
Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár a katonai szervezet hágai csúcsértekezletén
Fotó: NATO
A tagállamok össztermékük (GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket – mondja ki a NATO hágai csúcsértekezletén szerdán megszületett zárónyilatkozat. A NATO-tagállamok vezetői kimondták azt is, hogy a katonai szövetség elkötelezett a kollektív védelemről szóló 5-ös cikkely mellett.
2025. június 25., 17:112025. június 25., 17:11
2025. június 25., 18:112025. június 25., 18:11
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) a hágai csúcson elfogadott nyilatkozatban rögzíti, hogy a tagországok össztermékük (GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket. Mint arról beszámoltunk, a csúcstalálkozón részt vett Donald Trump amerikai elnök is, aki régóta sürgeti az európai NATO-tagállamoknak a védelmi összefogáshoz történő nagyobb hozzájárulását.
Ebből legalább 3,5 százalékot fordítanak az alapvető védelmi szükségletek finanszírozására és a NATO képességcéljainak teljesítésére, a további 1,5 százalék pedig a „kritikus infrastruktúra és hálózatok védelmére,” polgári felkészültségre és a reziliencia kiépítésére, valamint az innováció serkentéséhez és védelmi ipari bázis megerősítésére használható.
A hágai NATO-csúcson ugyanakkor a tagállamok vezetői megújították a katonai szervezet ama vállalását, miszerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagjai megvédik egymást, ha valamelyik országot támadás éri. A kollektív védelemről szóló 5. cikkely megerősítése gyakorlatilag Donald Trump előző napi nyilatkozatának cáfolata. Az amerikai elnök ugyanis Hágába tartva úgy fogalmazott: többféleképpen is lehet értelmezni az 5. cikkelyt. „Az életek megmentése mellett kötelezem el magam. Majd egy nagyon pontos definíciót adok az ötös cikkelyre, ha odaértem és nem egy repülőgép hátuljában akarom ezt megtenni” – felelte Trump újságíróknak, amikor arról kérdezték, elkötelezi-e magát a kölcsönös védelem mellett.
Trump elégedett a védelmi kiadások növelésével
Donald Trump amerikai elnök jelentős eredménynek nevezte a hágai NATO-csúcstalálkozón elért megállapodást arról, hogy a szövetség tagországai bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik védelmi kiadásaikat. A tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján Trump kijelentette: szükség volt arra, hogy a NATO valamennyi szövetségese vállaljon terheket Európa védelméért. Hangsúlyozta: a pénzt „nagyon komoly” katonai eszközökre és felszerelés beszerzésére kell költeni, nem pedig bürokráciára. A megnövelt összegeknek segíteniük kell olyan háborúk elkerülését, mint Oroszország ukrajnai inváziója – tette hozzá az amerikai elnök.
„Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe, legyen az Oroszország vagy a terrorizmus, kibertámadások, szabotázs vagy a stratégiai verseny, a szövetség készen áll, hajlandó és képes megvédeni a tagországok területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott a főtitkár. Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem lehet valami boldog” a csúcstalálkozó eredményét illetően, mert a meghozott döntések sokkal erősebbé teszik a NATO-t. Emellett a döntések igazságosabb szövetséggé is teszik, amelyben Európa és Kanada fokozza a felelősségvállalást, és méltányos részt vállal a közös biztonság szavatolásában – tette hozzá.
Rutte elmondta, a NATO-tagok megerősítették egyéni kötelezettségvállalásaikat Ukrajna támogatása mellett, és ezek – mint mondta – hozzájárulnak a NATO erőfeszítéseihez, figyelembe véve az ukrán védelemhez és védelmi iparhoz nyújtott közvetlen hozzájárulásokat. „Egyértelmű üzenetünk Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán nép számára, hogy Ukrajna továbbra is élvezi támogatásunkat, beleértve az idei évre eddig felajánlott több mint 35 milliárd eurót” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: a NATO célja, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot a tartós béke érdekében, valamint az, hogy elriassza az orosz elnököt attól, hogy hasonló támadást indítson a jövőben. „Kiállunk Ukrajna mellett a béketörekvésében, és továbbra is támogatni fogjuk a NATO-tagság felé vezető visszafordíthatatlan útján” – tette hozzá a főtitkár.
„Mi sokkal erősebbek vagyunk” – jelentette ki a miniszterelnök. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: „a NATO-nak semmi keresnivalója Ukrajnában”; Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ahogy Oroszország sem. „Az én dolgom, hogy ez úgy maradjon, ahogy van” – tette hozzá érkezési beszédében Orbán Viktor. „Ami tény, az tény: Ukrajna NATO-tagsága azonnali és közvetlen háborús fenyegetést jelentene a NATO és így Magyarország számára is. Ezért ezt minden erőnkkel el akarjuk kerülni!” – írta a miniszterelnök a közösségi oldalán megosztott videójához.

Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
szóljon hozzá!