
Orbán Viktor szerint az EU-csúcson a vezetők többsége azt hangoztatta, hogy folytatni kell az ukrajnai háborút
Fotó: Orbán Viktor/Facebook
Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök nem szavazta meg az Európai Tanácsnak az Ukrajna katonai támogatásáról szóló állásfoglalását. Ilie Bolojan ügyvivő államfő az EU-csúcs után közölte, Románia nem küld békefenntartókat Ukrajnába.
2025. március 06., 23:242025. március 06., 23:24
2025. március 07., 00:152025. március 07., 00:15
Magyarország támogatása nélkül fogadtak el az Európai Unió országainak állam- és kormányfői nyilatkozatot csütörtökön Ukrajna katonai segélyezéséről. Az Ukrajnáról szóló rendkívüli uniós csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök megvétózta a közös állásfoglalást, amelyet ennek nyomán eggyel kevesebb, 26 uniós ország állam- és kormányfője hagyott jóvá. A megszavazott nyilatkozat alapján az EU tagállamai vállalják, hogy új forrásokat szabadítanak fel Ukrajna katonai támogatása érdekében.
Ilie Bolojan ügyvivő államelnök a csúcstalálkozó végén, csütörtökön este közölte, hogy Románia nem vesz részt csapatokkal Ukrajnában a tűzszünet, majd békekötés után létesítendő békefenntartás keretében. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ország „szükség esetén” logisztikai csomópont lehet más békefenntartó csapatok számára, hogy eljuthassanak Ukrajnába. Bolojan szerint bár békefenntartókat nem küld, Románia képviseltetni fogja magát azon a jövő heti párizsi találkozón, amelyet Emmanuel Macron elnök jelenlétében tartanak a jövőbeni ukrajnai béke szavatolására kész európai országok vezérkari főnökei számára.
Orbán Viktor egyébként Brüsszelben úgy vélekedett: az európai vezetők többsége abba az irányba érvel, hogy Ukrajnának a háborút folytatnia kell úgy, hogy Európa nemcsak az eddigi terhet vállalja, hanem átvállalja az Amerika által eddig fizetett pénzügyi és katonai terheket is. Az egynapos csúcstalálkozó szünetében a miniszterelnök a közösségi oldalára feltöltött videóban közölte, a tagállamok vezetői meghallgatták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, majd kérdések útján próbálták megérteni, hogy „mi is a helyzet a frontvonalon, valamint azt, hogy mi a helyzet az ukrán elnök fejében és mit gondol a jövőről".
„Azt tudom mondani, hogy a frontvonalon a helyzet változatlan, folynak a harcok” – fogalmazott a kormányfő. Közölte továbbá, az amerikaiak világossá tették, hogy ők a támogatás mértékét jelentősen csökkentik, sőt, bizonyos területeken megállították. Orbán Viktor szerint most azzal a kérdéssel küszködnek az európaiak, hogy folytassa-e Ukrajna immáron kizárólagos európai támogatással a háborút. „Az európai vezetők többsége abba az irányba érvel, hogy ezt a háborút folytatni kell. Ukrajnának a háborút folytatnia kell úgy, hogy Európa nem csak az eddigi terhet vállalja, hanem átvállalja az Amerika által eddig fizetett pénzügyi és katonai terheket is” – jelentette ki Orbán Viktor.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben közölte: megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel az Ukrajna támogatása mellett elkötelezett koalícióban érdekelt országok katonai képviselőinek találkozójáról, majd arról tájékoztatott, hogy találkozó jöhet létre az Egyesült Államok és Ukrajna között már a jövő héten.

Oroszország csütörtökön kizárta annak lehetőségét, hogy az európai országok békefenntartó erőket küldjenek Ukrajnába, és fenyegetésként értékelte Emmanuel Macron francia elnök erre vonatkozó felvetését.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
3 hozzászólás