
Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár a katonai szervezet hágai csúcsértekezletén
Fotó: NATO
A tagállamok össztermékük (GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket – mondja ki a NATO hágai csúcsértekezletén szerdán megszületett zárónyilatkozat. A NATO-tagállamok vezetői kimondták azt is, hogy a katonai szövetség elkötelezett a kollektív védelemről szóló 5-ös cikkely mellett.
2025. június 25., 17:112025. június 25., 17:11
2025. június 25., 18:112025. június 25., 18:11
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) a hágai csúcson elfogadott nyilatkozatban rögzíti, hogy a tagországok össztermékük (GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket. Mint arról beszámoltunk, a csúcstalálkozón részt vett Donald Trump amerikai elnök is, aki régóta sürgeti az európai NATO-tagállamoknak a védelmi összefogáshoz történő nagyobb hozzájárulását.
Ebből legalább 3,5 százalékot fordítanak az alapvető védelmi szükségletek finanszírozására és a NATO képességcéljainak teljesítésére, a további 1,5 százalék pedig a „kritikus infrastruktúra és hálózatok védelmére,” polgári felkészültségre és a reziliencia kiépítésére, valamint az innováció serkentéséhez és védelmi ipari bázis megerősítésére használható.
A hágai NATO-csúcson ugyanakkor a tagállamok vezetői megújították a katonai szervezet ama vállalását, miszerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagjai megvédik egymást, ha valamelyik országot támadás éri. A kollektív védelemről szóló 5. cikkely megerősítése gyakorlatilag Donald Trump előző napi nyilatkozatának cáfolata. Az amerikai elnök ugyanis Hágába tartva úgy fogalmazott: többféleképpen is lehet értelmezni az 5. cikkelyt. „Az életek megmentése mellett kötelezem el magam. Majd egy nagyon pontos definíciót adok az ötös cikkelyre, ha odaértem és nem egy repülőgép hátuljában akarom ezt megtenni” – felelte Trump újságíróknak, amikor arról kérdezték, elkötelezi-e magát a kölcsönös védelem mellett.
Trump elégedett a védelmi kiadások növelésével
Donald Trump amerikai elnök jelentős eredménynek nevezte a hágai NATO-csúcstalálkozón elért megállapodást arról, hogy a szövetség tagországai bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik védelmi kiadásaikat. A tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján Trump kijelentette: szükség volt arra, hogy a NATO valamennyi szövetségese vállaljon terheket Európa védelméért. Hangsúlyozta: a pénzt „nagyon komoly” katonai eszközökre és felszerelés beszerzésére kell költeni, nem pedig bürokráciára. A megnövelt összegeknek segíteniük kell olyan háborúk elkerülését, mint Oroszország ukrajnai inváziója – tette hozzá az amerikai elnök.
„Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe, legyen az Oroszország vagy a terrorizmus, kibertámadások, szabotázs vagy a stratégiai verseny, a szövetség készen áll, hajlandó és képes megvédeni a tagországok területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott a főtitkár. Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem lehet valami boldog” a csúcstalálkozó eredményét illetően, mert a meghozott döntések sokkal erősebbé teszik a NATO-t. Emellett a döntések igazságosabb szövetséggé is teszik, amelyben Európa és Kanada fokozza a felelősségvállalást, és méltányos részt vállal a közös biztonság szavatolásában – tette hozzá.
Rutte elmondta, a NATO-tagok megerősítették egyéni kötelezettségvállalásaikat Ukrajna támogatása mellett, és ezek – mint mondta – hozzájárulnak a NATO erőfeszítéseihez, figyelembe véve az ukrán védelemhez és védelmi iparhoz nyújtott közvetlen hozzájárulásokat. „Egyértelmű üzenetünk Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán nép számára, hogy Ukrajna továbbra is élvezi támogatásunkat, beleértve az idei évre eddig felajánlott több mint 35 milliárd eurót” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: a NATO célja, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot a tartós béke érdekében, valamint az, hogy elriassza az orosz elnököt attól, hogy hasonló támadást indítson a jövőben. „Kiállunk Ukrajna mellett a béketörekvésében, és továbbra is támogatni fogjuk a NATO-tagság felé vezető visszafordíthatatlan útján” – tette hozzá a főtitkár.
„Mi sokkal erősebbek vagyunk” – jelentette ki a miniszterelnök. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: „a NATO-nak semmi keresnivalója Ukrajnában”; Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ahogy Oroszország sem. „Az én dolgom, hogy ez úgy maradjon, ahogy van” – tette hozzá érkezési beszédében Orbán Viktor. „Ami tény, az tény: Ukrajna NATO-tagsága azonnali és közvetlen háborús fenyegetést jelentene a NATO és így Magyarország számára is. Ezért ezt minden erőnkkel el akarjuk kerülni!” – írta a miniszterelnök a közösségi oldalán megosztott videójához.

Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!