Hová lett a tudás? A PISA-teszt történetében valaha mért legalacsonyabb globális átlagot jegyzik matematikából és szövegértésből
Fotó: Tuchiluș Alex
Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a nálunk sokkal jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostorozzák az oktatási rendszert, a tanárokat, a szülőket, a diákokat, a politikumot a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia, a nyugati „bezzegországok” is megsínylik a PISA-zuhanást.
2026. szeptember 25., 18:452026. szeptember 25., 18:45
Cikkünk tartalmából röviden:
A PISA-teszt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átfogó nemzetközi oktatási felmérése, amely azt vizsgálja, hogy a 15 éves diákok milyen hatékonysággal képesek a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén az iskolában elsajátított tudásukat és készségeiket a mindennapi élet valós problémáinak megoldása során alkalmazni.
A 2025-ös felmérés eredményeit nemrég ismertették. A lebonyolító szervezet közölte: a diákok teljesítménye az OECD-országokban
Az OECD egészét tekintve a 15 éves diákok közül ma már minden ötödik alulteljesítőnek számít a természettudományok, a matematika és a szövegértés terén, szemben a 2022-es 16 százalékkal.
A 2025-ös PISA volt az eddigi legkiterjedtebb felmérés: 91 ország és gazdaság 760 000 diákjának részvételével zajlott. A szövegértés átlagos pontszáma 28 ponttal csökkent az OECD-országokban 2015 és 2025 között, ami nagyjából másfél évnyi tanulási időnek felel meg. A matematikai pontszámok 22 ponttal estek vissza, ami valamivel több, mint egy évnyi tanulással egyenértékű. A PISA-felmérésben részt vevő, nem OECD-tagországok körében ugyanebben az időszakban a szövegértési pontszámok 16, míg a matematikai pontszámok 8 ponttal csökkentek.
Kutatások, kimutatások szerint egy átlagos diák kognitív képességei és tudása egyetlen tanév alatt nagyjából 20 PISA-pontnyit fejlődik. Amikor a jelentés például a szövegértés 28 pontos zuhanását másfél évnyi tanulási időnek felelteti meg, az azt jelenti, hogy egy átlagos 15 éves diák 2025-ben olyan szinten volt szövegértésből, mintha másfél évvel kevesebbet járt volna iskolába, mint egy átlagos 15 éves egy évtizeddel ezelőtt. Tehát egy 15 éves, tizedikes diák átlagos tudása 2025-ben annyit ért, mint tíz évvel azelőtt egy nyolcadikosé, a tanév közepén.
A társadalmi-gazdasági háttér továbbra is erőteljesen meghatározza a teljesítményt. Az OECD-országokban a kedvező helyzetű diákok 85 ponttal értek el többet természettudományokból, mint a hátrányos helyzetű tanulók. A szakadék 2022 és 2025 között szűkült ugyan, de nagyrészt annak köszönhetően, hogy a kedvező helyzetű diákok teljesítménye romlott, nem pedig annak, hogy a hátrányos helyzetű tanulóké javult volna.
A 2025-ös PISA-teszt 91 ország és gazdaság 760 000 diákjának részvételével zajlott
Fotó: Freepik
2015 és 2025 között néhány oktatási rendszer az általános trendekkel ellentétben javítani tudott a teljesítményén. A természettudományos eredmények javultak Litvániában, Szlovákiában, Törökországban, a Dominikai Köztársaságban, Georgiában, Makaón (Kína), Montenegróban, Katarban, Thaiföldön, az Egyesült Arab Emírségekben és Uruguayban.
A legtöbb részt vevő kínai közigazgatási egység, valamint Észtország, Japán, Korea, Szingapúr, Kínai Tajpej és az Egyesült Királyság a tíz legjobban teljesítő oktatási rendszer között végzett a természettudományok, a matematika és a szövegértés terén.
A 2025-ös PISA-mérés arra is rámutat az OECD szerint, hogy ha mesterséges intelligenciát és digitális eszközöket alkalmaznak, azt körültekintéssel, világosan meghatározott célokból és mértékkel kell tenni. A diákok jellemzően gyengébben teljesítettek, ha a használat túlzott mértékűvé vált, vagy ha az eszközöket szabadidős tevékenységre használták az iskolában.
A The Guardian által közölt átfogó elemzés rávilágít: Európa hagyományos oktatási nagyhatalmai is soha nem látott válsággal küzdenek. A 2025-ös PISA-felmérés sokkoló adatai szerint Németországban, Franciaországban, Hollandiában, sőt az évtizedeken át globális „bezzegországnak” számító Finnországban is szabadesésbe kezdett a 15 évesek teljesítménye. De mi vezetett oda, hogy a kontinens legfejlettebb államaiban a diákok közel harmada már a legalapvetőbb szövegértési és matematikai készségekkel sem rendelkezik?
