Hirdetés

Több százezer tüzérségi lövedéket és több ezer rakétát ígér Washington Ukrajnának

Ukrajna

Segítség. Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket is küld Ukrajnának

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

A Fehér Ház utolsó pillanatos erőfeszítéseket tervez Ukrajna megsegítésére, beleértve több fegyver átadását és átfogó szankciókat Oroszország ellen – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön.

Hírösszefoglaló

2024. december 06., 09:302024. december 06., 09:30

Sullivan az értesülések szerint a csütörtöki, Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével folytatott megbeszélésen vállalta, hogy segítséget nyújt Ukrajnának.

Washington január közepéig több százezer tüzérségi lövedéket, több ezer rakétát és több száz páncélozott járművet küld Kijevnek – áll a tájékoztatóban. Az Egyesült Államok azt is felajánlotta, hogy katonákat képez ki ukrán területen kívüli helyszíneken.

Hirdetés

A támogatáshoz 20 milliárd dollárnyi, befagyasztott orosz vagyonnal fedezett kölcsön járul, amelyről az év elején állapodtak meg a G7-ek ígéretének részeként, valamint a Moszkva elleni szankciók újabb köre.

A legújabb csomag célja, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióba kerüljön az Oroszországgal folytatott béketárgyalások előtt.

Joe Biden amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy még a Kijev katonai támogatását bíráló Donald Trump megválasztott elnök január 20-i hivatalba lépése előtt megerősíti az Ukrajnának nyújtott támogatást.

Trump jelezte, hogy azt szeretné, ha Kijev minél hamarabb tárgyalásokat kezdene Moszkvával.

A bejelentett támogatási kötelezettségvállalás egy nappal azután történt, hogy Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke elutasította Biden kérését, hogy további 24 milliárd dolláros támogatást nyújtsanak Ukrajnának.

„Nem tervezem ezt” – mondta Johnson, aki republikánus és Trump támogatója, egy szerdai sajtótájékoztatón.

Jermak vezette az ukrán delegációt, amely szerdán és csütörtökön Washingtonba látogatott, hogy találkozzon Trump újonnan hivatalba lépő kormányának tagjaival, köztük JD Vance megválasztott alelnökkel.

Elözben a Sky News december 5-én meg nem nevezett nyugati tisztviselőkre hivatkozva azt jelentette, hogy

Oroszország tüzérségi előnye Ukrajnával szemben csökken, minden egyes ukrán lövedékre 1,5 lövedék jut.

Korábban az orosz lövedékek legalább öt az egyhez arányban felülmúlták az ukrán lőszerek számát.

A mostani csökkenés „sokféle tényezőnek” köszönhető – mondták a Sky Newsnak névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó nyugati tisztviselők. Ezek közé tartoznak a gyártási és szállítási nehézségek, valamint a lőszerraktárak elleni ukrán dróncsapások.

A nyugati lőszerszállítmányok is segítettek Ukrajnának kiegyenlíteni az aránytalanságot.

Oroszország még mindig más módokat talál a harci erő fenntartására, mondták a tisztviselők, rámutatva a siklóbombák fokozott orosz alkalmazására.

Az orosz siklóbombák használata „masszívan megnőtt a frontvonalon, és pusztító hatást ért el” – mondta egy tisztségviselő.

Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter nagyon nehéz, de szükséges döntésnek nevezte Ukrajna számára a mozgósítás korhatárának leszállítását – erről egy szerdán adott interjúban beszélt az amerikai diplomácia januárban távozó vezetője.

Antony Blinken a NATO külügyminiszteri tanácskozását követően a Reuters hírügynökségnek adott átfogó interjúban szükségesnek nevezte a mozgósítás kiterjesztését a 18 és 25 év közötti ukrán állampolgárokra.

Ahogy mondta, biztosítani kell, hogy legyenek emberek, akik harcolnak, mert „nem csak a fegyverek, nem csak a hadianyagok, nem csak a pénz, de sorállományú erők is szükségesek a sikerhez”.

„Az, hogy az ukránok miként teszik ezt meg, milyen eszközöket alkalmaznak, hogy több erőt legyenek képesek mozgósítani, az ő döntésük” – fogalmazott Antony Blinken, ugyanakkor hozzátette, hogy a szövetségesek segítségként vállalást tettek arról, hogy támogatják Ukrajnát abban, hogy minden mozgósított katona megkapja a „legmagasabb szintű minőségi kiképzést” és a felszerelést a harctéri bevetéshez.

Kiemelt prioritásnak nevezte azt, hogy a jövő év jó részében az anyagi források és hadianyagok mellett elegendő mozgósított katonai erővel is rendelkezzen Ukrajna,

illetve, amennyiben a tárgyalás útját választja, azt az erő pozíciójából tudja megtenni.

Az amerikai külügyminiszter szerint a NATO-n belül széles körben osztott meglátás, hogy Ukrajnának többet kell tennie annak érdekében, hogy több embert tudjon a frontra küldeni.

