Hirdetés

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában

Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára társaságában a Máért csütörtöki ülésén

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten. A kormányfő a legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdés most a Kárpát-medencei magyar közösség számára a határokon belül és kívül egyaránt, hogy mi lesz Európában: háború vagy béke – húzta alá Orbán Viktor.

Krónika

2025. október 16., 13:252025. október 16., 13:25

2025. október 16., 16:062025. október 16., 16:06

Az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán; ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a végrehajtásukkal, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás – jelentette ki Orbán Viktor a Máért ülésén. Hangsúlyozta: a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni.

A kormányfő a legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdés most a Kárpát-medencei magyar közösség számára a határokon belül és kívül egyaránt, hogy mi lesz Európában: háború vagy béke – húzta alá. Hozzátette:

Idézet
furcsa háborúban vagyunk, Európa ugyanis a saját definíciója szerint háborúban áll; Európa vezetői az orosz-ukrán háborúról úgy beszélnek, mint a mi háborúnkról.

Kitért arra is, hogy az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán.

Hirdetés
Orbán Viktor Galéria

A Várkert Bazárban zajlik csütörtökön a Máért

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

„Ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketörekvések végrehajtásával, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás” – idézte a miniszterelnök szavait az MTI.

Orbán Viktor: a jövő a közép-európai országok oldalán áll

A kormányfő ugyanakkor úgy vélekedett: a jövő a közép-európai országok oldalán áll.

Rámutatott: ha Lengyelországban helyreáll a természetes rend, a csehek megalakítják a kormányukat, Szlovákia kitart, Magyarország állja a sarat, Ausztriában tesznek egy kísérletet, hogy a győztes párt alakítson kormányt és a szerbek is tartják magukat a józan észen alapuló külpolitikájukhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai blokk jöhet létre.

Ezeknek az országoknak nem minden kérdésben esik egybe az érdekük, de a legfontosabb stratégiai kérdésekben összehangolhatóak az érdekeik – mondta.

Úgy folytatta, ez egy teljesen más Európát mutat, hiszen ennek a régiónak a gazdasági növekedési potenciálja jóval meghaladja a nyugat-európai országokét.

korábban írtuk

Orbán Viktor hamarosan találkozik az amerikai elnökkel
Orbán Viktor hamarosan találkozik az amerikai elnökkel

A magyar külpolitika a békepártiságáról híres az egész világon – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Youtube-csatornáján közzétett interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn részt vett Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán.

„Igaz, hogy ők gazdagabbak és tőkeerősebbek, de a jövő nem az ő oldalukon, hanem a közép-európaiak oldalán áll, és ha egy ilyen rendszerben össze tudjuk fogni a közép-európai országokat, az egy egészen más Európát jelenthet a következő 15–20 évre” – fogalmazott Orbán Viktor.

Aki szerint „az orosz-ukrán háború megfojtja, leblokkolja az európai gazdasági fejlődést, de ha a háború véget érne, akkor nagyon rövid időn belül a gazdasági növekedés háromszorosára nőne”.

A kormányfő elismerte, hogy a frontvonalon az ukránok eddigi ellenállása fantasztikus siker és heroikus teljesítmény, de arra figyelmeztetett: mindezzel együtt Ukrajna elvesztette területének egyötödét, gazdasága romokban van, uniós pénzek nélkül az ukrán gazdaság nem tud működni.

„Mi fizetjük” az ukrán nyugdíjakat, a fizetéseket, a haderőt és a katonai eszközök beszerzését is, mert ebből az amerikaiak kiszálltak – mondta, hozzátéve, hogy az amerikaiak fegyvereket adnak el, amiket Európa százmilliárdokért megvásárol, majd elküldi Ukrajnába. Ennek eredménye a miniszterelnök szerint az, hogy az európai gazdaság a háborús légkör és politika miatt stagnál és amíg háború van, addig nem is tud fejlődésnek indulni.

