
Újítás. Ukrajna bevetette saját fejlesztésű Flamingo manőverező robotrepülőgépét
Fotó: Militarny.com/Fire Power
Ukrajna először vetette be a hazai gyártmányú Flamingo és Ruta nagy hatótávolságú rakétáit a harcokban – közölte Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön újságírókkal.
2025. október 29., 10:302025. október 29., 10:30
Az elnök szerint Ukrajna több ilyen fegyver bevetését tervezi.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy idén ne csak egy, kettő vagy három rakétát próbáljunk ki, hanem komoly kísérletet tegyünk több bevetésére” – mondta Zelenszkij egy zárt ajtók mögött tartott tájékoztatón, amint arról az ukrán közszolgálati műsorszolgáltató Szuszpilne beszámolt.
Zelenszkij nem részletezte, hol és mikor használták a Flamingo és a Ruta rakétákat.
A fronton létszám- és fegyverzetbeli hátrányban lévő Ukrajna a nyugati fegyverekkel és saját gyártmányú drónjaival biztosított nagy hatótávolságú képességeire támaszkodva
Mivel a nyugati katonai segélyek évről évre csökkennek, Ukrajna saját nagy hatótávolságú fegyverek gyártása felé fordult, és pénzügyi támogatást kért szövetségeseitől, hangsúlyozva, hogy „minden szükséges tudással rendelkezik”.
Zelenszkij a tájékoztatón elismerte, hogy Ukrajna európai gyrtású nagy hatótávolságú rakétáinak készletei fogytán vannak.
– jelentette az Interfax, Zelenszkij szavait idézve.
Míg Zelenszkij augusztusban a Flamingót Ukrajna arzenáljának „legsikeresebb” rakétájaként dicsérte, a hazai gyártású rakéta gyártója, a Fire Point nevű nagy hatótávolságú drónok gyártásával foglalkozó céget viták övezik.
A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) nyomozást indított a Fire Point ellen, mert felmerült a gyanú, hogy a vállalat mesterségesen megnövelte az alkatrészek értékét vagy a hadseregnek szállított drónok számát, vagy mindkettőt – közölték augusztusban a Kyiv Independenttel a nyomozásról tájékozott források, köztük jelenlegi és volt kormánytisztségviselők, valamint iparági képviselők.
A Fire Point megerősítette a Kyiv Independentnek, hogy a vizsgálat folyik, de tagadta a vádakat, és jelentéktelennek nevezte azok jelentőségét.
Zelenszkij kedden arról is beszélt, hogy Ukrajna a jövő hónapban korlátozott fegyverkivitel megkezdését tervezi.
A kormányzati csapattal tartott találkozója során Zelenszkij elrendelte a drónok gyártásának további növelését, azzal a céllal, hogy a hazai gyártású fegyverek és lőszerek fedezzék a hadsereg szükségleteinek körülbelül 50 százalékát.
Zelenszkij azt is kijelentette, hogy
„Ez nem a háború befejezésére irányuló terv. Először is fegyverszünetre van szükség” – nyilatkozta Zelenszkij a médiának. „Ez a diplomácia megkezdésére irányuló terv... Tanácsadóink a következő napokban találkoznak, pénteken vagy szombaton, ahogy megegyeztünk. Megvitatják a terv részleteit” – mondta.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy
„Most, amikor valaki azt mondja, hogy Ukrajna még évekig képes harcolni, újra hangsúlyozom minden európai vezetőnek: nem fogunk évtizedekig háborúzni, de meg kell mutatnotok, hogy egy bizonyos ideig stabilan tudjátok pénzügyileg támogatni Ukrajnát. Ők azt mondják, hogy két-három évig stabilan fognak pénzügyi támogatást nyújtani Ukrajnának” – idézte Zelenszkijt az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Az elnök szerint a háború korábban is véget érhet, de a helyreállításhoz úgyszintén forrásokra van szükség. Emellett
„Nem tudjuk, visszatér-e (az orosz elnök, Vlagyimir) Putyin újabb agresszióval vagy sem a háború végeztével. Ezért fontos tudnunk, milyen stabil támogatásra számíthat Ukrajna a partnerektől” – hangsúlyozta.
Az államfő kiemelte, hogy ez a támogatás a befagyasztott orosz pénzeszközökből is finanszírozható, amelyeket Ukrajna fegyvervásárlásra vagy helyreállításra fordíthat.
„Ha a háború egy hónap múlva véget ér, ezekre a pénzekre a helyreállításnál lesz szükség. Ha nem egy hónap múlva ér véget, hanem később, akkor fegyverekre fordítjuk. Egyszerűen nincs más lehetőségünk” – szögezte le Zelenszkij.
„Kitalálták, hogyan lehet a pénzt átadni Ukrajnának, majd hogyan kaphatják azt vissza, méghozzá háborús jóvátételként az oroszoktól” – mondta Zelenszkij.
Orosz finomítót és vegyi üzemet támadtak az ukránok
Az orosz Telegram médiacsatornák szerint az ukrán hadsereg szerdára virradóra egy olajfinomítót és egy vegyi üzemet támadott meg Oroszország nyugati régióiban.
Oroszország Uljanovszk megyéjében Ukrajna állítólag a Novoszpasszkoje településen található NS-Oil finomítót támadta meg. Az orosz Telegram-csatornák a lakosok beszámolóira hivatkozva fotókat és videókat tettek közzé a finomítóban keletkezett hatalmas tűzvészről.
