanakkor, amikor Putyin megpróbálja magát a Közel-Kelet kapcsán közvetítőként feltüntetni ... A cinizmus szintje megdöbbentő” – mondta.
A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után Trump azt állította, hogy „nyitott” lenne arra, hogy az orosz elnök közvetítőként lépjen fel az Izrael és Irán közötti, gyorsan eszkalálódó konfliktusban.
Putyin „maga a háború” – mondta Zelenszkij, és sürgette a nemzetközi közösséget, hogy ne dőljön be az „orosz manipulációnak és hazugságoknak”.
Zelenszkij arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország további támadásokat tervezhet az ukrán energiaszektor ellen, beleértve az atomenergetikai infrastruktúrát is.
Az elnök szerint az ukrán hírszerző ügynökségek bizonyítékokat szereztek az orosz fenyegetésről, és megosztották az információkat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) és a Trump-adminisztrációval.
„Oroszország további támadásokat tervez az energiaszektorunk ellen, olyan támadásokat, amelyek a világ számára most talán kevésbé láthatók, mert minden szem a közel-keleti helyzetre szegeződik” – mondta.
A teljes körű háború során Oroszország az energetikai infrastruktúra elleni célzott támadások révén megpróbálta megzavarni Ukrajna áramhálózatát. Miután márciusban elutasította a 30 napos feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, Moszkva ehelyett egy hónapos tűzszünetbe egyezett bele az energiaszektor elleni támadásokkal kapcsolatban.
A Kreml továbbra is elutasítja a feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó felhívásokat.
Oroszország hétfőre virradó éjszaka dróntámadások sorozatát indította a Kijev területé ellen, amelyek a fővárost és a régió településeit egyaránt célba vették – közölték kormányzati tisztviselők.
A Kijevi terület Obuhivi járásában egy 60 éves férfi sérült meg az orosz dróncsapás következtében – jelentette helyi idő szerint hajnali 1 óra 37 perckor Mikola Kalasnyik regionális kormányzó.
A sérült férfi orvosi segítséget kapot.
A támadásban civil célpontok, köztük egy magánház is megsérült. A mentőszolgálatok jelenleg is dolgoznak a helyszínen.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester megerősítette, hogy a város légvédelme működött, és hogy drónok hatoltak be a főváros légterébe vasárnap késő este, helyi idő szerint 23 óra 29 perc körül.
Közben Ukrajna drónokat indított az oroszországi Tatárföld ellen, egy ember meghalt és 13 megsebesült – jelentette Rusztam Minnihanov kormányzó június 15-én.
Az ukrán drónokat állítólag lelőtték, de
Minnihanov szerint egy autógyárról volt szó, de egyes Telegram-csatornák, köztük az Astra szerint a jól ismert dróngyár volt a célpont.
Az ukrán vezérkar később megerősítette a csapás részleteit, többek között azt is, hogy az a Sahed típusú drónok gyártása ellen irányult.
„A félelem és pánik keltésére tett kísérlet ellenére a köztársaságban minden vállalkozás és létfenntartó létesítmény stabilan működik. A sürgősségi szolgálatok folyamatos készültségben vannak” – mondta Minnihanov.
Az úgynevezett Alabuga különleges gazdasági övezetben található egy Sahed típusú nagy hatótávolságú támadó drónokat, valamint más felderítő drónokat gyártó üzem, amelyet az ukrán erők 2022-es beindítása óta többször is célba vettek.
A gyár célja, hogy évente 6000 Sahed típusú drónt állítson elő, amelyek egyenként a becslések szerint mindössze 20 000 dollárba kerülnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!