Román külügy: Románia úgy védi a hazai gazdák érdekeit, hogy közben Ukrajnát is támogatja

– közölte a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy az e célokkal ellentétes narratívák célja, hogy feszültséget generáljanak egy amúgy is nehéz helyzetben.

A minisztérium emlékeztet, hogy a háború ukrán mezőgazdaságra és az EU belső piacára gyakorolt hatása a 2025. július 14-i Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2025. július 14-i ülésének napirendjén szerepel, amelyen a román illetékes miniszterek is részt vesznek.

Mint arról beszámoltunk, Nagy István magyar agrárminiszter a hét elején közölte: Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez. A magyar agrárminiszter több környező ország tárcavezetőjét is Budapestre hívta szerdán, hogy összefogással próbálják megelőzni a nagyobb bajt.

Szerdai közleményében a miniszter közölte:

Nagy István kiemelte, Brüsszel a magyar gazdák megélhetését, a családi gazdaságok fennmaradását, a vidéki élet jövőjét és a magyar élelmiszer-biztonságot veszélyezteti.

Brüsszel ukránpárti politikája miatt komoly károkat szenvedhet az európai agrárium és a gazdák, valamint drágább, bizonytalanabb minőségű élelmiszer és kiszolgáltatottabb magyar mezőgazdaság lehet a végeredmény – tette hozzá.

Elfogadhatatlannak nevezte azt, a tagállamok háta mögött megkötött megállapodást, ami például a cukor, a baromfi, a tojás, a búza és a méz esetében is a behozatali mennyiséget drasztikusan megemelné.

„A bizottság ezzel a lépésével beverné a szöget a gazdák koporsójába” – fogalmazott a miniszter.

Nagy István rámutatott: ezzel szemben

aminek legalkalmasabb eszköze az egyedi kvóták alkalmazása. Megoldást kell találni a kukorica kérdésére is, mert jelenleg erre a termékre nulla a vámtétel, így korlátlanul áramolhat be az unióba – jegyezte meg.

Hozzátette, minimális küszöbértéket is meg kell határozni annak megakadályozására, hogy az importált ukrán árukat az unióban előállított mezőgazdasági termékek költsége alatt értékesítsék.

Az Agrárminisztérium (AM) által az MTI-hez szerdán eljutatott közlemény szerint Nagy István hozzátette, a határ menti tagállamok szerint az orosz-ukrán háború előtti kereskedelmi megállapodáshoz és kvótákhoz kellene visszatérni.
A Facebook-oldalán a miniszter a videóban szólt arról is, hogy

Emellett a bizottság hozzon létre egy külön pénzügyi alapot, amiből az Ukrajnából származó túlzott behozatal esetén az uniós termelők veszteségeit kompenzálni lehet – sorolta a tárcavezető.

Az AM közleményben Nagy István emlékeztetett, hogy az európai gazdálkodók egyszer már a saját bőrükön tapasztalták, mekkora piaci zavart és megélhetési nehézségeket okoz az Ukrajnából korlátlanul az EU-ba áramló mezőgazdasági termékek mennyisége és minősége. Ezek a termékek főleg az Ukrajnával szomszédos, úgynevezett frontországokban halmozódtak fel, aláásva ezzel a helyi termelők versenyképességét, illetve piaci torzulásokhoz és hagyományos exportpiacaik elvesztéséhez vezetnek.

Nagy István kiemelte, a V4-elnökséget betöltő

„Nem lehet a termelőink feje fölött, az ő kárukra Ukrajna érdekeit kiszolgálni, és a mindennapi kenyerünket kockáztatni. A dokumentumban ezért azonnali cselekvésre szólítják fel Brüsszelt” – olvasható a tárca közleményében.

A határ menti tagországok közös budapesti nyilatkozatában megfogalmazott kéréseket hétfőn Brüsszelben, a mezőgazdasági és halászati tanács ülésén is megvitatják majd – ismertette közleményében a minisztérium.

A tárcavezető még a hét elején ismertette,

Látva a konkrét számokat, kétség sem férhet hozzá, hogy Brüsszel ismét elárulta és hátba szúrta az európai gazdákat, hiszen a javaslat megint Kijevnek kedvez.

A méz esetében csaknem hatszoros az emelkedés, 6000 tonnáról 35 000 tonnára nőne a behozatal.

Más tételek, mint a vaj, a sovány tejpor, a maláta, a glutén, a zab vagy az árpadara tekintetében a kvóták az elmúlt években tapasztalt legmagasabb kereskedelmi szintre növekednének.

A tejpor, az erjesztett tej, a gomba, a korpa vagy a szőlőlé vonatkozásában pedig teljes liberalizáció valósulna meg, ami azt jelentené, hogy ezen termékek korlátlanul érkezhetnek az Európai Unióba.

Mindezek mellett, a magyar szempontból egyik legfontosabb termék, a kukorica is korlátlanul jöhetne Ukrajnából, mert a vám mértéke ezen termék esetében nulla – tette hozzá.

Az egyezség szerint a korábban beharangozott 15-20 százalékos emelkedésnél is jóval nagyobb mértékben bővítette a vámmentes kvótákat.