A jelentések szerint Kijev tovább fokozza hadjáratát az orosz olaj- és gázinfrastruktúra ellen, amely Moszkva bevételeinek egyik legfontosabb forrása, és amely hozzájárul Ukrajna teljes körű megszállásához.
Oroszország más részein Ukrajna a Sztavropoli régió területén található Sztavrolen vegyi üzemet támadta meg, jelentették a Telegram-csatornák. Az üzemről készült videók alapján úgy tűnik, hogy a létesítményben tűz ütött ki.
A Lukoil leányvállalataként működő üzem jelentős vegyipari termelőként működik, és olyan termékeket gyárt, mint a benzol, a polietilén és más petrolkémiai áruk, amelyeket Oroszország ukrajnai háborús gépezetének üzemeltetéséhez használnak.
Bár nem volt azonnal egyértelmű, hogy milyen fegyverekkel támadták meg a létesítményeket, a támadásokról szóló jelentések egy nagy ukrán dróncsapás közepette érkeztek, amely különböző orosz régiókat érintett.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester jelentette, hogy legalább három ukrán drón zuhant le az orosz főváros felé tartva.
Ukrajna rendszeresen indít mélységi csapásokat orosz katonai és ipari létesítmények ellen, elsősorban hazai fejlesztésű drónok segítségével.
Az orosz hírszerzés azzal vádolja Macront, hogy katonai beavatkozást fontolgat Ukrajnában
Politikai kudarca után Emmanuel francia elnök katonai intervencióról álmodozik Ukrajnában, hogy katonai vezetőként írja be magát a történelemkönyvekbe – olvasható az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodájának a TASZSZ orosz hírügynökség által kedden ismertetett jelentésében.
A jelentés szerint a francia fegyveres erők vezérkara Macron utasítására 2000 katonából és tisztből álló katonai kontingens Ukrajnába küldésére készül, hogy támogassa a kijevi vezetést, a kontingens magját pedig a francia idegenlégió támadó egységei alkotnák, elsősorban latin-amerikai országokból származó katonák.
„A légiósok máris Lengyelország Ukrajnával határos régióiban állomásoznak, és intenzív harci kiképzésen vesznek részt, fegyvereket és katonai felszerelést kapnak, áthelyezésüket Ukrajna középső részébe pedig a közeljövőben tervezik” – olvasható a jelentésben.
A sajtóiroda részéről ugyanakkor hozzátették, „a franciák nagyon bölcsen figyelembe veszik történelmi múltjukat”, kiemelve, hogy az országban „több száz kórházi ágyat hoznak létre a sebesültek befogadására, az orvosok pedig speciális képzésen vesznek részt a terepmunkához”.
„Információszivárgás esetén Párizs azt fogja mondani, hogy csupán oktatók kis csoportja érkezik Ukrajnába, az ukrán csapatokat kiképzendő”.
A jelentés megfogalmazása szerint Macron „Napóleon babérjairól álmodozik”, ám szégyenteljesen keveset tanult a történelemből, kihagyta a tankönyv azon fejezetét, amely Napóleon oroszországi hadjáratának végét írja le.
„Kihagyta azt az órát is, amelyen XII. Károly svéd király Oroszország legyőzéséről szóló próbálkozását tanították, aki az áruló ukrán hetman Ivan Mazepa segítségét vette igénybe, és ami a svédek poltavai vereségéhez vezetett” – szögezik le, és idézik Vaszilij Kljucsevszkij orosz történész szavait, aki szerint
„a történelem nem tanít semmit, csak büntet, ha figyelmen kívül hagyjuk a tanulságait”.
Azonnali légicsapásokat rendelt el a palesztin lakosságú Gázavárosra Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden, válaszul izraeli katonák elleni lövésekre.
Nyolc magyar és két német állampolgár, valamint a kenyai kapitány tartózkodott azon a kisrepülőgépen, amely lezuhant kedden Kenya partvidékén, a légikatasztrófának nincsenek túlélői – közölte a gépet üzemeltető Mombasa Air Safari légitársaság.
Hatszáz doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát találtak a pénzügyőrök autóalkatrészek közé rejtve egy román rendszámú kisteherautóban, amelyet az M1-es autópályán ellenőriztek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.
Az izraeli hatóságok hétfőn közölték, hogy megkapták Gázából egy újabb halott túsz koporsóját.
Oroszország egyik legnagyobb olajtermelője, a Lukoil bejelentette, hogy eladja külföldi eszközeit az Egyesült Államok által a cég és leányvállalatai ellen bevezetett új szankciók miatt.
Nem befolyásolhatja az Oroszország és az Egyesült Államok közötti együttműködést a Burevesztnyik nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgép tesztelése – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
Súlyos börtönbüntetésekre ítéltek hétfőn Skóciában öt román állampolgárt szexuális bűncselekményekért, embercsempészetért és kelet-európai nők prostitúcióra kényszerítéséért.
XIV. Leó pápa hétfőn fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt.
Két különálló balesetben lezuhant egy amerikai helikopter és egy vadászgép vasárnap a Dél-kínai-tengeren – közölte hétfőn az Egyesült Államok.
Donald Trump amerikai elnök felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az új stratégiai fegyverek tesztelése helyett inkább az ukrajnai háború befejezésére koncentráljon.
szóljon hozzá!