
Súlyos ügy. Vita robbant ki a NATO kölcsönös védelmet rögzítő 5. cikkelye miatt
Fotó: Pixabay
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
2026. szeptember 21., 12:012026. szeptember 21., 12:01
2026. szeptember 21., 12:522026. szeptember 21., 12:52
Petr Pavel cseh államfő súlyosnak nevezte vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök szombati nyilatkozatát, miszerint nem szeretné, ha Szlovákia részesévé válna valamilyen külföldi katonai konfliktusnak a NATO alapokmányának 5. cikkelye alapján.
Fico azt mondta egy közösségi médiás videóbejegyzésében:
Szerinte Európa minden korábbinál közelebb került egy nagyszabású háború veszélyéhez. A kormányfő azt állította, hogy egyes nyugati politikusok közvetlen konfliktust próbálnak előidézni a NATO és Oroszország között.
A miniszterelnök állítása szerint a nyugati stratégia, amely Ukrajna támogatásával Oroszország legyőzését célozza, nem hozta meg a várt eredményt. Úgy fogalmazott, szerinte ennek kudarca egyes nyugati politikusokat arra a következtetésre juttatott: ha a célt nem lehet elérni az ukrán hadsereg és annak teljes támogatása révén, akkor mindent meg kell tenni egy NATO és Oroszország közötti konfliktus előidézéséért.
– jelentette ki
Fico szerint Ukrajna 2022 áprilisában hibát követett el, amikor – megfogalmazása szerint – a „ruszofób Nyugatra” hallgatott, és nem írta alá az előkészített békemegállapodást. Úgy véli, a Nyugat Oroszország „az utolsó ukrán katonáig” történő legyőzésére irányuló stratégiája megbukott. A miniszterelnök ezért azonnali béketárgyalásokat sürget.
Leszögezte:
Pavel kifejezte abbéli reményét, hogy Csehország nem kezd el így gondolkodni. „Ez egy nagyon súlyos nyilatkozat, amelyet komolyan kellene vennünk, és amelyről semmiképpen nem szabadna példát vennünk. Az 5. cikkely egyértelműen a szolidaritás és a kölcsönös felelősség kinyilvánítása” – mutatott rá a cseh államfő.
Hiányolt szolidaritás
„Ha bárki azt mondja, örül, hogy a NATO tagja, vagy más szavakkal, hogy véd minket a NATO, de nem hajlandó bekapcsolódni (a közös védekezésbe abban az esetben sem), ha bármelyik tagállamot támadás éri,
Szilárd meggyőződésen, hogy Csehország nem kezd el így gondolkodni” – mondta Pavel újságíróknak vasárnapi sajtótájékoztatóján a prágai repülőtéren, mielőtt az Egyesült Államokba utazott az ENSZ Közgyűlésének ülésszakára.
Fico a héten elhangzott beszédére vasárnap Petr Pellegrini szlovák köztársasági elnök is reagált. Az elnök a Joj 24 kereskedelmi televízióban vasárnap kijelentette:
„Nem küldhetünk olyan jelzéseket, hogy Szlovákia konfliktus esetén félreáll” – mondta Pellegrini. Aláhúzta: a NATO-tagságnak vannak előnyei, de származik belőle kötelezettség is, amelyeket teljesíteni kell.
A NATO alapszerződése a Washingtoni Szerződés, hivatalos nevén Észak-atlanti Szerződés (North Atlantic Treaty). 1949. április 4-én írták alá Washingtonban 12 alapító tagállam képviselői. A szerződés hozta létre a NATO jogi alapját, és mindössze 14 cikkelyből áll.
Az 5. cikkely a kollektív védelem alapelve. Lényege:
Ennek következtében minden NATO-tag vállalja, hogy segítséget nyújt a megtámadott szövetségesnek, és olyan intézkedést tesz, amelyet szükségesnek tart, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is.
Fontos azonban egy gyakori félreértés:
Minden tagállam maga határozza meg, milyen segítséget nyújt – ez lehet katonai erő alkalmazása, de más jellegű támogatás is.
Az 5. cikkely alkalmazásának fő feltételei:
Az 5. cikkelyt a NATO történetében eddig egyetlen alkalommal, 2001. szeptember 11. után alkalmazták, az Egyesült Államok elleni terrortámadások nyomán.
Az 5. cikkely üzenete tehát az, hogy „egy tag megtámadása mindannyiunk ügye”, de a válasz formáját az egyes tagállamok határozzák meg.
A 6. cikkely az 5. cikkely földrajzi hatályát határozza meg, vagyis azt pontosítja, hogy milyen területeken, illetve milyen fegyveres erők, hajók és repülőgépek elleni támadás minősülhet az 5. cikkely szerinti fegyveres támadásnak.
Lényegében két kategóriát határoz meg:
Az 5. és 6. cikkelyt együtt kell értelmezni:
A 6. cikk tehát az 5. cikk „földrajzi korlátja”: megmondja, hogy mely területeken és milyen tagállami erők elleni támadás tartozik a NATO kollektív védelmi kötelezettségének hatálya alá.
Robert Fico: a Nyugat katonai retorikája annak elfedésére szolgál, hogy a liberális világ alapvető kihívásokat nem tud megoldani
A Nyugat katonai retorikája annak elfedésére szolgál, hogy a liberális világ olyan alapvető kihívásokat nem tud megoldani, mint az energia- és az üzemanyagszükséglet kielégítése és ezek árai, illetve az illegális migráció – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök vasárnap éjjel kiadott állásfoglalásában.
A szlovák miniszterelnök, a kormányhivatal sajtóosztálya által az MTI pozsonyi irodájának is eljuttatott közleményében Petr Pavel cseh államfő azon kijelentésére reagált, amellyel súlyosnak nevezte Robert Fico szombati nyilatkozatát, miszerint az ukrajnai háború nem Szlovákia és nem a NATO háborúja, és kormánya valódi ok nélkül nem vezényelne katonákat külföldre harcolni.
Fico a cseh elnök szavaira adott válaszában leszögezte: nem tartozik, és nem is fog azok sorába tartozni, akik ürügyet keresnek a NATO és Oroszország közti háborúra. „Tiszteletben tartom, hogy a cseh elnök, Petr Pavel, mint a NATO korábbi tábornoka örömmel harcolna. Ugyanakkor üdvözölném, ha ő is tiszteletben tartaná, hogy én a békét részesítem előnyben” – írta.
Közleményében a szlovák miniszterelnök megismételte álláspontjának egyes részeit, elsőként azt, hogy – szerinte – „a Nyugat katonai retorikája annak elfedésére szolgál, hogy a liberális világ olyan alapvető kihívásokat nem tud megoldani, mint az energia és az üzemanyag-szükséglet és ezek árai, illetve az illegális migráció”.
Hangoztatta azt is, hogy amíg ő lesz Szlovákia kormányfője, nem fog egyetérteni azzal, hogy szlovák katonák részt vegyenek „bármilyen olyan katonai kalandban, amelyet valaki a NATO-ból provokál ki”.
Emellett Fico úgy vélte, a NATO egy vagy több tagja elleni valódi fegyveres támadás esetén a NATO 5. cikkelye többféle lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy szolidaritást mutassanak.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
szóljon hozzá!