
Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália elismerte a palesztin államot
Fotó: Freeimages.com
Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy Nagy-Britannia elismeri a palesztin államiságot azután, hogy Kanada és Ausztrália is közölte, hogy elismeri Palesztinát. Az izraeli külügy és a túszok családtagjai elítélték a palesztin állam elismerését.
2025. szeptember 21., 19:152025. szeptember 21., 19:15
Starmer a Downing Sreet-i kormányfői hivatal által közzétett hatperces videoüzenetében úgy fogalmazott: „a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet akciói, valamint az izraeli kormány eszkalációs lépései és a ciszjordániai telepek építésének felgyorsítása miatt halványul az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldásának reménye”.
Today, to revive the hope of peace for the Palestinians and Israelis, and a two state solution, the United Kingdom formally recognises the State of Palestine. pic.twitter.com/yrg6Lywc1s
— Keir Starmer (@Keir_Starmer) September 21, 2025Hirdetés
A munkáspárti brit kormányfő szerint azonban nem szabad megengedni, hogy ez a reménysugár kihunyjon, ezért vasárnaptól, a békébe és a kétállami megoldás elérésébe vetett remény felélesztése végett Nagy-Britannia hivatalosan elismeri a palesztin államiságot.
Egy közvélemény-kutatás szerint tízből csaknem kilenc brit nem támogatja Palesztina feltétel nélküli elismerését. A JL Partners felmérése alapján a brit lakosság túlnyomó többsége ellenzi, hogy Keir Starmer nem szab feltételeket.
A támogatók aránya mindössze 13 százalék, míg a Munkáspárt szavazói között ez az arány 11 százalék. A megkérdezettek 51 százaléka kifejezetten ellenzi az elismerést, tekintettel arra, hogy a Hamász továbbra is ellenőrzi Gázát és nem engedte szabadon a túszokat. A JL Partners társalapítója, James Johnson szerint a felmérés „kapcsolatvesztést” mutat a nyilvánosság és Keir Starmer között.
A kritikusok szerint a brit miniszterelnök döntése lerombolja Nagy-Britannia befolyását Izrael és a Hamász felett, mivel elveszi a terrorszervezet ösztönzését a Gázában maradt túszok szabadon bocsátására.

Spanyolországban politikai vihart kavart a Vuelta de Espana kerékpárverseny vasárnapi, madridi befutójának törlése, amelyről azután döntöttek, hogy palesztinpárti tüntetők több helyen is elállták a verseny útvonalát.
Mark Carney Kanada miniszterelnök közleményben jelentette be, hogy országa elismeri a Palesztin Államot. Az észak-amerikai ország ugyanakkor felajánlotta, hogy közvetít Izrael és Palesztina „a békés jövő ígéretének megteremtésében”. Ugyancsak vasárnap Ausztrália is bejelentette, hogy elismeri „független és szuverén Palesztin Államot” – számolt a Digi24.ro portál.
Az izraeli külügyminisztérium, izraeli politikusok és a túszok családtagjai is elítélték a palesztin állam Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság általi elismerésének bejelentését. „Az elismerés nem más, mint jutalom a dzsihadista Hamásznak, amelyet az Egyesült Királyságban működő, Muszlim Testvériséghez kötődő szervezet is bátorít” – kezdte elítélő nyilatkozatát az izraeli külügyminisztérium.
„A Hamász vezetői maguk is nyíltan beismerik, hogy ez az elismerés közvetlen következménye, eredménye az október 7-i mészárlásnak. Ne engedjétek, hogy a dzsihadista ideológia diktálja a politikátokat” – írta a diplomácia.

Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter kijelentette, hogy ez „jutalom a mészárlások elkövetőinek”, és „azonnali ellenlépéseket tesz szükségessé:
A miniszter közölte, hogy „a következő kormányülésen előterjeszti a szuverenitás kiterjesztésére vonatkozó javaslatát”. Miki Zohar kulturális és sportminiszter is a szuverenitás kiterjesztésére szólított fel az 1967-ben Jordániától elfoglalt területeken.
Az izraeli parlament, a kneszet elnöke, Amir Ohana az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke „modern Chamberlain, aki a szégyent választotta”.
„A palesztin állam elismerése október 7. után megerősíti a Hamászt és az egész iráni tengelyt, elnyújtja a háborút, és csökkenti az esélyét a túszok visszatérésének. Elvárható a nyugati országok vezetőitől, akiknek fontos a béke és a stabilitás a Közel-Keleten, hogy ne engedjenek a belpolitikai nyomásnak, hanem fokozzák a nyomást a Hamászra a túszok szabadon bocsátása érdekében” – vélekedett az X-en az ellenzéki centrista Beni Ganz.
„A palesztin állam egyoldalú elismerése súlyos diplomáciai kudarc Netanjahu és Szmotrics számára, és Izrael biztonsága szempontjából romboló lépés. Ez Netanjahu politikai hanyagságának, a háború befejezése elutasításának, valamint a megszállás és az annektálás melletti veszélyes döntésnek a közvetlen következménye” – közölte a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Pártot vezető Jaír Golán.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön aláírta azt a megállapodást, amely előremozdítja a vitatott települési terjeszkedési tervet, amely átszeli a palesztinok által államukhoz igényelt területeket.
„Izraelnek erős diplomáciára van szüksége, amely véget vet a háborúnak, kiszabadítja a túszokat és biztosítja a jövő nemzedékek biztonságát. A demilitarizált palesztin állam kérdése lehet és kell is, hogy része legyen egy szélesebb regionális rendezésnek, amelyet Izrael vezet, és amely garantálja biztonsági érdekeinket – ezt fogjuk megvalósítani, amikor leváltjuk ezt a veszélyes kormányt” – tette hozzá az ellenzéki politikus.
„Minden, a palesztin állam létrehozásáról szóló vita előfeltétele és elengedhetetlen feltétele az, hogy az összes túszt azonnal szabadon engedjék. Aki nem ezen feltétel teljesítésén dolgozik, az ellentétesen cselekszik a nemzetközi joggal, s valójában a terrornak segít – és támogatja az október 7-i mészárlást” – írták nyilatkozatukban.
Izraelben „diplomáciai cunamiról” ír a média Palesztina elismerése nyomán, ugyanis az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália után a következő napokban várhatóan további országok tesznek hasonló lépéseket. A szokásos vasárnapi kormányülés elején Benjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael tárgyalásokat folytat Szíriával. „Van némi előrelépés, de még messze van a megvalósulástól” – mondta. „A győzelmeink Libanonban a Hezbollah ellen lehetőséget nyújtanak északi szomszédainkkal a békére, amely az utóbbi hadműveletek és akcióink előtt, az északi fronton, valamint más frontokon aratott elsöprő győzelmeink nélkül elképzelhetetlen lett volna” – tette hozzá.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
szóljon hozzá!