Pontosítás. A román külügy szerint a gazdák védelme nem zárja ki Ukrajna további támogatását
Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
2025. július 11., 09:412025. július 11., 09:41
A román külügy csütörtökön este a Románia által az ukrajnai élelmiszerimport témájában képviselt álláspontról nyilvánosságra került „tényszerűen téves információk” korrigálása érdekében adott ki közleményt.
A tárca szerint Romániának világos és elfogadott álláspontja van az Európai Unión belül az Ukrajnával való kereskedelmi kapcsolatok tekintetében, amely olyan rendelkezéseket tartalmaz, mint a védzáradékok és az agrár-élelmiszeripari termékekre vonatkozó minőségi előírások.
Az erről a kérdésről szóló megbeszélések konszolidált európai formátumokban zajlanak, a közös agrár- és kereskedelempolitika keretében, nem pedig regionális formátumokban.
– közölte a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy az e célokkal ellentétes narratívák célja, hogy feszültséget generáljanak egy amúgy is nehéz helyzetben.
A minisztérium emlékeztet, hogy a háború ukrán mezőgazdaságra és az EU belső piacára gyakorolt hatása a 2025. július 14-i Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2025. július 14-i ülésének napirendjén szerepel, amelyen a román illetékes miniszterek is részt vesznek.
Mint arról beszámoltunk, Nagy István magyar agrárminiszter a hét elején közölte: Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez. A magyar agrárminiszter több környező ország tárcavezetőjét is Budapestre hívta szerdán, hogy összefogással próbálják megelőzni a nagyobb bajt.
Szerdai közleményében a miniszter közölte:
Nagy István kiemelte, Brüsszel a magyar gazdák megélhetését, a családi gazdaságok fennmaradását, a vidéki élet jövőjét és a magyar élelmiszer-biztonságot veszélyezteti.
Brüsszel ukránpárti politikája miatt komoly károkat szenvedhet az európai agrárium és a gazdák, valamint drágább, bizonytalanabb minőségű élelmiszer és kiszolgáltatottabb magyar mezőgazdaság lehet a végeredmény – tette hozzá.
Elfogadhatatlannak nevezte azt, a tagállamok háta mögött megkötött megállapodást, ami például a cukor, a baromfi, a tojás, a búza és a méz esetében is a behozatali mennyiséget drasztikusan megemelné.
„A bizottság ezzel a lépésével beverné a szöget a gazdák koporsójába” – fogalmazott a miniszter.
Nagy István rámutatott: ezzel szemben
aminek legalkalmasabb eszköze az egyedi kvóták alkalmazása. Megoldást kell találni a kukorica kérdésére is, mert jelenleg erre a termékre nulla a vámtétel, így korlátlanul áramolhat be az unióba – jegyezte meg.
Hozzátette, minimális küszöbértéket is meg kell határozni annak megakadályozására, hogy az importált ukrán árukat az unióban előállított mezőgazdasági termékek költsége alatt értékesítsék.
Az Agrárminisztérium (AM) által az MTI-hez szerdán eljutatott közlemény szerint Nagy István hozzátette, a határ menti tagállamok szerint az orosz-ukrán háború előtti kereskedelmi megállapodáshoz és kvótákhoz kellene visszatérni.
A Facebook-oldalán a miniszter a videóban szólt arról is, hogy
Emellett a bizottság hozzon létre egy külön pénzügyi alapot, amiből az Ukrajnából származó túlzott behozatal esetén az uniós termelők veszteségeit kompenzálni lehet – sorolta a tárcavezető.
Az AM közleményben Nagy István emlékeztetett, hogy az európai gazdálkodók egyszer már a saját bőrükön tapasztalták, mekkora piaci zavart és megélhetési nehézségeket okoz az Ukrajnából korlátlanul az EU-ba áramló mezőgazdasági termékek mennyisége és minősége. Ezek a termékek főleg az Ukrajnával szomszédos, úgynevezett frontországokban halmozódtak fel, aláásva ezzel a helyi termelők versenyképességét, illetve piaci torzulásokhoz és hagyományos exportpiacaik elvesztéséhez vezetnek.
Nagy István kiemelte, a V4-elnökséget betöltő
„Nem lehet a termelőink feje fölött, az ő kárukra Ukrajna érdekeit kiszolgálni, és a mindennapi kenyerünket kockáztatni. A dokumentumban ezért azonnali cselekvésre szólítják fel Brüsszelt” – olvasható a tárca közleményében.
A határ menti tagországok közös budapesti nyilatkozatában megfogalmazott kéréseket hétfőn Brüsszelben, a mezőgazdasági és halászati tanács ülésén is megvitatják majd – ismertette közleményében a minisztérium.
A tárcavezető még a hét elején ismertette,
Látva a konkrét számokat, kétség sem férhet hozzá, hogy Brüsszel ismét elárulta és hátba szúrta az európai gazdákat, hiszen a javaslat megint Kijevnek kedvez.
A méz esetében csaknem hatszoros az emelkedés, 6000 tonnáról 35 000 tonnára nőne a behozatal.
Más tételek, mint a vaj, a sovány tejpor, a maláta, a glutén, a zab vagy az árpadara tekintetében a kvóták az elmúlt években tapasztalt legmagasabb kereskedelmi szintre növekednének.
A tejpor, az erjesztett tej, a gomba, a korpa vagy a szőlőlé vonatkozásában pedig teljes liberalizáció valósulna meg, ami azt jelentené, hogy ezen termékek korlátlanul érkezhetnek az Európai Unióba.
Mindezek mellett, a magyar szempontból egyik legfontosabb termék, a kukorica is korlátlanul jöhetne Ukrajnából, mert a vám mértéke ezen termék esetében nulla – tette hozzá.
Az egyezség szerint a korábban beharangozott 15-20 százalékos emelkedésnél is jóval nagyobb mértékben bővítette a vámmentes kvótákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!