
Fotó: Facebook/Oleg Nikolenko
RO-Alert üzenetben figyelmeztette a katasztrófavédelem a Tulcea és Galac megye ukrán határ menti régióiban élőket a határ menti ukrán célpontok elleni újabb orosz támadások miatt.
2023. szeptember 18., 08:182023. szeptember 18., 08:18
2023. szeptember 18., 08:212023. szeptember 18., 08:21
A vasárnap késő este kiadott figyelmeztetés szerint fennált a lehetősége, hogy a levegőből tárgyak zuhannak le a térségben, ezért felszólították a lakosságot, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és keressenek menedéket a házak alagsorában vagy az óvóhelyeken, illetve ha ez nem lehetséges, akkor maradjanak a házak belsejében, távol az ablakoktól és a külső falaktól.
Az ukrán légierő beszámolója szerint
Mint ismeretes, ebben a régióban találhatók azok a román határhoz közeli dunai kikötővárosok – Izmajil és Renyi –, amelyek kulcsfontosságúak az ukrán gabona exportja szempontjából.
Moszkva viszont az ukrán mezőgazdasági termékek kölföldre szállítását lehetővé tevő fekete-tengeri gabonaegyezményből való kilépését követően minden eszközt bevet az exportot lehetővé tevő ukrán infrastruktúra megsemmisítése érdekében.
Fotó: katasztrófavédelem
Ennek folyományaként az elmúlt hetekben a Duna romániai oldalán olyan roncsokra bukkantak, amelyek vélhetően az ukrán célpontok elleni támadáshoz használt drónokból származnak. A román hatóságok ennek nyomán ideiglenes óvóhelyeket hoztak létre a térségben.
Az orosz hatóságok eközben azt közölték, hogy ukrán drónokat lőttek le hétfőre virradóra Moszkva közelében és a Krím fölött is, és cáfolták azt az ukrán bejelentést, hogy az ukrán erők sikeres támadást hajtottak végre vasárnap Szevasztopolban.

Újabb orosz dróntámadások érték szerdára virradó éjszaka a Duna és a román határ mentén fekvő ukrajnai Izmajil kikötőjét, a helyiek szerint hatan megsérültek, hárman súlyosan.
Közben az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban arról beszélt:
„Bahmutnál 52 ezer orosz katona és körülbelül 274 harckocsi, több mint ezer páncélozott jármű, valamint 150 tüzérségi rendszer és valamivel több mint 120 rakéta-sorozatvető van” – fejtette ki Illja Jevlas.
A szóvivő a nap folyamán megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy
Korábban Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közölt a Telegram-csatornáján fotókat, amelyeken ukrán katonák láthatók a település rommá lőtt temploma előtt.
Az ukrán hadsereg közlése szerint az ukrán erők Bahmuttól délre fokozatosan nyomulnak előre, és kényszerítik visszavonulásra az oroszokat állásaikból.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy a vasárnapra virradóra végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás a berezivkai gabonatározókban okozott kárt. A hatóságok információi szerint sebesülés nem történt.
Eközben
Ukrajna szövetségesei az elmúlt hetekben igyekeztek hangsúlyozni a hadjárat során elért sikereket, de az már hónapok óta tart, nagyobb áttörések nélkül. Az ősz változó feltételeket hoz majd a terepen, és azt a lehetőséget, hogy Oroszország ismét megpróbál csapást mérni az ukrán energetikai infrastruktúrára – mutat rá a CNN.
„A legtöbb háború hosszabb ideig tart, mint amire az elején számítunk. Ezért fel kell készülnünk egy hosszú ukrajnai háborúra” – mondta Stoltenberg a Berliner Morgenpost című német lapnak adott, vasárnap megjelent interjúban.
„Mindannyian gyors békét kívánunk. De ugyanakkor fel kell ismernünk: Ha Zelenszkij elnök és az ukránok feladják a harcot, az országuk nem létezne többé. Ha Putyin elnök és Oroszország letennék a fegyvert, béke lenne” – mondta a NATO-vezér.
– tette hozzá.
Arról a lehetőségről, hogy Putyin atomfegyvereket vetne be Ukrajnában, Stoltenberg azt mondta: „Putyin nukleáris retorikája veszélyes és kíméletlen, de a NATO minden fenyegetésre és kihívásra felkészült”.
„A NATO célja a háború – és nem utolsósorban a nukleáris háború – megelőzése. Hiteles elrettentő erővel rendelkezünk” – tette hozzá.
„Ukrajna a NATO tagja lesz – ezt minden szövetséges világossá tette” – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra lesz szüksége, amikor a háború véget ér, különben „a történelem megismétlődhet”.
Az oroszok esetleges nukleáris fenyegetésével kapcsolatban Stoltenberg azt mondta:
„Nagyon közelről figyeljük, hogy mit tesz az orosz hadsereg. Eddig nem észleltünk olyan változásokat az orosz nukleáris erőkben, amelyek reakcióra késztetnének bennünket” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

A bukaresti védelmi minisztérium kedden elkezdte a lakosságvédelmi létesítmények kialakítását az orosz–ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében fekvő Tulcea megyei Plauru településen.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!