Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?

Szerinte Európa minden korábbinál közelebb került egy nagyszabású háború veszélyéhez. A kormányfő azt állította, hogy egyes nyugati politikusok közvetlen konfliktust próbálnak előidézni a NATO és Oroszország között.

A miniszterelnök állítása szerint a nyugati stratégia, amely Ukrajna támogatásával Oroszország legyőzését célozza, nem hozta meg a várt eredményt. Úgy fogalmazott, szerinte ennek kudarca egyes nyugati politikusokat arra a következtetésre juttatott: ha a célt nem lehet elérni az ukrán hadsereg és annak teljes támogatása révén, akkor mindent meg kell tenni egy NATO és Oroszország közötti konfliktus előidézéséért.

– jelentette ki

Fico szerint Ukrajna 2022 áprilisában hibát követett el, amikor – megfogalmazása szerint – a „ruszofób Nyugatra” hallgatott, és nem írta alá az előkészített békemegállapodást. Úgy véli, a Nyugat Oroszország „az utolsó ukrán katonáig” történő legyőzésére irányuló stratégiája megbukott. A miniszterelnök ezért azonnali béketárgyalásokat sürget.

Leszögezte:

Pavel kifejezte abbéli reményét, hogy Csehország nem kezd el így gondolkodni. „Ez egy nagyon súlyos nyilatkozat, amelyet komolyan kellene vennünk, és amelyről semmiképpen nem szabadna példát vennünk. Az 5. cikkely egyértelműen a szolidaritás és a kölcsönös felelősség kinyilvánítása” – mutatott rá a cseh államfő.

Hiányolt szolidaritás

„Ha bárki azt mondja, örül, hogy a NATO tagja, vagy más szavakkal, hogy véd minket a NATO, de nem hajlandó bekapcsolódni (a közös védekezésbe abban az esetben sem), ha bármelyik tagállamot támadás éri,

Szilárd meggyőződésen, hogy Csehország nem kezd el így gondolkodni” – mondta Pavel újságíróknak vasárnapi sajtótájékoztatóján a prágai repülőtéren, mielőtt az Egyesült Államokba utazott az ENSZ Közgyűlésének ülésszakára.

Fico a héten elhangzott beszédére vasárnap Petr Pellegrini szlovák köztársasági elnök is reagált. Az elnök a Joj 24 kereskedelmi televízióban vasárnap kijelentette:

„Nem küldhetünk olyan jelzéseket, hogy Szlovákia konfliktus esetén félreáll” – mondta Pellegrini. Aláhúzta: a NATO-tagságnak vannak előnyei, de származik belőle kötelezettség is, amelyeket teljesíteni kell.

Mit mond ki az 5. cikkely?

A NATO alapszerződése a Washingtoni Szerződés, hivatalos nevén Észak-atlanti Szerződés (North Atlantic Treaty). 1949. április 4-én írták alá Washingtonban 12 alapító tagállam képviselői. A szerződés hozta létre a NATO jogi alapját, és mindössze 14 cikkelyből áll.

Az 5. cikkely a kollektív védelem alapelve. Lényege:

Ennek következtében minden NATO-tag vállalja, hogy segítséget nyújt a megtámadott szövetségesnek, és olyan intézkedést tesz, amelyet szükségesnek tart, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is.

Fontos azonban egy gyakori félreértés:

Minden tagállam maga határozza meg, milyen segítséget nyújt – ez lehet katonai erő alkalmazása, de más jellegű támogatás is.

Az 5. cikkely alkalmazásának fő feltételei:

• fegyveres támadásnak kell történnie;
• a támadásnak az 5. cikkely hatálya alá kell tartoznia;
• a megtámadott szövetséges kérheti vagy elfogadhatja a kollektív fellépést;
• a NATO Észak-atlanti Tanácsa egyezteti a közös választ.

Az 5. cikkelyt a NATO történetében eddig egyetlen alkalommal, 2001. szeptember 11. után alkalmazták, az Egyesült Államok elleni terrortámadások nyomán.

Az 5. cikkely üzenete tehát az, hogy „egy tag megtámadása mindannyiunk ügye”, de a válasz formáját az egyes tagállamok határozzák meg.

A 6. cikkely az 5. cikkely földrajzi hatályát határozza meg, vagyis azt pontosítja, hogy milyen területeken, illetve milyen fegyveres erők, hajók és repülőgépek elleni támadás minősülhet az 5. cikkely szerinti fegyveres támadásnak.

Lényegében két kategóriát határoz meg:

• A tagállamok európai vagy észak-amerikai területe elleni fegyveres támadás, továbbá Törökország területe és az Észak-Atlanti térségben, a Ráktérítőtől északra fekvő, tagállami fennhatóság alatt álló szigetek elleni támadás.
• A tagállamok fegyveres erői, hajói vagy repülőgépei elleni támadás, ha azok a meghatározott területeken, Európában, a Földközi-tengeren vagy a Ráktérítőtől északra fekvő Észak-Atlanti térségben tartózkodnak.

Az 5. és 6. cikkelyt együtt kell értelmezni:

• 5. cikk: egy tagállam elleni fegyveres támadást valamennyi tagállam elleni támadásnak tekintenek.
• 6. cikk: meghatározza, hogy milyen földrajzi körülmények között alkalmazható ez a kollektív védelem.

A 6. cikk tehát az 5. cikk „földrajzi korlátja”: megmondja, hogy mely területeken és milyen tagállami erők elleni támadás tartozik a NATO kollektív védelmi kötelezettségének hatálya alá.