Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár a katonai szervezet hágai csúcsértekezletén
Fotó: NATO
A tagállamok össztermékük (GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket – mondja ki a NATO hágai csúcsértekezletén szerdán megszületett zárónyilatkozat. A NATO-tagállamok vezetői kimondták azt is, hogy a katonai szövetség elkötelezett a kollektív védelemről szóló 5-ös cikkely mellett.
2025. június 25., 17:112025. június 25., 17:11
2025. június 25., 18:112025. június 25., 18:11
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) a hágai csúcson elfogadott nyilatkozatban rögzíti, hogy a tagországok össztermékük (GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket. Mint arról beszámoltunk, a csúcstalálkozón részt vett Donald Trump amerikai elnök is, aki régóta sürgeti az európai NATO-tagállamoknak a védelmi összefogáshoz történő nagyobb hozzájárulását.
Ebből legalább 3,5 százalékot fordítanak az alapvető védelmi szükségletek finanszírozására és a NATO képességcéljainak teljesítésére, a további 1,5 százalék pedig a „kritikus infrastruktúra és hálózatok védelmére,” polgári felkészültségre és a reziliencia kiépítésére, valamint az innováció serkentéséhez és védelmi ipari bázis megerősítésére használható.
A hágai NATO-csúcson ugyanakkor a tagállamok vezetői megújították a katonai szervezet ama vállalását, miszerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagjai megvédik egymást, ha valamelyik országot támadás éri. A kollektív védelemről szóló 5. cikkely megerősítése gyakorlatilag Donald Trump előző napi nyilatkozatának cáfolata. Az amerikai elnök ugyanis Hágába tartva úgy fogalmazott: többféleképpen is lehet értelmezni az 5. cikkelyt. „Az életek megmentése mellett kötelezem el magam. Majd egy nagyon pontos definíciót adok az ötös cikkelyre, ha odaértem és nem egy repülőgép hátuljában akarom ezt megtenni” – felelte Trump újságíróknak, amikor arról kérdezték, elkötelezi-e magát a kölcsönös védelem mellett.
Trump elégedett a védelmi kiadások növelésével
Donald Trump amerikai elnök jelentős eredménynek nevezte a hágai NATO-csúcstalálkozón elért megállapodást arról, hogy a szövetség tagországai bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik védelmi kiadásaikat. A tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján Trump kijelentette: szükség volt arra, hogy a NATO valamennyi szövetségese vállaljon terheket Európa védelméért. Hangsúlyozta: a pénzt „nagyon komoly” katonai eszközökre és felszerelés beszerzésére kell költeni, nem pedig bürokráciára. A megnövelt összegeknek segíteniük kell olyan háborúk elkerülését, mint Oroszország ukrajnai inváziója – tette hozzá az amerikai elnök.
„Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe, legyen az Oroszország vagy a terrorizmus, kibertámadások, szabotázs vagy a stratégiai verseny, a szövetség készen áll, hajlandó és képes megvédeni a tagországok területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott a főtitkár. Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem lehet valami boldog” a csúcstalálkozó eredményét illetően, mert a meghozott döntések sokkal erősebbé teszik a NATO-t. Emellett a döntések igazságosabb szövetséggé is teszik, amelyben Európa és Kanada fokozza a felelősségvállalást, és méltányos részt vállal a közös biztonság szavatolásában – tette hozzá.
Rutte elmondta, a NATO-tagok megerősítették egyéni kötelezettségvállalásaikat Ukrajna támogatása mellett, és ezek – mint mondta – hozzájárulnak a NATO erőfeszítéseihez, figyelembe véve az ukrán védelemhez és védelmi iparhoz nyújtott közvetlen hozzájárulásokat. „Egyértelmű üzenetünk Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán nép számára, hogy Ukrajna továbbra is élvezi támogatásunkat, beleértve az idei évre eddig felajánlott több mint 35 milliárd eurót” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: a NATO célja, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot a tartós béke érdekében, valamint az, hogy elriassza az orosz elnököt attól, hogy hasonló támadást indítson a jövőben. „Kiállunk Ukrajna mellett a béketörekvésében, és továbbra is támogatni fogjuk a NATO-tagság felé vezető visszafordíthatatlan útján” – tette hozzá a főtitkár.
„Mi sokkal erősebbek vagyunk” – jelentette ki a miniszterelnök. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: „a NATO-nak semmi keresnivalója Ukrajnában”; Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ahogy Oroszország sem. „Az én dolgom, hogy ez úgy maradjon, ahogy van” – tette hozzá érkezési beszédében Orbán Viktor. „Ami tény, az tény: Ukrajna NATO-tagsága azonnali és közvetlen háborús fenyegetést jelentene a NATO és így Magyarország számára is. Ezért ezt minden erőnkkel el akarjuk kerülni!” – írta a miniszterelnök a közösségi oldalán megosztott videójához.
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!