
Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár a katonai szervezet hágai csúcsértekezletén
Fotó: NATO
A tagállamok össztermékük (GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket – mondja ki a NATO hágai csúcsértekezletén szerdán megszületett zárónyilatkozat. A NATO-tagállamok vezetői kimondták azt is, hogy a katonai szövetség elkötelezett a kollektív védelemről szóló 5-ös cikkely mellett.
2025. június 25., 17:112025. június 25., 17:11
2025. június 25., 18:112025. június 25., 18:11
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) a hágai csúcson elfogadott nyilatkozatban rögzíti, hogy a tagországok össztermékük (GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket. Mint arról beszámoltunk, a csúcstalálkozón részt vett Donald Trump amerikai elnök is, aki régóta sürgeti az európai NATO-tagállamoknak a védelmi összefogáshoz történő nagyobb hozzájárulását.
Ebből legalább 3,5 százalékot fordítanak az alapvető védelmi szükségletek finanszírozására és a NATO képességcéljainak teljesítésére, a további 1,5 százalék pedig a „kritikus infrastruktúra és hálózatok védelmére,” polgári felkészültségre és a reziliencia kiépítésére, valamint az innováció serkentéséhez és védelmi ipari bázis megerősítésére használható.
A hágai NATO-csúcson ugyanakkor a tagállamok vezetői megújították a katonai szervezet ama vállalását, miszerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagjai megvédik egymást, ha valamelyik országot támadás éri. A kollektív védelemről szóló 5. cikkely megerősítése gyakorlatilag Donald Trump előző napi nyilatkozatának cáfolata. Az amerikai elnök ugyanis Hágába tartva úgy fogalmazott: többféleképpen is lehet értelmezni az 5. cikkelyt. „Az életek megmentése mellett kötelezem el magam. Majd egy nagyon pontos definíciót adok az ötös cikkelyre, ha odaértem és nem egy repülőgép hátuljában akarom ezt megtenni” – felelte Trump újságíróknak, amikor arról kérdezték, elkötelezi-e magát a kölcsönös védelem mellett.
Trump elégedett a védelmi kiadások növelésével
Donald Trump amerikai elnök jelentős eredménynek nevezte a hágai NATO-csúcstalálkozón elért megállapodást arról, hogy a szövetség tagországai bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik védelmi kiadásaikat. A tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján Trump kijelentette: szükség volt arra, hogy a NATO valamennyi szövetségese vállaljon terheket Európa védelméért. Hangsúlyozta: a pénzt „nagyon komoly” katonai eszközökre és felszerelés beszerzésére kell költeni, nem pedig bürokráciára. A megnövelt összegeknek segíteniük kell olyan háborúk elkerülését, mint Oroszország ukrajnai inváziója – tette hozzá az amerikai elnök.
„Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe, legyen az Oroszország vagy a terrorizmus, kibertámadások, szabotázs vagy a stratégiai verseny, a szövetség készen áll, hajlandó és képes megvédeni a tagországok területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott a főtitkár. Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem lehet valami boldog” a csúcstalálkozó eredményét illetően, mert a meghozott döntések sokkal erősebbé teszik a NATO-t. Emellett a döntések igazságosabb szövetséggé is teszik, amelyben Európa és Kanada fokozza a felelősségvállalást, és méltányos részt vállal a közös biztonság szavatolásában – tette hozzá.
Rutte elmondta, a NATO-tagok megerősítették egyéni kötelezettségvállalásaikat Ukrajna támogatása mellett, és ezek – mint mondta – hozzájárulnak a NATO erőfeszítéseihez, figyelembe véve az ukrán védelemhez és védelmi iparhoz nyújtott közvetlen hozzájárulásokat. „Egyértelmű üzenetünk Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán nép számára, hogy Ukrajna továbbra is élvezi támogatásunkat, beleértve az idei évre eddig felajánlott több mint 35 milliárd eurót” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: a NATO célja, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot a tartós béke érdekében, valamint az, hogy elriassza az orosz elnököt attól, hogy hasonló támadást indítson a jövőben. „Kiállunk Ukrajna mellett a béketörekvésében, és továbbra is támogatni fogjuk a NATO-tagság felé vezető visszafordíthatatlan útján” – tette hozzá a főtitkár.
„Mi sokkal erősebbek vagyunk” – jelentette ki a miniszterelnök. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: „a NATO-nak semmi keresnivalója Ukrajnában”; Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ahogy Oroszország sem. „Az én dolgom, hogy ez úgy maradjon, ahogy van” – tette hozzá érkezési beszédében Orbán Viktor. „Ami tény, az tény: Ukrajna NATO-tagsága azonnali és közvetlen háborús fenyegetést jelentene a NATO és így Magyarország számára is. Ezért ezt minden erőnkkel el akarjuk kerülni!” – írta a miniszterelnök a közösségi oldalán megosztott videójához.

Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
szóljon hozzá!