Újítás. Ukrajna bevetette saját fejlesztésű Flamingo manőverező robotrepülőgépét
Fotó: Militarny.com/Fire Power
Ukrajna először vetette be a hazai gyártmányú Flamingo és Ruta nagy hatótávolságú rakétáit a harcokban – közölte Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön újságírókkal.
2025. október 29., 10:302025. október 29., 10:30
Az elnök szerint Ukrajna több ilyen fegyver bevetését tervezi.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy idén ne csak egy, kettő vagy három rakétát próbáljunk ki, hanem komoly kísérletet tegyünk több bevetésére” – mondta Zelenszkij egy zárt ajtók mögött tartott tájékoztatón, amint arról az ukrán közszolgálati műsorszolgáltató Szuszpilne beszámolt.
Zelenszkij nem részletezte, hol és mikor használták a Flamingo és a Ruta rakétákat.
A fronton létszám- és fegyverzetbeli hátrányban lévő Ukrajna a nyugati fegyverekkel és saját gyártmányú drónjaival biztosított nagy hatótávolságú képességeire támaszkodva
Mivel a nyugati katonai segélyek évről évre csökkennek, Ukrajna saját nagy hatótávolságú fegyverek gyártása felé fordult, és pénzügyi támogatást kért szövetségeseitől, hangsúlyozva, hogy „minden szükséges tudással rendelkezik”.
Zelenszkij a tájékoztatón elismerte, hogy Ukrajna európai gyrtású nagy hatótávolságú rakétáinak készletei fogytán vannak.
– jelentette az Interfax, Zelenszkij szavait idézve.
Míg Zelenszkij augusztusban a Flamingót Ukrajna arzenáljának „legsikeresebb” rakétájaként dicsérte, a hazai gyártású rakéta gyártója, a Fire Point nevű nagy hatótávolságú drónok gyártásával foglalkozó céget viták övezik.
A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) nyomozást indított a Fire Point ellen, mert felmerült a gyanú, hogy a vállalat mesterségesen megnövelte az alkatrészek értékét vagy a hadseregnek szállított drónok számát, vagy mindkettőt – közölték augusztusban a Kyiv Independenttel a nyomozásról tájékozott források, köztük jelenlegi és volt kormánytisztségviselők, valamint iparági képviselők.
A Fire Point megerősítette a Kyiv Independentnek, hogy a vizsgálat folyik, de tagadta a vádakat, és jelentéktelennek nevezte azok jelentőségét.
Zelenszkij kedden arról is beszélt, hogy Ukrajna a jövő hónapban korlátozott fegyverkivitel megkezdését tervezi.
A kormányzati csapattal tartott találkozója során Zelenszkij elrendelte a drónok gyártásának további növelését, azzal a céllal, hogy a hazai gyártású fegyverek és lőszerek fedezzék a hadsereg szükségleteinek körülbelül 50 százalékát.
Zelenszkij azt is kijelentette, hogy
„Ez nem a háború befejezésére irányuló terv. Először is fegyverszünetre van szükség” – nyilatkozta Zelenszkij a médiának. „Ez a diplomácia megkezdésére irányuló terv... Tanácsadóink a következő napokban találkoznak, pénteken vagy szombaton, ahogy megegyeztünk. Megvitatják a terv részleteit” – mondta.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy
„Most, amikor valaki azt mondja, hogy Ukrajna még évekig képes harcolni, újra hangsúlyozom minden európai vezetőnek: nem fogunk évtizedekig háborúzni, de meg kell mutatnotok, hogy egy bizonyos ideig stabilan tudjátok pénzügyileg támogatni Ukrajnát. Ők azt mondják, hogy két-három évig stabilan fognak pénzügyi támogatást nyújtani Ukrajnának” – idézte Zelenszkijt az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Az elnök szerint a háború korábban is véget érhet, de a helyreállításhoz úgyszintén forrásokra van szükség. Emellett
„Nem tudjuk, visszatér-e (az orosz elnök, Vlagyimir) Putyin újabb agresszióval vagy sem a háború végeztével. Ezért fontos tudnunk, milyen stabil támogatásra számíthat Ukrajna a partnerektől” – hangsúlyozta.
Az államfő kiemelte, hogy ez a támogatás a befagyasztott orosz pénzeszközökből is finanszírozható, amelyeket Ukrajna fegyvervásárlásra vagy helyreállításra fordíthat.