Idézet
Ugyanakkor ha a háborút békével vagy akár tűzszünettel le lehetne zárni, akkor akkor nagyon rövid időn belül a gazdasági növekedés legalább háromszorosára nőne,

ami Magyarország esetében azt jelentené, hogy egy százalék helyett három százalékos lenne a növekedés – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor Galéria

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország ne ragadjon benne a jelenben, hanem a jövőben az ajtót berúgó folyamatok és fejlesztések része tudjon maradni, ehhez pedig szavai szerint arra van szükség, hogy ne változtassák meg azt a külpolitikát, ami a blokkosodással szemben a világ minden részére figyel és próbálja megszerezni mindenhonnan azt a tudást, technológiai újítást, ami a legmagasabb szintet képviseli és amire Magyarországnak leginkább szüksége van.

korábban írtuk

Orbán Viktor: az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz
Orbán Viktor: az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz

„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.

Nem állhatunk senki mellé, mintegy másolva az ottani technológia megoldásokat, hanem kihasználva a helyzetünket, nekünk az energiatermeléstől, a robotizáción át a mesterséges intelligenciáig mindenhonnan a legjobb elemeket kell összegyűjteni és összegyúrni egy magyar jövőstratégiába – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Orbán Viktor: nincs visszatérés

Magyarországon nem tudnak kormányra kerülni a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amely a magyarságot nem egy nemzetként kezelte – hangsúlyozta a miniszterelnök az ülésen. Meggyőződése szerint Magyarország ma abban a helyzetben van „lelkileg és tudatát tekintve is”, hogy

Idézet
nem tudnak kormányra kerülni a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, amelyek a határon túli magyarok választójogát akarják elvenni, vagy nem akarják olyan erővel összekapcsolni a határon túli nemzetrészeket az anyaországgal, ahogy a mostani kormány teszi, vagy nem látják be, hogy a határon túliaknak adott források a határon belül élőknek is létkérdést jelentenek.

Úgy értékelt: nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amikor a magyarságot nem egy egészként, nem egy nemzetként, hanem különböző államok területén élő, a magyar állam számára felelősséget nem jelentő közösségekként kezelték.

Hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben a fontos politikai témák – a családtámogatás, a munkaalapú gazdaság és a nemzet egysége – köré centrális erőtér épült, ami azt jelenti, hogy akármilyen hatalmi változás történik, ez a mag érintetlen marad.

Idézet
A határon túli magyarok ezért bizakodva tekinthetnek a következő magyar választások elé

– tette hozzá Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy aki hozzányúl ezekhez a témákhoz, nem tudja kivívni a választópolgárok elismerését.

A miniszterelnök kijelentette:

meggyőződése, hogy ma a külhoni magyarok szervezetei, közösségei megingathatatlanul erős lábakon állnak, mint pénzügyi, mind politikai, mind jogi tekintetben.

Megköszönte a határon túli szervezeteknek az elmúlt 15 éves együttműködést és támogatást, jelezve, hogy a következő Máért a magyar választások után lesz majd. Megjegyezte: semmit sem szeretne jobban, mint folytatni ezt a megkezdett munkát.

A szomszéd országokkal ápolt kapcsolatokat értékelve elmondta, Ukrajna ellenséges Magyarországgal szemben, és ez nem hagyja érintetlenül a kárpátaljai magyar kisebbséget sem.

Emlékeztetett: tízmilliónál több ukrán hagyta el az országát, „egy részük meghatározott feladattal”. Kiemelte, Magyarországon is erős kapcsolatokat építhetnek ki a médiától kezdve a politikán keresztül a gazdasági életig, azzal a céllal, hogy megváltoztassák a mostani magyar szuverenista külpolitikát.

Hozzátette azonban: nem érdemes indulattal viszonyulni ehhez a kérdéshez, fordított helyzetben mi is ezt tennénk, „talán kicsit elegánsabban”.

Idézet
Ukrajnának az az érdeke, hogy minél több európai országot belevonjon a háborúba, amely számára létkérdés, mi azonban őrizzük meg a hidegvérünket
– szorgalmazta Orbán Viktor.

Az Ukrajnából érkezett kisebbségi vezetőkhöz fordulva hangsúlyozta: Magyarország teljes mellszélességgel kárpátaljai magyar kisebbség mögött áll,

az ottani magyar közösség mindenben számíthat Magyarországra.

