
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajnával foglalkozó, magas szintű globális békekonferenciát fognak tartani Svájcban – jelentette be hétfőn Bernben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Viola Amherd svájci államfő.
2024. január 16., 09:102024. január 16., 09:10
Dátumról egyelőre nem tettek említést, de a két vezető azt közölte, hogy az esemény szervezését azonnal elkezdik. A „békecsúcs” megrendezését az ukrán elnök kérésére vállalta Svájc – hangzott el.
Zelenszkij újságírók előtt kijelentette, Kijev elképzelése szerint Oroszországot nem hívják meg, Kínának viszont szerepet adnának a béketerv kidolgozásában. Az ukrán elnök hangsúlyozta, a békekonferenciára minden olyan országot várnak, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, illetve szeretnék, ha az úgynevezett Globális Dél országai is képviseltetnék magukat.
A tervezett békekonferencia formátuma annak a Kijev által előterjesztett tízpontos béketervvel foglalkozó korábbi négy tanácskozásnak a mintáját követné, amelyet 2023 tavasza óta tartottak Dániában, Szaúd-Arábiában, Máltán, illetve legutóbb vasárnap Davosban. Zelenszkij hétfőn érkezett Svájcba, hogy részt vegyen a davosi Világgazdasági Fórumon és svájci tisztségviselőkkel tárgyaljon.
Voronyezst támadták drónokkal az ukránok
Körülbelül 16 robbanás keddre virradóra az ukrán határhoz közeli orosz Voronyezsben – jelentette a TSN helyi közösségi médiában megjelent bejegyzésekre hivatkozva.
Az orosz hatóságok közölték, hogy „visszavertek egy támadást” és három drónt lelőttek.
Korábban, hétfőn robbanásokról számoltak be Kurszkból, szintén egy olyan orosz városból, amely közel van az ukrán határhoz.
Ukrajna főleg pilóta nélküli légi eszközökre támaszkodik, hogy Oroszországon belüli célpontokat, főként határ menti városokat támadjon.
2023 decemberében Ukrajna 70 drónt indított orosz célpontok ellen, „válaszul az ukrán városok és civilek elleni orosz terrortámadásokra”.
Két stratégiai fontosságú orosz katonai repülőgépet lőtt le az ukrán légvédelem
Két stratégiai fontosságú orosz katonai repülőgépet lőtt le az ukrán légvédelem – közölte Jurij Miszjahin, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának alelnöke hétfőn a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson.
Az egyik lelőtt gép egy A-50-es felderítő repülő volt, a másik pedig egy Il-22M11-es repülő parancsnoki központ. A médiajelentések szerint az A-50-es azt követően tűnt el a radarról, hogy a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai terület felett találatot kapott.
Az Il-22M11, amely az Il-22M továbbfejlesztett változata, a híradások szerint az Azovi-tenger felett kapott találatot, és a dél-oroszországi Anapánál kényszerleszállást hajtott végre. A pilóta mentőautót kért a leszállóhelyre – jelentette az RBK-Ukrajina hírportál lehallgatott rádióüzenetekre hivatkozva.
„Ezt nektek Dnyipróért! Égjetek a pokolban!” – írta a Telegramon Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arra utalva, hogy egy évvel ezelőtt, 2023. január 14-én több tucat ember halt meg, amikor egy orosz rakéta becsapódott egy lakóházba az ukrajnai Dnyipróban.
A jelentések szerint az orosz fegyveres erők alig egy tucat A-50-essel és nagyjából ugyanennyi Il-22M-mel rendelkeznek.
Oroszország további ballisztikus rakétákat kapott Phenjanból, és további észak-koreai csapatok érkezésére készül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
1 hozzászólás