„Ha a háború egy hónap múlva véget ér, ezekre a pénzekre a helyreállításnál lesz szükség. Ha nem egy hónap múlva ér véget, hanem később, akkor fegyverekre fordítjuk. Egyszerűen nincs más lehetőségünk” – szögezte le Zelenszkij.
„Kitalálták, hogyan lehet a pénzt átadni Ukrajnának, majd hogyan kaphatják azt vissza, méghozzá háborús jóvátételként az oroszoktól” – mondta Zelenszkij.
Orosz finomítót és vegyi üzemet támadtak az ukránok
Az orosz Telegram médiacsatornák szerint az ukrán hadsereg szerdára virradóra egy olajfinomítót és egy vegyi üzemet támadott meg Oroszország nyugati régióiban.
Oroszország Uljanovszk megyéjében Ukrajna állítólag a Novoszpasszkoje településen található NS-Oil finomítót támadta meg. Az orosz Telegram-csatornák a lakosok beszámolóira hivatkozva fotókat és videókat tettek közzé a finomítóban keletkezett hatalmas tűzvészről.
A jelentések szerint Kijev tovább fokozza hadjáratát az orosz olaj- és gázinfrastruktúra ellen, amely Moszkva bevételeinek egyik legfontosabb forrása, és amely hozzájárul Ukrajna teljes körű megszállásához.
Oroszország más részein Ukrajna a Sztavropoli régió területén található Sztavrolen vegyi üzemet támadta meg, jelentették a Telegram-csatornák. Az üzemről készült videók alapján úgy tűnik, hogy a létesítményben tűz ütött ki.
A Lukoil leányvállalataként működő üzem jelentős vegyipari termelőként működik, és olyan termékeket gyárt, mint a benzol, a polietilén és más petrolkémiai áruk, amelyeket Oroszország ukrajnai háborús gépezetének üzemeltetéséhez használnak.
Bár nem volt azonnal egyértelmű, hogy milyen fegyverekkel támadták meg a létesítményeket, a támadásokról szóló jelentések egy nagy ukrán dróncsapás közepette érkeztek, amely különböző orosz régiókat érintett.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester jelentette, hogy legalább három ukrán drón zuhant le az orosz főváros felé tartva.
Ukrajna rendszeresen indít mélységi csapásokat orosz katonai és ipari létesítmények ellen, elsősorban hazai fejlesztésű drónok segítségével.
Az orosz hírszerzés azzal vádolja Macront, hogy katonai beavatkozást fontolgat Ukrajnában
Politikai kudarca után Emmanuel francia elnök katonai intervencióról álmodozik Ukrajnában, hogy katonai vezetőként írja be magát a történelemkönyvekbe – olvasható az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodájának a TASZSZ orosz hírügynökség által kedden ismertetett jelentésében.
A jelentés szerint a francia fegyveres erők vezérkara Macron utasítására 2000 katonából és tisztből álló katonai kontingens Ukrajnába küldésére készül, hogy támogassa a kijevi vezetést, a kontingens magját pedig a francia idegenlégió támadó egységei alkotnák, elsősorban latin-amerikai országokból származó katonák.
„A légiósok máris Lengyelország Ukrajnával határos régióiban állomásoznak, és intenzív harci kiképzésen vesznek részt, fegyvereket és katonai felszerelést kapnak, áthelyezésüket Ukrajna középső részébe pedig a közeljövőben tervezik” – olvasható a jelentésben.
A sajtóiroda részéről ugyanakkor hozzátették, „a franciák nagyon bölcsen figyelembe veszik történelmi múltjukat”, kiemelve, hogy az országban „több száz kórházi ágyat hoznak létre a sebesültek befogadására, az orvosok pedig speciális képzésen vesznek részt a terepmunkához”.
„Információszivárgás esetén Párizs azt fogja mondani, hogy csupán oktatók kis csoportja érkezik Ukrajnába, az ukrán csapatokat kiképzendő”.
A jelentés megfogalmazása szerint Macron „Napóleon babérjairól álmodozik”, ám szégyenteljesen keveset tanult a történelemből, kihagyta a tankönyv azon fejezetét, amely Napóleon oroszországi hadjáratának végét írja le.
„Kihagyta azt az órát is, amelyen XII. Károly svéd király Oroszország legyőzéséről szóló próbálkozását tanították, aki az áruló ukrán hetman Ivan Mazepa segítségét vette igénybe, és ami a svédek poltavai vereségéhez vezetett” – szögezik le, és idézik Vaszilij Kljucsevszkij orosz történész szavait, aki szerint
„a történelem nem tanít semmit, csak büntet, ha figyelmen kívül hagyjuk a tanulságait”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!