Bajban. Az AfD Mecklenburg-Elő-Pomerániában az élen végzett, Friedrich Merz kancellár katasztrofálisnak nevezte az eredményt a CDU számára
Fotó: Friedrich Merz/Facebook
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni és folytatni a koalíciós kormánya által megkezdett reformokat.
2026. szeptember 21., 10:002026. szeptember 21., 10:00
„Ezek a reformok az ellenszerei a tekintélyelvűségnek, amely az autoriter rendszerek iránti vonzódás révén mint a méreg egyre mélyebbre hatol bele társadalmunk szövetébe” – hangoztatta Merz az ARD és a ZDF közszolgálati televízió exit poll-felméréseinek közzé tételét követően elmondott beszédében.
„Az a feladat, amely most előttünk áll, gerincességet, határozottságot és türelmet igényel” – mondta. „Ilyen leszek a CDU pártelnökeként és mindenekelőtt országunk szövetségi kancellárjaként” – szögezte le.
Egyes ágazatokban a hatás csak egy bizonyos idő elteltével mutatkozik majd meg.
„És éppen ezért nem szabad ezeket a döntéseket most elhalasztani. A reformoknak jönniük kell!” – szögezte le. „Vállalom ezt a felelősséget, mert szeretném előrébb vinni országunkat”– fűzte hozzá.
Bánsági vonatkozása is van a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt által a Szász-Anhalt tartományban vasárnap elért választási sikernek.
Hangsúlyozta, hogy Németország képes a reformokra.
Katasztrofálisnak nevezte pártja eredményeit a vasárnapi tartományi választásokon. Mecklenburg-Elő-Pomerániában a CDU az exit poll-felmérések szerint körülbelül 5 százalékot el. Mint mondta, nincs ezen mit szépíteni. „A CDU harcolt, de a végén felőrlődött az SPD (szociáldemokraták) és AfD (Alternatíva Németországnak) közötti küzdelemben” – tette hozzá.
A ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva Weidel kijelentette: a CDU azért teljesített olyan gyengén Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben, de szövetségi szinten is, mert mint néppártot leváltotta az AfD. „Ez pedig szövetségi szinten valójában egyértelműen azt jelenti, hogy Friedrich Merznek le kell vonnia a tanulságokat. Ezt pártja és Németország érdekében is meg kell tennie” – fűzte hozzá.
Tino Chrupalla, az AfD másik társelnöke a párt mecklenburg-elő-pomerániai eredményeit szenzációsnak nevezte, és kijelentette, hogy a választók „világos kormányalakítási megbízást” adtak nekik a tartományban. Kijelentette: reméli, hogy Merz lemond, mert az – mint fogalmazott – Németország számára „megkönnyebbülés” volna.
Az ARD és a ZDF közszolgálati televízió urnazárás után közzétett exit poll-felmérései szerint
A párt a voksok 37-38 százalékát tudhatja magáénak a szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérés alapján. Az előző tartományi választáson, 2021-ben az AfD 16,7 százalékot szerzett.
A szociáldemokraták (SPD) szoros küzdelemben a második helyen a voksok 35,5-36,5 százalékára számíthatnak. Az SPD 2021-ben 39,6 százalékot szerzett a tartományi választáson.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.
A radikális Baloldal (Die Linke) 6-7,5 százalékot kaphatott, miután 2021-ben 9,9 százalékot szerzett.
Bizonytalan egyelőre, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) bekerül-e a tartományi törvényhozásba a felmérések szerinti 5-5,5 százalékos eredményével.
Ez a kereszténydemokraták tartományi választáson valaha elért leggyengébb eredménye.
Szintén bizonytalan, hogy bekerülnek-e a tartományi parlamentbe a Zöldek 5,5 százalékos várható eredménnyel. 2021-ben még a voksok 6,3 százalékát szerezték meg.
Hasonlóan aggódhat a parlamenti küszöb el nem érése miatt a populista Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) a felmérések szerint 4,8-5 százalékos eredményével.
A liberális FDP kikerül a parlamentből 1-1,2 százalékos eredményével. Az FDP 2021-ben még 5,8 százalékot szerzett.
Az utóbbi két év németországi választásain az AfD látványosan erősödött, és több történelmi eredményt is elért:
Vagyis 2024–2025-ben az AfD a német politika egyik legnagyobb választási nyereségét produkálta: országos támogatottsága mintegy 10%-ról 21%-ra nőtt, és különösen Kelet-Németországban vált erős politikai tényezővé.
2026-ban az AfD három fontos tartományi választáson indult, és mindkettőn bejutott a parlamentbe:
Ez 23 százalékpontos növekedés a 2021-es 20,8%-hoz képest.
Ugyanakkor nem szerzett abszolút többséget: az 83 fős Landtagban 42 mandátum kellene ehhez, az AfD-nek pedig 39 lett. Ugyanakkor ez a párt történetének legerősebb eredménye tartományi választáson.
A CDU eredménye nyomán Fridedrich Merz kancellár nehéz helyzetbe került, hiszen erősödhet a párton belüli vezetési vita.
A CDU két héten belül másodszor szenvedett súlyos tartományi vereséget: előbb Szász-Anhaltban, most Mecklenburg-Elő-Pomerániában. A ZDF szerint a Merz személyéről szóló vita valójában nem tűnt el, csak egyelőre elhalasztódott.
A vereség nyomán nőhet a nyomás a kormány politikájának módosítására.
Merz tekintélye a CDU-ban gyengülhet, különösen akkor, ha a párt vezetői és tartományi politikusai úgy értékelik, hogy a szövetségi kormány politikája hozzájárul a rossz eredményekhez. A választás előtt már felmerült egy esetleges vezetőváltás lehetősége is.
A következő időszak kulcskérdése az uniós és szövetségi koalíciós politika lehet: a CDU/CSU-n belül az lesz a vita tárgya, hogy Merz jelenlegi irányvonalát kell-e folytatni, vagy bizonyos ügyekben változtatni kell a politikán.
Exit poll: a Baloldal vezet a berlini tartományi választásokon
A radikális Baloldal (Die Linke) vezet a Berlinben vasárnap megrendezett tartományi választásokon az ARD és a ZDF közszolgálati televízió urnazárás után közzétett exit poll-felmérései szerint.
A német fővárosban a szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérés alapján a Baloldal a szavazatok 24,5-26 százalékát szerezhette meg és ezzel megelőzhette a tartományban jelenleg a szociáldemokratákkal koalícióban kormányzó Kereszténydemokrata Uniót (CDU), amely a voksok 20 százalékát kaphatta meg. A Német Szociáldemokrata Pártnak (SPD) körülbelül 12 százaléka lehet. A legutóbbi tartományi választásokon, 2023-ban a Baloldal 12,2, a CDU 28,2, az SPD pedig 18,4 százalékot szerzett meg.
A Zöldek 15-15,5 százalék körüli eredményre számíthatnak, míg 2023-ban 18,4 százalékot kaptak. Az Alternatíva Németországnak (AfD) a voksok 13,5-16 százalékát kaphatta meg, és ezzel javíthatott 2023-as eredményén, amikor is 9,1 százalékot szerzett meg a szélsőjobboldali párt. A populista Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) a felmérések szerint 5 százalékos eredményével átlépheti a parlamenti küszöböt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amelyet az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!