Csúcstalálkozót akar. Trump a lehető leghamarabb találkozni akar Putyinnal
Fotó: Kreml
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy a lehető leghamarabb találkozni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború befejezése érdekében – jelentette a Reuters csütörtökön.
2025. január 24., 09:262025. január 24., 09:26
Trump azt is elmondta, hogy szeretné megvizsgálni a nukleáris fegyverzet csökkentését.
„Nagyon szeretnék mielőbb találkozni Putyin elnökkel, hogy véget vessünk ennek a háborúnak” – mondta Trump videokapcsolaton keresztül, a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva.
– tette hozzá.
Később, a Fehér Házban tartott beszédében Trump megismételte, hogy kész azonnal találkozni Putyinnal.
„Minden nap, amíg nem találkozunk, katonák halnak meg a csatatéren” – mondta.
Trump azt is közölte, hogy
Trump kijelentette ugyan, hogy az Egyesült Államok békeerőfeszítései folyamatban vannak, de konkrét részletekkel nem szolgált.
A Kreml csütörtökön közölte, hogy nem lát különösebb újdonságot Donald Trump amerikai elnök fenyegetésében, miszerint új szankciókkal és vámokkal sújtja Oroszországot, ha nem egyezik bele az ukrajnai háború befejezésébe.
Kedden a Világgazdasági Fórumon Zelenszkij elárulta, hogy tárgyalások folynak egy találkozó megszervezéséről Trumppal.
„Mi vagyunk a partnere. Ismerjük az összes fájó pontot; elvesztettük az embereinket” – mondta.
– tette hozzá.
Trump azt is közölte, hogy
„Ha az ár csökkenne, az orosz-ukrán háború azonnal véget érne” – mondta a Világgazdasági Fórumon.
„Jelenleg az ár elég magas ahhoz, hogy ez a háború folytatódjon, le kell csökkenteni az olajárat, és véget kell vetni ennek a háborúnak” – tette hozzá.
Az OPEC 12 országból, köztük Irakból, Iránból, Kuvaitból és Szaúd-Arábiából áll, amelyek együttesen a globális olajellátás mintegy 30%-át biztosítják. Azzal, hogy az OPEC megállapodik az általuk termelt olaj mennyiségének csökkentéséről vagy növeléséről, drámaian befolyásolhatja a globális olajárat.
bár a Foreign Policy című szaklapban nemrégiben megjelent elemzés szerint valószínűleg hónapokba telne, amíg a Kreml háborús gépezetét jelentősen lelassítanák.
Donald Trump amerikai elnök további szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen szerdán, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben.
Egy másik Trump-politika – az amerikai olaj- és gázfúrások fokozása – szintén potenciálisan lenyomhatja az árakat és kiszoríthatja az orosz olajat.
Trumpot arról is megkérdezték, hogy a jövő évi Világgazdasági Fórum idejére létrejön-e békeegyezmény Ukrajna és Oroszország között.
– mondta.
Kínáról szólva azt mondta, hogy „nagy befolyásuk van a helyzet felett”, és reméli, hogy az Egyesült Államok együtt tud működni Pekinggel, hogy véget vessenek Ukrajna teljes körű megszállásának.
Egy nappal korábban Trump azt mondta, hogy ha nem születik hamarosan „alku” az ukrajnai háború befejezéséről, akkor nem lesz más választása, mint hogy
Válaszul a Kreml közölte, hogy semmi újat nem lát Trump fenyegetőzéseiben, miszerint szankciókat vezet be, ha nem születik megállapodás az ukrajnai háborúról.
Eközben Volodimir Zelenszkij a Bloombergnek adott interjújában, amelyből csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett, azt mondta:
Az államfő hangsúlyozta, hogy Oroszország megállításához milliós hadseregre van szükség. „Ha azonban Európa és Amerika kijelenti, hogy lehetetlen ekkora ukrán hadsereget fenntartani, és szükség van az ukrán fegyveres erők létszámának csökkentésére, akkor kontingensüket más csapatokkal kell helyettesíteni” – fejtette ki.
Hozzátette:
Zelenszkij biztosított afelől, hogy Ukrajna kész békefenntartó kontingenst fogadni.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen csapatok hatékony segítséget nyújthatnak, de ez más országok „jó akaratán” múlik.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy helyi rádiónak adott, csütörtökön közzétett interjújában kijelentette, hogy háborúban sosincs „elég” emberi erőforrás és eszköz, ezért a rendelkezésre álló katonai állományt és fegyvereket észszerűen kell felhasználni.
– mondta arra a kérdésre válaszolva, mekkora a hiány az ukrán hadseregben katonákból, haditechnikából és fegyverekről.
Szirszkij múlt vasárnap a TSZN ukrán televíziónak nyilatkozva, közölte, hogy a mozgósítási lehetőségek nem fedezik a front személyi szükségletét, ezért a logisztikával és támogatással foglalkozó katonák egy részét a gyalogsághoz helyezik át – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette, hogy
A főparancsnok az interjújában arról is szólt, hogy szükségesnek tartja a cenzúrát a háború alatt, de – mint mondta – nem olyan szélsőséges formában, mint Észak-Koreában. Emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnában jelenleg érvényben lévő hadiállapotról szóló törvény számos korlátozást tartalmaz.
A cenzúra szükségességét például azzal indokolta, hogy titokban kellett tartani az ukrán erők Harkiv és Kurszk megyékben folytatott hadműveleteinek részleteit. Így
– magyarázta Szirszkij.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban kijelentette, hogy Észak-Korea idén legalább 150 darab KN-23 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, valamint tüzérségi lövedékeket és rendszereket tervez átadni az orosz erőknek.
Elmondta, hogy
„A legtöbb fegyvert ukrán csapatok ellen vagy oroszországi kiképzésre használják” – jegyezte meg.
Az ukrán főügyészi hivatal a Telegramon kiadott közleményében arról tájékoztatott, hogy orosz katonák a donyecki régióban újabb fogságba ejtett ukrán katonákat lőttek agyon.
A hat hadifogoly halála ügyében az ukrán rendfenntartók megkezdték a nyomozást.
„A hadifoglyok kivégzése súlyosan megsérti a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezményt, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül” – mutatott rá a főügyészség.
A hivatal a múlt év végén közölte, hogy
Az ügyészség október-novemberben 13 esetben indított vizsgálatot 54 ukrán hadifogoly kivégzése ügyében, ami a 2024-es összes ilyen eljárás harmadát tette ki.
A Donyeck megyei ügyészség szintén a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a régióban lévő Kramatorszk és Kosztyantinyivka elleni orosz légicsapásokban meghalt egy 53 éves nő, három ember pedig megsebesült.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 115 katonai összecsapást rögzítettek a fronton, az orosz erők a legtöbb támadást Donyeck megyében, Pokrovszk, Liman és Toreck, valamint a harkivi régióban lévő Kupjanszk térségében hajtották végre.
A kijevi katonai vezetés összesítése szerint
szerdán az ukrán erők megsemmisítettek hat orosz harckocsit, 62 tüzérségi rendszert és 72 drónt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!