Hozzátette, hogy

a NATO külügyminiszteri tanácsának ülésén nem volt napirenden európai országok katonái Ukrajnába küldésének felvetése,

ehelyett a szövetségesek és partnerek arra összpontosítanak, hogy Ukrajna minden erőforrással rendelkezzen az orosz agresszióval szemben.

Felhívta a figyelmet a NATO által létrehozott parancsnokságra, amely Ukrajnának a katonai szövetségbe vezető útját hivatott segíteni, valamint arra, hogy egyes országok vállalásokat tettek arra, hogy a parancsnokságot személyzettel töltik fel.

A külügyminiszter kifejtette, hogy gyakorlati lépésekre van szükség Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útjának támogatására, amihez ukrán részről is szükségesek reformok. Úgy vélte, hogy Kijev az elmúlt években komoly fejlődést ért el a szükséges reformokban, de többre van szükség katonai téren is ahhoz, hogy a tagságra készen álljon.

Antony Blinken elmondta, hogy vannak egyeztetések a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció képviselőivel,

és hozzátette, biztosítják azt, hogy a következő kormányzat rendelkezzen a hivatali ügyek folytatásához szükséges információkkal.

„Biztosítani akarom, hogy utódom, Marco Rubio szenátor képes legyen menet közben átvenni az irányítást, mert a világ nem lassít csak azért, mert mi egy politikai átmenet közepén vagyunk” – fogalmazott, és szándékának nevezte, hogy az új külügyi vezetés erős helyzetben legyen képes folytatni az amerikai külpolitika irányítását, ne kelljen „felvennie a sebességet”.

Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szervezet máltai miniszteri ülésének kezdetén arról beszélt:

az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) a politikai folyamatok peremére szorult.

Lavrov Ukrajna 2022-es orosz megtámadása óta először látogatott el európai uniós tagországba.

Felszólalásában kijelentette: „Úgy tűnik, hogy a jelenlegi, mélyreható változások körülményei között (…) az EBESZ az európai térség minden tagjának egyik érdekegyesítő pontjává válhat. De ebben a teremben senkinek sem jutna eszébe, hogy az EBESZ-t erre a célra használja. A NATO és az Európai Unió tagjai tetteikkel az EBESZ-t a politikai folyamatok peremére szorították, nekünk és mindenki másnak pedig egy ilyen EBESZ értelmetlen.”

Szólt arról, hogy „a nyugati országok, az elnökség, a főtitkár és az EBESZ összes intézménye, amelyek minden alkalommal aggódnak az emberi jogok miatt, síri csendban maradnak, amikor

a náci kijevi rezsim tetteit figyelik, amely 2017 óta egy sor olyan törvényt fogadott el, amely kiirtja az orosz nyelvet minden téren: az oktatásban, a médiában, a kultúrában, a művészetben. Nemrég betiltotta a kánoni ukrán ortodox egyházat is.”

Mindezt annak ellenére – hangsúlyozta –, hogy „az ENSZ Alapokmányának első cikke megköveteli minden ember nyelvi és vallási jogainak tiszteletben tartását”. „Az Európai Unió vezetői azonban csak azt mondják, hogy (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) rendszere az európai értékeket védi. Ez, ahogy mi mondjuk, bűnös beismerése annak, hogy a rasszizmus ma európai érték” – tette hozzá.

Lavrov azzal vádolta meg az amerikai kormányt, hogy az eurázsiai kontinens destabilizálására törekszik. „A Biden-kormányzat a NATO infrastruktúráját mozdítja elő az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Megszaporodnak a katonai gyakorlatok (…). Ez egyértelműen kísérlet az egész eurázsiai kontinens destabilizálására” – mondta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 16., csütörtök

Belső ellentétek Ukrajnában, utcán tiltakoznak Zelenszkij döntése ellen

Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.

Belső ellentétek Ukrajnában, utcán tiltakoznak Zelenszkij döntése ellen
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Nem fedik fel az Ukrajnának nyújtott román támogatást

Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.

Nem fedik fel az Ukrajnának nyújtott román támogatást
2026. július 15., szerda

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek

Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek
2026. július 15., szerda

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”

Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”
2026. július 13., hétfő

FRISSÍTVE – Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás megbízatása

A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.

FRISSÍTVE – Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás megbízatása
2026. július 13., hétfő

Lemond a Fidesz-frakció vezetéséről Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.

Lemond a Fidesz-frakció vezetéséről Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Megvédeni a gyermekkort: Brüsszel kész az életkori korlátozásokra

Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.

Megvédeni a gyermekkort: Brüsszel kész az életkori korlátozásokra
2026. július 13., hétfő

Meglepte a német nagykövetet a román identitást védők reakciója

Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.

Meglepte a német nagykövetet a román identitást védők reakciója
2026. július 12., vasárnap

Megkérdőjelezte a román identitást a német nagykövet, kiakadtak az unionisták

Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.

Megkérdőjelezte a román identitást a német nagykövet, kiakadtak az unionisták
Hirdetés
Hirdetés