Míg Anglia némiképp dacolt a negatív trenddel, a többiek történelmi mélypontra süllyedtek. A legdrasztikusabb talán a hollandok példája: a szövegértési pontszámuk egy évtized alatt több mint 60 pontot zuhant.
39 százalékuk pedig egyáltalán nem képes többoldalas szövegek feldolgozására vagy a források hitelességének megítélésére.
Németország és Franciaország egyaránt a fennállása legrosszabb PISA-bizonyítványát kapta, de a sokat magasztalt finn csoda is repedezik: náluk is érezhető a visszaesés matematikából és szövegértésből, ami országos vitákat generált a diákok szorgalmáról.
A visszaesés legfőbb okainak egyike az állandó okostelefon-használat
Fotó: Pexels
Bár a politikusok előszeretettel hárítják a felelősséget a koronavírus-járvány okozta lezárásokra, az oktatáskutatók egybehangzóan állítják: a pandémia legfeljebb felgyorsította a 2018-ban megindult lejtmenetet. A probléma gyökerei sokkal mélyebbre, a 21. századi életmódváltásba és a rendszerszintű hibákba nyúlnak.
A legfőbb okok egyike az állandó okostelefon-használat.
Németországban ma már minden második 15 éves kizárólag akkor vesz a kezébe hosszabb szöveget, ha azt az iskolában kötelezővé teszik.
A képernyőfüggőség mellett az oktatási rendszerek belső válsága is súlyosbítja a helyzetet – nemcsak nálunk, hanem Nyugat-Európában is. A krónikus pedagógushiány, a kapkodó, de az alapkészségeket elhanyagoló tantervi reformok és az alulértékelt tanárok mindenhol rányomják a bélyegüket a teljesítményre.
Franciaországban az elmúlt évtizedben nyolc oktatási miniszter váltotta egymást. A folyamatos szakpolitikai irányváltások és a bürokratikus elvárások áradata teljesen felőrölte a pedagógusokat, akiknek mindössze 4 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkáját.
Hollandiában az elmaradó órák és a szakképzetlen helyettesítők okoznak gondot, miközben szakértők szerint az olvasást elmélyült tevékenység helyett puszta „mechanikus szövegértési trükkök” halmazává silányították.
Írd és mondd: a diákok közel harmada már a legalapvetőbb szövegértési és matematikai készségekkel sem rendelkezik
Fotó: Freepik
A PISA-eredmények egy másik, az európai jóléti államok esélyegyenlőségi mítoszát romboló jelenségre is rávilágítottak: a mélyülő társadalmi szakadékokra.
A németeknél az alacsony jövedelmű családokból származó tanulóknak csupán 2 százaléka ér el magas szintű kompetenciát, szemben a jómódúak 25 százalékával. Ez az aránytalanság kétszer akkora, mint az északi államokban. Külön érdekesség – mutat rá a felmérés –, hogy a társadalmi osztály sokkal jobban determinálja az iskolai sikert, mint az, hogy a diák családja bevándorló hátterű-e.
A nyugat-európai „PISA-sokk” arra világít rá: „a régi módszerek” többé nem működnek a fejlettebb társadalmakban sem. Ahogy a finn oktatáskutatók rámutattak: 50 éve nem történt érdemi változás a rendszerükben, márpedig egyetlen, mégoly sikeres iskolarendszer sem működhet évtizedekig változatlan tantervekkel egy folyamatosan átalakuló világban.
Amint arról beszámoltunk, a 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének hivatalos eredményeiből. További lesújtó tény, hogy a romániai diákok 57 százaléka alapszint alatti eredményt ért el a digitális eszközök segítségével megoldandó feladatoknál.
Ugyanakkor Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derült ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet gyorsjelentéséből. A kutatók megállapítása szerint alulteljesít és nem méltányos a romániai oktatási rendszer.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, akit a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattunk. A magyar diákok matematika PISA-tesztje esetében megjegyezte ugyanakkor, hogy tovább nehezítette a dolgukat a fordítás rossz minősége.
Egyébként Magyarországon sem ünnepelnek: szövegértésből 21, matematikából 14 pontot veszítettek a magyar diákok az utolsó adatfelvétel óta, tehát mindössze három év alatt a PISA-teszten. A Qubit.hu portál rámutat: szövegértésből és matematikából is a PISA-mérések történetének leggyengébb magyar eredménye született, természettudományban pedig már korábban „hozzáromlottak” a mostani OECD-átlaghoz.
A Telex.hu-n olvasható régiós összehasonlítás szerint Kelet-Közép-Európa meglehetősen színes képet mutat. Észtország a régió éllovasa, Lengyelország is egyértelműen Magyarország előtt jár. Csehország és Litvánia is jobb eredményt ért el. Magyarország szinte pontosan Szlovákia, Szlovénia és Horvátország szintjén helyezkedik el. Lettország valamivel gyengébben teljesít, míg Románia, Szerbia és Bulgária nagyon jelentős lemaradásban vannak.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!