Híd, ami elválaszt. Miközben Trump ismét Iránt fenyegette, és egy híd megsemisítéséről tett közzé videót, számos ország lépviselői a Hormuzi-szoros megnyitásának módozatairól tárgyalt
Fotó: Vidfelvétel/Truts Social/Donald Trump
Hidak és áramtermelő erőművek elleni támadásokkal fenyegette meg Donald Trump amerikai elnök Iránt arra az esetre, ha a teheráni vezetés nem hajlandó megadni magát az Irán ellen az Egyesült Államok és Izrael által indított háborúban.
2026. április 03., 10:292026. április 03., 10:29
Trump helyi idő szerint csütörtökön este, európai idő szerint pénteken reggel a Truth Socal közösségi oldalon tette közzé a fenyegetést.
– áll a bejegyzésben.
A figyelmeztetés azt követően érkezett, hogy iráni beszámolók szerint legalább nyolcan meghaltak és 95-en megsérültek, amikor amerikai csapás ért egy Teherántól mintegy 40 kilométerre található hidat, amely egy, a fővárost Karadzs városával összekötő, építés alatt álló úton található.
A híd megsemmisítéséről Trump szintén beszámolt a Truth Socialon, egy videó kíséretében.
„Irán legnagyobb hídja összeomlik, soha többé nem fogják használni – Még sok minden várható! ITT AZ IDEJE, HOGY IRÁN MEGEGYEZÉST KÖSSÖN, MIELŐTT TÚL KÉSŐ, ÉS SEMMI SEM MARADT ABBÓL, AMI MÉG MINDIG EGY NAGYSZERŰ ORSZÁG LEHETNE!” – fogalmazott.
Mint arról beszámoltunk, Trump szerda esti televíziós beszédében kijelentette:
„Az elkövetkező két-három hétben rendkívül keményen fogunk lecsapni rájuk. Vissza fogjuk őket juttatni a kőkorszakba, ahová tartoznak” – mondta Trump szerdai beszédében.
Az iráni háború „hamarosan véget ér”, a műveletek még két-három hétig tartanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerdán este egy, a nemzethez intézett televíziós beszédben.
Eközben a világ nyersolajellátásában kulcsszerepet betöltő Hormuzi-szoros megnyitásának lehetséges módozatairól egyeztetett csütörtökön számos ország a brit kormány kezdeményezésére.
Az online értekezletet összehívó brit külügyminiszter, Yvette Cooper úgy fogalmazott a megbeszélésen, hogy
A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át.
A víziutat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete óta a teheráni rezsim gyakorlatilag zárva tartja, és emiatt a korábbi 73 dollár körüli szintekről jóval 100 dollár fölé emelkedett a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.
A brit külügyminisztérium csütörtökre virtuális tanácskozást hívott össze a helyzet megoldási lehetőségeinek áttekintésére.
A tárca nem részletezte, hogy az értekezleten kik vettek részt, csak annyit közölt, hogy
Kormányzati források szerint viszont az Egyesült Államok nem képviseltette magát az online találkozón.
A tárgyalásról szóló csütörtök esti tájékoztatásában a brit külügyminisztérium kiemelte: a résztvevők számos olyan kollektív, összehangolt akció lehetőségét tekintették át, amelyekkel elérhető a Hormuzi-szoros megnyitása.
Ezek közé tartozott az Iránnal szembeni gazdasági és politikai intézkedések, köztük új szankciók együttes érvénybe léptetése, valamint a nemzetközi diplomáciai nyomás fokozása, annak érdekében, hogy
A londoni külügyminisztérium tájékoztatásában nem szerepel, hogy ez a megfogalmazás egy esetleges katonai akció kilátásba helyezését jelenti-e, de a tárca ismertetése szerint a résztvevők megállapodtak abban, hogy „szakértők bevonásával” további tanácskozásokat tartanak a hajózás szabadságának érvényesítése érdekében.
A minisztérium hozzátette: a találkozó egyértelműen demonstrálta, hogy a nemzetközi közösség „elszántan törekszik” a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására.
