Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália elismerte a palesztin államot
Fotó: Freeimages.com
Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy Nagy-Britannia elismeri a palesztin államiságot azután, hogy Kanada és Ausztrália is közölte, hogy elismeri Palesztinát. Az izraeli külügy és a túszok családtagjai elítélték a palesztin állam elismerését.
2025. szeptember 21., 19:152025. szeptember 21., 19:15
Starmer a Downing Sreet-i kormányfői hivatal által közzétett hatperces videoüzenetében úgy fogalmazott: „a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet akciói, valamint az izraeli kormány eszkalációs lépései és a ciszjordániai telepek építésének felgyorsítása miatt halványul az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldásának reménye”.
Today, to revive the hope of peace for the Palestinians and Israelis, and a two state solution, the United Kingdom formally recognises the State of Palestine. pic.twitter.com/yrg6Lywc1s
— Keir Starmer (@Keir_Starmer) September 21, 2025
A munkáspárti brit kormányfő szerint azonban nem szabad megengedni, hogy ez a reménysugár kihunyjon, ezért vasárnaptól, a békébe és a kétállami megoldás elérésébe vetett remény felélesztése végett Nagy-Britannia hivatalosan elismeri a palesztin államiságot.
Egy közvélemény-kutatás szerint tízből csaknem kilenc brit nem támogatja Palesztina feltétel nélküli elismerését. A JL Partners felmérése alapján a brit lakosság túlnyomó többsége ellenzi, hogy Keir Starmer nem szab feltételeket.
A támogatók aránya mindössze 13 százalék, míg a Munkáspárt szavazói között ez az arány 11 százalék. A megkérdezettek 51 százaléka kifejezetten ellenzi az elismerést, tekintettel arra, hogy a Hamász továbbra is ellenőrzi Gázát és nem engedte szabadon a túszokat. A JL Partners társalapítója, James Johnson szerint a felmérés „kapcsolatvesztést” mutat a nyilvánosság és Keir Starmer között.
A kritikusok szerint a brit miniszterelnök döntése lerombolja Nagy-Britannia befolyását Izrael és a Hamász felett, mivel elveszi a terrorszervezet ösztönzését a Gázában maradt túszok szabadon bocsátására.
Spanyolországban politikai vihart kavart a Vuelta de Espana kerékpárverseny vasárnapi, madridi befutójának törlése, amelyről azután döntöttek, hogy palesztinpárti tüntetők több helyen is elállták a verseny útvonalát.
Mark Carney Kanada miniszterelnök közleményben jelentette be, hogy országa elismeri a Palesztin Államot. Az észak-amerikai ország ugyanakkor felajánlotta, hogy közvetít Izrael és Palesztina „a békés jövő ígéretének megteremtésében”. Ugyancsak vasárnap Ausztrália is bejelentette, hogy elismeri „független és szuverén Palesztin Államot” – számolt a Digi24.ro portál.
Az izraeli külügyminisztérium, izraeli politikusok és a túszok családtagjai is elítélték a palesztin állam Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság általi elismerésének bejelentését. „Az elismerés nem más, mint jutalom a dzsihadista Hamásznak, amelyet az Egyesült Királyságban működő, Muszlim Testvériséghez kötődő szervezet is bátorít” – kezdte elítélő nyilatkozatát az izraeli külügyminisztérium.
„A Hamász vezetői maguk is nyíltan beismerik, hogy ez az elismerés közvetlen következménye, eredménye az október 7-i mészárlásnak. Ne engedjétek, hogy a dzsihadista ideológia diktálja a politikátokat” – írta a diplomácia.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter kijelentette, hogy ez „jutalom a mészárlások elkövetőinek”, és „azonnali ellenlépéseket tesz szükségessé:
A miniszter közölte, hogy „a következő kormányülésen előterjeszti a szuverenitás kiterjesztésére vonatkozó javaslatát”. Miki Zohar kulturális és sportminiszter is a szuverenitás kiterjesztésére szólított fel az 1967-ben Jordániától elfoglalt területeken.
Az izraeli parlament, a kneszet elnöke, Amir Ohana az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke „modern Chamberlain, aki a szégyent választotta”.
„A palesztin állam elismerése október 7. után megerősíti a Hamászt és az egész iráni tengelyt, elnyújtja a háborút, és csökkenti az esélyét a túszok visszatérésének. Elvárható a nyugati országok vezetőitől, akiknek fontos a béke és a stabilitás a Közel-Keleten, hogy ne engedjenek a belpolitikai nyomásnak, hanem fokozzák a nyomást a Hamászra a túszok szabadon bocsátása érdekében” – vélekedett az X-en az ellenzéki centrista Beni Ganz.