A Bukaresttel való együttműködésre kitérve elsőként Románia gazdasági nehézségeiről és 9,4 százalékos költségvetési hiányáról szólt, majd gratulált az RMDSZ-nek, amiért ilyen helyzetben is kormányzati felelősséget vállaltak.

Magyarország áll rendelkezésre – biztosította Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, emlékeztetve arra: „mégis csak bevittük a románokat Schengenbe”, és ez létrehozott egy bizalmi alapot.

Annak veszélye, hogy Európa belelép egy háborúba, most a legmagasabb

Tárgyaljunk az oroszokkal, próbáljunk megegyezni – javasolta a miniszterelnök az orosz–ukrán háborúval összefüggésben.

Orbán Viktor úgy értékelt, az európai politika mai és a Kárpát-medenceiekre is leginkább ható kérdése, a háború és béke kérdése, amely élesebb, mint bármikor volt az elmúlt három évben.

Annak veszélye, hogy Európa belelép egy háborúba, amely aztán egyre mélyebb involválódást hoz magával, a háború kitörése óta most a legmagasabb – tette hozzá.

Magyarországnak van ellenjavaslata: tárgyalni kellene – hangsúlyozta. Úgy folytatta, Európának önállóan kellene tárgyalnia az oroszokkal, és nem azt várni, hogy az orosz-amerikai megállapodásból „deriváljon” egy pozíciót.

Orbán Viktor azt mondta, a megegyezésnek nem Ukrajna a legfontosabb kérdése, bár fontos kérdés, de nem az egyetlen és a legfontosabb kérdése. Fel kellene építeni egy új európai biztonsági rendszert, tisztázni kellene a fegyverzeti kérdéseket, hogy mekkora hadseregei vannak az országoknak, és erről szerződést kell kötni, ennek az ellenőrzési rendszerét ki kell alakítani, mert a háború árnyékában egymás után mondták fel a korábbi fegyverzeti megállapodásokat az országok – fejtette ki.

Semjén Zsolt köszöntőjében a kormány nemzetpolitikai alapvetéseit összefoglalva kiemelte: mindenki, aki magyar állampolgár akart lenni, azzá válthatott és mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, az lehet.

A magyar kormány nemzetpolitikája arra irányul, hogy akiben csak pislákol a magyar identitás, az minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak. Ez a mi küldetésünk – fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki hangsúlyozta: nemzetben elkötelezettek, ez az egész politikájuk fundamentuma.

•  Fotó: MTI/Hegedüs Róbert Galéria

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Semjén Zsolt a nemzetet az emberiség termőformájának nevezte, aláhúzva, hogy a nemzetpolitikánknak két tévedést kell elkerülnie.

Az egyik tévedésnek azokat az ideológiákat tartotta, amelyek nem tekintik értéknek a nemzeti létet. Ilyen a szélsőséges kozmopolitizmus, ami egyfajta provincializmusnak tekinti a nemzeti léthez való ragaszkodást vagy a marxizmus, ami az internacionalizmus és az osztályideológia jegyében sok esetben ellenségnek tartja a nemzeti léthez való kötődést és ragaszkodást. Keresztény alapon el kell utasítani ugyanakkor egy másik szélsőséget is, amit sovinizmusnak lehet nevezni és amely tagadja más nemzeteknek a létezéshez való jogát.

Idézet
„Mi azt valljuk, hogy minden nemzetnek a küldetése az, hogy megmaradjon, a saját értékeit kimunkálja, kidolgozza és az egész egyetemes emberiség számára elérhetővé tegye”

– fogalmazott, kiemelve: amikor elkötelezettek vagyunk a saját nemzeti megmaradásunk és fejlődésünk mellett, ugyanezt támogatjuk minden más nemzet tekintetében is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
2026. január 15., csütörtök

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak

Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon
2026. január 14., szerda

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított

A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított
2026. január 14., szerda

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk

Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül

Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül
2026. január 14., szerda

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket

Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket
2026. január 14., szerda

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint
Hirdetés
Hirdetés