Fotó: Facebook/Oleg Nikolenko
RO-Alert üzenetben figyelmeztette a katasztrófavédelem a Tulcea és Galac megye ukrán határ menti régióiban élőket a határ menti ukrán célpontok elleni újabb orosz támadások miatt.
2023. szeptember 18., 08:182023. szeptember 18., 08:18
2023. szeptember 18., 08:212023. szeptember 18., 08:21
A vasárnap késő este kiadott figyelmeztetés szerint fennált a lehetősége, hogy a levegőből tárgyak zuhannak le a térségben, ezért felszólították a lakosságot, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és keressenek menedéket a házak alagsorában vagy az óvóhelyeken, illetve ha ez nem lehetséges, akkor maradjanak a házak belsejében, távol az ablakoktól és a külső falaktól.
Az ukrán légierő beszámolója szerint
Mint ismeretes, ebben a régióban találhatók azok a román határhoz közeli dunai kikötővárosok – Izmajil és Renyi –, amelyek kulcsfontosságúak az ukrán gabona exportja szempontjából.
Moszkva viszont az ukrán mezőgazdasági termékek kölföldre szállítását lehetővé tevő fekete-tengeri gabonaegyezményből való kilépését követően minden eszközt bevet az exportot lehetővé tevő ukrán infrastruktúra megsemmisítése érdekében.
Fotó: katasztrófavédelem
Ennek folyományaként az elmúlt hetekben a Duna romániai oldalán olyan roncsokra bukkantak, amelyek vélhetően az ukrán célpontok elleni támadáshoz használt drónokból származnak. A román hatóságok ennek nyomán ideiglenes óvóhelyeket hoztak létre a térségben.
Az orosz hatóságok eközben azt közölték, hogy ukrán drónokat lőttek le hétfőre virradóra Moszkva közelében és a Krím fölött is, és cáfolták azt az ukrán bejelentést, hogy az ukrán erők sikeres támadást hajtottak végre vasárnap Szevasztopolban.
Újabb orosz dróntámadások érték szerdára virradó éjszaka a Duna és a román határ mentén fekvő ukrajnai Izmajil kikötőjét, a helyiek szerint hatan megsérültek, hárman súlyosan.
Közben az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban arról beszélt:
„Bahmutnál 52 ezer orosz katona és körülbelül 274 harckocsi, több mint ezer páncélozott jármű, valamint 150 tüzérségi rendszer és valamivel több mint 120 rakéta-sorozatvető van” – fejtette ki Illja Jevlas.
A szóvivő a nap folyamán megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy
Korábban Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közölt a Telegram-csatornáján fotókat, amelyeken ukrán katonák láthatók a település rommá lőtt temploma előtt.
Az ukrán hadsereg közlése szerint az ukrán erők Bahmuttól délre fokozatosan nyomulnak előre, és kényszerítik visszavonulásra az oroszokat állásaikból.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy a vasárnapra virradóra végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás a berezivkai gabonatározókban okozott kárt. A hatóságok információi szerint sebesülés nem történt.
Eközben
Ukrajna szövetségesei az elmúlt hetekben igyekeztek hangsúlyozni a hadjárat során elért sikereket, de az már hónapok óta tart, nagyobb áttörések nélkül. Az ősz változó feltételeket hoz majd a terepen, és azt a lehetőséget, hogy Oroszország ismét megpróbál csapást mérni az ukrán energetikai infrastruktúrára – mutat rá a CNN.
„A legtöbb háború hosszabb ideig tart, mint amire az elején számítunk. Ezért fel kell készülnünk egy hosszú ukrajnai háborúra” – mondta Stoltenberg a Berliner Morgenpost című német lapnak adott, vasárnap megjelent interjúban.
„Mindannyian gyors békét kívánunk. De ugyanakkor fel kell ismernünk: Ha Zelenszkij elnök és az ukránok feladják a harcot, az országuk nem létezne többé. Ha Putyin elnök és Oroszország letennék a fegyvert, béke lenne” – mondta a NATO-vezér.
– tette hozzá.
Arról a lehetőségről, hogy Putyin atomfegyvereket vetne be Ukrajnában, Stoltenberg azt mondta: „Putyin nukleáris retorikája veszélyes és kíméletlen, de a NATO minden fenyegetésre és kihívásra felkészült”.
„A NATO célja a háború – és nem utolsósorban a nukleáris háború – megelőzése. Hiteles elrettentő erővel rendelkezünk” – tette hozzá.
„Ukrajna a NATO tagja lesz – ezt minden szövetséges világossá tette” – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra lesz szüksége, amikor a háború véget ér, különben „a történelem megismétlődhet”.
Az oroszok esetleges nukleáris fenyegetésével kapcsolatban Stoltenberg azt mondta:
„Nagyon közelről figyeljük, hogy mit tesz az orosz hadsereg. Eddig nem észleltünk olyan változásokat az orosz nukleáris erőkben, amelyek reakcióra késztetnének bennünket” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
A bukaresti védelmi minisztérium kedden elkezdte a lakosságvédelmi létesítmények kialakítását az orosz–ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében fekvő Tulcea megyei Plauru településen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!