
Rasmus Paludan, a szélsőjobboldali dán Stram Kurs párt vezetője elégeti a Korán egy példányát a stockholmi török nagykövetség előtt
Fotó: Videófelvétel
Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, miután Stockholm okot adott a szombati „gyalázatos” Korán-égetésre a svéd fővárosban – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában a kormányzat ülését követő sajtótájékoztatóján.
2023. január 23., 22:282023. január 23., 22:28
2023. január 23., 22:572023. január 23., 22:57
Az államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. „Senki nem rendelkezik annak szabadságával, hogy más vallások szentségeit megalázza” – idézte az MTI a török elnököt.
A demonstrációt a dán és svéd állampolgársággal rendelkező Rasmus Paludan, a dán szélsőjobboldali Stram Kurs párt vezetője rendezte, aki az elmúlt években Dánia több városában is szervezett Korán-égető akciókat. Paludan tavaly a Ramadán hónapban muszlim negyedek és mecsetek közelében, rendőri védelem alatt folytatta provokációnak szánt tüntetéseit. A svéd rendőrség korábban provokáció és gyűlölet-bűncselekmény miatt eljárást indított a szélsőséges politikus ellen.
Fotó: Videófelvétel
A svéd fővárosi hatóságok a mostani akcót megelőzően úgy ítélték meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a svédországi szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetésnek a közrend nevében történő betiltását. A döntés tovább növelte az Ankara és Stockholm közötti feszültséget, miközben Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz szüksége van Törökország jóváhagyására.
A török külügyminisztérium még pénteken bekérette az ankarai svéd nagykövetet, a török védelmi miniszter pedig szombat reggel lemondta a svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett ankarai látogatását. Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért. A konfliktus már több tízezer ember életét követelte.
A mostani iszlamofób Korán-égetést megelőzően, január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
szóljon hozzá!