Fontos tárgyalások. Az Odesszában Zelenszkijjel tárgyaló Rutte közölte: támogatja a Trump által Moszkvával kezdeményezett fegyverszüneti tárgyalásokat
Fotó: X/Mark Rutte
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
2025. április 16., 08:322025. április 16., 08:32
A NATO keleti szárnya mentén fekvő országok már többször is megkongatták a vészharangot az Oroszországból érkező eszkalálódó fenyegetések miatt, mióta Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
– mondta Nariskin a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
„Meg kellene érteniük, de még nem értik, hogy az Észak-atlanti Szövetség (Oroszország és Fehéroroszország) elleni agressziója esetén természetesen az egész NATO-blokknak kára keletkezik, de nagyobb mértékben elsőként az ilyen elképzelések hordozói fognak szenvedni Lengyelország és a balti országok politikai köreiben” – mondta Naryshkin.
Ezek az országok „nagyfokú agresszivitást” tanúsítottak Oroszországgal szemben – mondta, azzal vádolva Lengyelországot és a balti országokat, hogy „folyamatosan csörtetik a fegyvereiket”.
Nariskin kiemelte Lengyelországot a Fehéroroszországgal közös határon és az Oroszország által erősen militarizált kalinyingrádi exklávé határán telepíteni tervezett gyalogsági aknák miatt, valamint azt, hogy
Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország március 18-án bejelentette, hogy kilép az ottawai egyezményből, a gyalogsági aknák használatát, gyártását és felhalmozását tiltó nemzetközi szerződésből, a régió biztonságának „alapvetően romló” helyzetére hivatkozva.
A négy ország védelmi miniszterei szerint az Oroszország és Fehéroroszország felől érkező katonai fenyegetések „jelentősen megnövekedtek”.
Nariskin „szomorúnak” nevezte ezt a hozzáállást, és arra utalt, hogy
„(Lengyelország és a balti országok) egyszerűen nem tudják megérteni, hogy az Oroszország és Fehéroroszország határain folytatott katonai tevékenység fokozása volt az, ami az európai kontinens jelenlegi nagy, akut és nagyon veszélyes válságának egyik tényezőjévé, egyik okává vált” – állította.
Eközben Steve Witkoff amerikai különmegbízott hétfőn azt mondta, hogy
Witkoff, aki pénteken találkozott Putyinnal Szentpéterváron, eredményesnek minősítette a találkozót, és azt állította, hogy az orosz elnök kifejezte a „tartós béke” iránti vágyát, bár „eltartott egy ideig, amíg eljutottunk” erre a pontra.
– mondta Witkoff a Fox Newsnak adott kommentárjában. "De ennél sokkal többről van szó. Úgy gondolom, hogy talán valami olyan dolog küszöbén állunk, ami nagyon fontos lenne az egész világ számára".
Bár Witkoff nem nevezte meg közvetlenül a területeket, úgy tűnt, hogy az Oroszország által 2014-ben illegálisan annektált Krímre, valamint a részben megszállt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területekre utalt. Moszkva az utóbbi négy régió annektálását 2022-ben jelentette be.
A követ egy szélesebb körű, üzleti ösztönzőkhöz kötődő stratégiai törekvésre is utalt.
– mondta Witkoff. „Ez valódi stabilitást ad a régiónak is”.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára egy keddi tájékoztatón ennek kapcsán azt mondta: az Egyesült Államokkal való gazdasági partnerség ösztönözheti Oroszországot az Ukrajna elleni teljes körű háború befejezésére.
A Putyinnal folytatott beszélgetés „produktív” volt, mondta Leavitt az újságíróknak.
„(Witkoff) úgy véli, hogy
– tette hbozzá.
Oroszország számára van ösztönző erő a háború befejezésére, és ez talán az Egyesült Államokkal való gazdasági partnerség lehet. De előbb tűzszünetet kell látnunk, és az elnök és az elnöki megbízott, Witkoff ezt nagyon világossá tette az oroszok számára" – hangsúlyozta a szóvivő.