A csütörtöki virtuális találkozón
Eközben a CNN három, a hírszerzési információkkal tisztában lévő forrásra hivatkozva azt közölte: a legfrissebb amerikai hírszerzési értékelésekből az derül ki, hogy az elmúlt öt hét során az Egyesült Államok és Izrael által a katonai célpontok ellen végrehajtott napi támadások ellenére
„Még mindig teljes mértékben készen állnak arra, hogy teljes pusztítást végezzenek az egész régióban” – mondta Iránról az egyik forrás.
Az amerikai hírszerzési értékelés szerint vannak olyan indítóállások is, amelyek jelenleg hozzáférhetetlenek, például azok, amelyeket a támadások a föld alá temettek, de nem semmisítettek meg.
Több ezer iráni drón létezik még – az ország drónkapacitásának körülbelül 50 százaléka –, két forrás szerint ezt jelzik a hírszerzési adatok. A források szerint a napokban összeállított hírszerzési jelentés azt is kimutatta, hogy Irán partvédelmi cirkálórakétáinak nagy része sértetlen maradt, ami összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Államok légi hadjárata nem a part menti katonai célpontokra összpontosít, bár hajókat is támadnak.
A hírszerzési információk árnyaltabb képet adnak Irán fennmaradó képességeiről, szemben a Donald Trump elnök és a kormányzati tisztviselők által nyilvánosan hangoztatott, a katonai győzelmet hirdető általános értékelésekkel.
Közben egy új műholdas felvétel alapján kiderült, hogy egy március 1-jén hajtottak végre Szaúd-Arábia Prince Sultan légibázisa ellen.
Az AN/TPY-2 típusú radar az Egyesült Államok csúcstechnológiájú THAAD rakétavédelmi rendszerének kulcsfontosságú eleme.
Azóta a bázis ellen több iráni támadás is történt, többek között március 27-én, amikor egy E-3 radarrepülőgépet és egy utántöltő tankert találat ért. A támadásban legalább 10 amerikai katona megsebesült.
Az iráni támadások megsemmisítettek egy másik amerikai AN/TPY-2 radart is Jordániában, ahol katonai kommunikációs infrastruktúrát vettek célba, és megrongáltak egy katari korai figyelmeztető radart, amelynek építése több mint 1 milliárd dollárba került.
Mindeközben Irán Iszlám Forradalmi Gárdája (IRGC) csütörtökön közölte, hogy megtorlásul a közelmúltbeli „gyilkosságokért” megtámadta az Amazon felhőalapú számítástechnikai központját Bahreinben.
„Az Amazon vállalat bahreini felhőalapú számítástechnikai központját megtámadták és megsemmisítették” – közölte az IRGC, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna.
Egy öböl-menti tisztviselő a CNN-nek elmondta, hogy a támadás két nappal ezelőtt történt.
Egy későbbi nyilatkozatában az IRGC azt is közölte, hogy célba vette az Oracle dubaji adatközpontját.
Eközben
– jelentette a polgári védelem csütörtök este.
Szerda éjszaka, a pészah kezdetét jelző széder este idején, majd azt követően több mint ötven rakétát lőttek Iránból és Libanonból Izrael északi része felé.
Később csütörtökön, a háború harmincnegyedik napján is egész nap rakétákkal és drónokkal támadták főként az ország északi részét, így a többi között Haifa városát is.
Több alkalommal összehangolva, egyszerre lőtt Libanonból a Hezbollah, az ország középső régióját főként Irán támadta, a déli térségeket pedig a jemeni húszi lázadok. Az izraeli légvédelem a rakéták túlnyomó többségét megsemmisítette.
Az izraeli légierő a nap folyamán tovább támadta az iráni rakétaindítókat, végeztek a ballisztikus rakéták kilövését irányító tisztekkel, valamint az Iszlám Köztársaság fegyvergyártó infrastruktúráját is bombázták – ismertette a katonai szóvivő.
Mellettük a légierő Libanonban több mint 3500 támadást hajtott végre – tette hozzá a szóvivő csütörtök esti nyilatkozatában.
Az ünnep első napján, a központi szabadságolások időszakában, mintegy 170 ezren hagyták el szárazföldön – Egyiptom és Jordánia felé, az ottani repülőterekről indulva – Izraelt, mert a tel-avivi Ben Gurion repülőtérről a biztonsági korlátozások miatt az ilyenkor szokásos napi hatszáz helyett csak napi negyven repülőgép, 80-100 ezer helyett csak 2000 utas tud külföldre távozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!