
Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdogan
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.
2023. július 13., 11:292023. július 13., 11:29
Erdogan a kétnapos vilniusi NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a találkozó előtt, hétfő este Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Ulf Kristersson svéd kormányfővel tárgyalt Vilniusban, és egy új megállapodás értelmében Svédország a már korábban megfogalmazott, főként terrorellenes lépésekre vonatkozó török elvárásokon túl
Stoltenberg a hétfő esti megbeszélés után jelentette be, hogy a török elnök beleegyezett: a lehető leghamarabb továbbítja a török parlamentnek a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és szorosan együtt fog dolgozni a testülettel a ratifikáció érdekében. A török parlament minden évben október elsején kezdi meg őszi ülésszakát. Erdogan hétfő délelőtt fogalmazta meg azt a váratlan követelését, hogy országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.
A török államfő a szerdai vilniusi sajtótájékoztatón aláhúzta: hiszi, hogy konkrét lépéseket fog látni Stockholmtól a hétfőn született új török-svéd egyezség tekintetében.
Erdogan egyúttal jelezte: úgy véli, hogy
– Azt szeretnénk, ha minél hamarabb lezárulna ez a folyamat – tette hozzá.
Svédországgal a szomszédos Finnországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. Finnország esetében ez már tavasszal megtörtént.
Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg – szerinte – Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Mintegy 300 román állampolgár távozik Izraelből Egyiptomba, ahol a kairói román nagykövetség munkatársai veszik át őket – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján a külügyminisztérium szóvivője.
Miközben az Egyesült Államok és Izrael hadserege hétfőre virradóra is folytatta az Irán elleni csapásokat, Texasban a perzsa állam elleni akcióhoz kötődő halálos terrortámadás történt.
Irán új vezetése tárgyalni akar – közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.
Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket XIV. Leó pápa vasárnap, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját.
Hat ember halt meg egy Jeruzsálem közelében található lakóépületet ért közvetlen rakétatalálatban – közölte az izraeli rendőrség vasárnap délután kiadott közleményében.
Adrian Cozma Szatmár megyei nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a román képviselőház alelnöke és családja Dubajban rekedt, miután az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított támadás nyomán törölték a légi járatukat.
Irán az izraeli és amerikai támadásokért való bosszút „jogos jogának és kötelességének” tekinti – jelentette ki vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök.
szóljon hozzá!