Leavitt kommentárjában nem részletezte a Washington és Moszkva közötti jelenlegi vagy lehetséges gazdasági megállapodásokat, mondván, hogy nem akarja megelőzni a hivatalos tárgyalásokat.
Trump és Putyin március 18-i telefonbeszélgetését követően
A Fehér Ház később a két ország közötti „hatalmas gazdasági megállapodások” lehetőségét vetette fel.
A Trump-kormányzat egy olyan ásványkincs-üzletet is szorgalmaz Kijevvel, amely széles körű ellenőrzést biztosítana az Egyesült Államoknak az ukrán természeti erőforrásokból származó bevételek felett. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy a megállapodás segítene megvédeni Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, bár nem tartalmaz biztonsági garanciákat.
Mindeközben
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt a déli városba látogató Rutte újságíróknak elmondta: megvitatták azoknak a „fontos tárgyalásoknak” a tartalmát, amelyek révén Trump le akarja zárni a háborút.
„Ezek a tárgyalások nem könnyűek, különösen a Szumiban elkövetett szörnyű vérontás után, de mindannyian támogatjuk Trump elnök békére irányuló törekvéseit” – hangsúlyozta a főtitkár.
Az északkelet-ukrajnai Szumi város központjára két csapást mértek vasárnap az orosz erők ballisztikus rakétával, a támadás következtében az Ukrajinszka Pravda hírportál legfrissebb adatai szerint 35-en haltak meg – köztük két gyerek –, a sérültek száma pedig elérte a 125-öt, és köztük tíz kiskorú van.
Az ukrán hadsereg kedden közölte, hogy az ukrán védelmi erők válaszként célzott csapást hajtottak végre az orosz hadsereg 448. rakétadandárjának állandó bázisa ellen az oroszországi Kurszki területen, ugyanis ez volt az az egység, amely a Szumi elleni támadást végrehajtotta.
Rutte kiemelte, hogy
Az ukrán elnök a sajtótájékoztatón reagált Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott minapi kijelentésére. Zelenszkij ismételten leszögezte, hogy Ukrajna szuverén állam, és „a területéről csakis az ukrán nép dönthet”. Közölte, hogy Ukrajna nem ismeri el orosznak egyetlen megszállt területrészét sem, és az Egyesült Államokban is tisztában vannak azzal, hogy ebből Kijev semmiképpen nem enged.
„Már megint egyes tisztségviselők olyan kérdésekről vitatkoznak, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe” – fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy a megbeszélések technikai szinten folytak, és kedvező eredménnyel zárultak. Szavai szerint a tárgyalások – online és személyes formában – e hét végéig folytatódnak.
Rutte hangsúlyozta a NATO határozott és rendíthetetlen kiállását Ukrajna mellett, és megígérte, hogy továbbra is segítik az országot.
„Az ukrán nép már oly sokat szenvedett, a Szumi ellen virágvasárnapon elkövetett orosz támadás elszenvedése csak a legutóbbi.
– írta Rutte az X-en.
Zelenszkij szintén az X-en számolt be arról, hogy a főtitkárral együtt meglátogattak egy kórházat, amelyben sebesült ukrán katonákat rehabilitálnak. Látogatásukról egy videofelvételt is közzétett.
„Beszélgettünk a harcosokkal. Állami kitüntetésekkel jutalmaztam a védőket. Köszönet a fiataloknak az erejükért, kitartásukért és népünk védelméért” – írta.
Egyébként az ukrán illetékesek közölték: Rutte látogatását követően, szerdára virradóra az orosz hadsereg számos drónnal támadta Odesszát.
A beszámolók szerint az oroszok a polgári infrastruktúra létesítményeit vették célba, hárman megsérültek, a városban számos helyen tűz ütött ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!