„A palesztin állam egyoldalú elismerése súlyos diplomáciai kudarc Netanjahu és Szmotrics számára, és Izrael biztonsága szempontjából romboló lépés. Ez Netanjahu politikai hanyagságának, a háború befejezése elutasításának, valamint a megszállás és az annektálás melletti veszélyes döntésnek a közvetlen következménye” – közölte a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Pártot vezető Jaír Golán.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön aláírta azt a megállapodást, amely előremozdítja a vitatott települési terjeszkedési tervet, amely átszeli a palesztinok által államukhoz igényelt területeket.
„Izraelnek erős diplomáciára van szüksége, amely véget vet a háborúnak, kiszabadítja a túszokat és biztosítja a jövő nemzedékek biztonságát. A demilitarizált palesztin állam kérdése lehet és kell is, hogy része legyen egy szélesebb regionális rendezésnek, amelyet Izrael vezet, és amely garantálja biztonsági érdekeinket – ezt fogjuk megvalósítani, amikor leváltjuk ezt a veszélyes kormányt” – tette hozzá az ellenzéki politikus.
„Minden, a palesztin állam létrehozásáról szóló vita előfeltétele és elengedhetetlen feltétele az, hogy az összes túszt azonnal szabadon engedjék. Aki nem ezen feltétel teljesítésén dolgozik, az ellentétesen cselekszik a nemzetközi joggal, s valójában a terrornak segít – és támogatja az október 7-i mészárlást” – írták nyilatkozatukban.
Izraelben „diplomáciai cunamiról” ír a média Palesztina elismerése nyomán, ugyanis az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália után a következő napokban várhatóan további országok tesznek hasonló lépéseket. A szokásos vasárnapi kormányülés elején Benjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael tárgyalásokat folytat Szíriával. „Van némi előrelépés, de még messze van a megvalósulástól” – mondta. „A győzelmeink Libanonban a Hezbollah ellen lehetőséget nyújtanak északi szomszédainkkal a békére, amely az utóbbi hadműveletek és akcióink előtt, az északi fronton, valamint más frontokon aratott elsöprő győzelmeink nélkül elképzelhetetlen lett volna” – tette hozzá.
Több európai repülőtéren továbbra is késésekkel kellett szembesülniük az utasoknak vasárnap, miután kibertámadás érte a beszállási rendszerek szolgáltatóját.
A szervezők százezres tömeget várnak a merénylet áldozatává vált Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista búcsúztatására, amelynek helyszínén, a Phoenix melletti Glendale-ben a titkosszolgálat őrizetbe vett egy fegyverest hamis hatósági igazolvánnyal.
A Digitális polgári körök (Dpk) első országos találkozóján a magyar miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy az ellenzék agresszív kampánya, a közbeszédben és az online térben elterjedt erőszak ellen a digitális világban is fel kell venni harcot.
Donald Trump amerikai elnök példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítésére tett javaslatot Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének küldött szombati levelében.
Hivatalosan is lemondott a boszniai Szerb Köztársaság elnöki jogköreiről Milorad Dodik, akit a boszniai választási bizottság fosztott meg hivatalától augusztusban.
Oroszország szerint a három MiG-31-es vadászgép tervezett repülést hajtott végre a finn-öböl felett, semleges vizeken.
Orosz vadászgépek megsértették Észtország légterét péntek reggel – számolt be a Reuters és az EFE. A NATO azonnal reagált a légtérsértésre, és megállította az orosz gépeket, Tallin tiltakozik.
Oroszország légtérsértése Lengyelországban és Romániában arra figyelmeztet, hogy fel kell gyorsítani és el kell mélyíteni az európai védelmi felkészültség és az Ukrajnának nyújtott támogatás fokozását célzó erőfeszítéseket – jelentette ki António Costa.
Az Európa Tanács pénteken közzétett jelentésében elismerte Szlovákia erőfeszítéseit a kisebbségi nyelvek, különösen a magyar nyelv védelmére és előmozdítására, de további intézkedéseket sürgetett az oktatásban, a közigazgatásban, a médiában.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök gázavárosi szárazföldi behatolása azt jelenti, hogy Izrael elvesztette minden esélyét arra, hogy túszait élve vagy holtan kihozza a területről – jelentette ki a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet.
szóljon hozzá!