Figyelmeztet. Trump leszögezte: ha Moszkva nem hajlandó megállapodni az ukrajnai fegyverszünetről, megtorló lépésekre számíthat
Fotó: Facebook/Donald J. Trump
Donald Trump amerikai elnök további szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen szerdán, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben.
2025. január 23., 08:282025. január 23., 08:28
A hétfőn hivatalba lépett elnök közösségi oldalán közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „amennyiben nincs egyezség hamarosan, nincs más választásom, mint nagymértékű adókat, vámokat és szankciókat bevezetni bármire, amit Oroszország az Egyesült Államoknak értékesít”. Hozzátette, hogy az intézkedés érvényes lenne további „különböző résztvevő országokra” is.
– olvasható az üzenetben,
amelyben azt is kifejtette, hogy meg kell állítani a háborút, mert csak rosszabbá válik a helyzet.
„Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy Oroszország segített nekünk megnyerni a második világháborút, közel 60 000 000 emberéletet veszítve ezzel.
– fogalmazott az elnök.
Donald Trump bejegyzésében annak is hangot adott, hogy nem akar kárt okozni Oroszországnak, amelynek polgárait szereti, és emlékeztetett arra, hogy „mindig is jó kapcsolata volt Putyin elnökkel”, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a harcok lezárásól szóló egyezség híján nem lesz más választása, mint meghozni a felvázolt intézkedéseket.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy valószínűleg további szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tárgyal békemegállapodásról Ukrajnával.
Eközben
Volodimir Zelenszkij előző este, a davosi Világgazdasági Fórumon felvett interjúban hangsúlyozta, hogy „a 200 ezres létszám csak a minimum, mert ha ezt sem sikerülne biztosítani, kudarcra lenne ítélve a békefenntartás”.
Hozzátette, hogy szerinte az amerikai elnöknek „teljes körű szankciók” bevezetésével kellene sújtania Oroszországot, különös tekintettel az energiaszektorra, valamint, mint mondta, „a nukleáris fegyverek kivételével minden szükséges fegyverrel el kellene látnia Ukrajnát, amelyeket azért kérünk, hogy Ukrajna is képes legyen fenyegetni Putyint”.
A hétfőn hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök azon bejelentésére, mely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozója már előkészítés alatt áll, Zelenszkij azt mondta, „ez nem lepi meg”, de úgy vélte,
Az ukrán elnök szerint nem lesz könnyű feladat Trump számára véget vetni egy olyan háborúnak, amely elpusztította Ukrajnát, és amelyben mindkét oldalon több tízezer ember halt meg, majd arra figyelmeztetett: „mindenkinek meg kell értenie, hogy Putyin csak akkor vetne véget ennek a háborúnak, miután elérte annak legfőbb célját, vagyis Ukrajna függetlenségének megszüntetését”.
A beszélgetés végén Zelenszkij azt is kiemelte, hogy Ukrajna „nem fogja elismerni” a megszállt területeket orosznak, még akkor sem, „ha a szövetségesei együtt kérnék meg erre”;
Végül hozzátette: „ez ügyben nem lesz megbocsátás, és nem lesz jogi elismerés, de mindent meg kell tennünk, hogy véget vessünk a háború forró szakaszának”.
Zelenszkij azt kijelentette, hogy minden hatékony ukrajnai békefenntartó erőnek amerikai csapatoknak is részét kell képezniük, és hangsúlyozta
A Bloomberg főszerkesztőjével, John Micklethwait-tel a davosi Világgazdasági Fórumon beszélgetve Zelenszkij elutasította azt az elképzelést, hogy az európai szövetségesek önállóan elegendő katonai támogatást tudnának nyújtani.
„Az Egyesült Államok nélkül nem megy” – mondta. „Még ha egyes európai barátok azt is gondolják, hogy ez lehetséges, nem, nem lehet. Az Egyesült Államok nélkül senki sem kockáztat”.
Zelenszkij arra törekszik, hogy biztosítsa az Egyesült Államok hosszú távú támogatását, miközben
„Biztos vagyok benne, hogy rá tudja venni Putyint a békére. Trump elnök a legerősebb – és Hszi Csin-ping. Szerintem nincs más szövetséges, aki tényleg képes lenne erre. Putyin gazdasága nagyon függ Kínától” – tette hozzá.
Zelenszkij hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Ukrajna részt vegyen a jövőjéről szóló tárgyalásokon, és óva intett a Kijev közreműködése nélkül kötött megállapodásoktól, ahogyan szerinte ez a 2015-ös minszki tárgyalások során történt.
„Nem akarjuk, hogy ez Ukrajna háta mögött történjen” – mondta. „Nagyon hiszem, hogy az Egyesült Államok nem fog ilyet tenni, bár nem vagyok biztos benne, hogy korábban nem történt ilyen. Itt nem csak Amerikáról beszélek, hanem néhány európai partnerről” – tette hozzá.
Mivel Trump a háború gyors befejezését ígérte, és tárgyalásokat tervez Putyinnal, Zelenszkij azon dolgozik, hogy a tárgyalásokat úgy állítsa be, mint egy lehetőséget az Egyesült Államok számára, hogy megmutassa erejét.
„A háború befejezésének Trump győzelmét kellene jelentenie, nem pedig Putyinét” – mondta a Bloombergnek, hozzátéve, hogy
„Az egyetlen kérdés az, hogy milyen biztonsági garanciákról van szó, és őszintén szólva szeretném, ha még a tárgyalások előtt megértetnék” – mondta.
Zelenszkijnek a belföldi mozgósítási törekvésekkel kapcsolatban is kihívásokkal kellett szembenéznie, ellenállva az ukrajnai sorozás kiterjesztésére irányuló nyomásnak. A nyugati szövetségesek, köztük az Egyesült Államok, a hadsereg létszámának növelése érdekében a sorkötelezettségi korhatár csökkentését szorgalmazták.
Zelenszkij azonban azzal érvelt, hogy
„Miért kellene még fiatalabb embereket mozgósítani. Azért, hogy még több ember legyen fegyver nélkül?” – tette fel a kérdést.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!