Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdogan
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.
2023. július 13., 11:292023. július 13., 11:29
Erdogan a kétnapos vilniusi NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a találkozó előtt, hétfő este Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Ulf Kristersson svéd kormányfővel tárgyalt Vilniusban, és egy új megállapodás értelmében Svédország a már korábban megfogalmazott, főként terrorellenes lépésekre vonatkozó török elvárásokon túl
Stoltenberg a hétfő esti megbeszélés után jelentette be, hogy a török elnök beleegyezett: a lehető leghamarabb továbbítja a török parlamentnek a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és szorosan együtt fog dolgozni a testülettel a ratifikáció érdekében. A török parlament minden évben október elsején kezdi meg őszi ülésszakát. Erdogan hétfő délelőtt fogalmazta meg azt a váratlan követelését, hogy országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.
A török államfő a szerdai vilniusi sajtótájékoztatón aláhúzta: hiszi, hogy konkrét lépéseket fog látni Stockholmtól a hétfőn született új török-svéd egyezség tekintetében.
Erdogan egyúttal jelezte: úgy véli, hogy
– Azt szeretnénk, ha minél hamarabb lezárulna ez a folyamat – tette hozzá.
Svédországgal a szomszédos Finnországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. Finnország esetében ez már tavasszal megtörtént.
Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg – szerinte – Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!