Messzire érhet. Az óriási ukrán korrupciós botrányban Moszkva is szerepet játszhat
Fotó: Pexels
Az ukrán Enerhoatom állami atomenergia-monopólium köré épülő nagy korrupciós ügy gyanúsítottjai kapcsolatban állnak egy orosz tisztségviselővel, és pénzt utalhattak Oroszországba – derül ki a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) által közzétett hangfelvételekből a Kyiv Independent szerint.
2025. november 14., 09:252025. november 14., 09:25
2025. november 14., 10:002025. november 14., 10:00
Az ügyben, amelyben Moszkva érintettsége is felmerült, a NABU nyolc gyanúsítottat vádolt meg vesztegetéssel, sikkasztással és illegális gazdagodással.
Köztük van Timur Mindics, Volodimir Zelenszkij elnök közeli munkatársa, és Olekszij Csernyisov volt miniszterelnök-helyettes.
Mironjuk állítólag a Korrupcióellenes Hivatal felvételein azt mondta, hogy Derkacs és Herman Haluscsenko igazságügyi miniszter, aki szintén szerepel a felvételeken, „ismerik egymást”.
„Amikor (Haluscsenkot) kinevezték az Atom (Enerhoatom) élére, (Derkacs) felhívta és azt mondta: »Gyere át, el akarom mondani, hogy ott hogyan működnek a dolgok«. Így hát elment” – mondta Mironjuk a felvételeken, utalva Haluscsenko 2020-as kinevezésére az Enerhoatom alelnökévé.
A korrupciós ügyben az Enerhoatomtól kapott kenőpénzeket egy Derkacs rokonainak tulajdonában lévő, Kijev belvárosában található háttériroda segítségével mosták tisztára – állítja a Korrupcióellenes Hivatal.
A felvételek szerint a gyanúsítottak állítólag 2 millió dollárt is átutaltak Moszkvába.
„2 (millió dollár) elment; másfél hét múlva Moszkvában lesz” – mondta Ihor Furszenko, egy másik gyanúsított 2025 májusában a felvételek szerint.
Anasztazia Radina, az ukrán parlament korrupcióellenes bizottságának vezetője szerdán parlamenti vizsgálatot követelt az Oroszországba történő esetleges pénzátutalás ügyében.
„Mit tett az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) az energiaipari vállalat Moszkvába történő állítólagos pénzátutalása ügyében?” – kérdezte.
Derkacs régóta szolgálja a Kreml érdekeit.
1998 és 2023 között az ukrán parlament tagja volt. Konkrétan 2012 és 2014 között az oroszbarát Viktor Janukovics volt elnök Régiók Pártját képviselte.
2017 és 2021 között Derkaca rendszeresen támadta az amerikai Demokrata Pártot és Joe Biden volt elnököt, korrupcióval vádolva őket. A NABU-t is hevesen bírálta, azt állítva, hogy az az Egyesült Államok politikai eszközének számít.
Ukrajna követte példáját, és 2021-ben szintén szankciókat vezetett be ellene.
2022-ben a Biztonsági Szolgálat leleplezett egy ukrajnai orosz ügynökhálózatot, amelynek állítólag Derkacs is tagja volt, ennek nyomán árulással vádolták.
A Biztonsági Szolgálat szerint Derkacs pénzt kapott az orosz katonai hírszerző ügynökségtől (GRU) olyan magán biztonsági struktúrák létrehozására, amelyeket Oroszország Ukrajna elfoglalására akart felhasználni.
Oroszország állítólag néhány havonta 3-4 millió dollárt különített el erre a célra.
2022-ben a NABU Derkacsot illegális gazdagodással is vádolta.
Kiterjedt befolyásszerzési hálózat részeként manipuláltak magas rangú tisztségviselőket a nagy léptékű ukrajnai energiaügyi korrupciós ügy gyanúsítottjai – állították az ügyészek a kedd
Derkacsot 2023-ban megfosztották ukrán állampolgárságától, és parlamenti mandátumát is megszüntették.
2024-ben Derkacs az orosz parlament felsőházának tagja lett.
Közben Julija Szviridenko miniszterelnök csütörtökön a Telegramon bejelentette:
„Átfogó megoldást készítünk minden állami vállalat, köztük az energetikai cégek számára. Ellenőrzést végzünk, és arra kértük a felügyelőbizottságokat, hogy vizsgálják meg cégük működésének állapotát, különösen a beszerzések terén” – közölte Szviridenko.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány már meghozta az első döntéseket: két miniszter menesztésére nyújtottak be javaslatot a parlamentben, szankciók alá vonták a korrupciós ügyben érintetteket, továbbá felfüggesztették az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vezetőségét, és ellenőrzést indítottak az állami vállalatnál.
„A teljes körű háború idején, amikor az ellenség napi szinten rombolja az energetikai infrastruktúrát, és az ország az áramkimaradások ütemtervei szerint él, bármilyen korrupció elfogadhatatlan” – hangsúlyozta a kormányfő.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) hátfőn Kijevben házkutatásokat végzett egy Volodimir Zelenszkij elnök volt üzlettársához, Timur Mindicshez kapcsolódó helyszíneken egy nagy energiaipari korrupciós ügy kivizsgálása keretében.
Kiemelte még, hogy
Ez 93 kistérséget érint Dnyipropetrovszk, Donyeck, Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza, Herszon, Szumi, Harkiv és Csernihiv megyékben.
A finanszírozás öt területre irányul: menedékhelyek építése és felszerelése, a kulcsfontosságú berendezések további védelme, vészhelyzeti mentési munkák, mérnöki hálózatok javítása, valamint üzemanyag-tartalék létrehozása – fejtette ki a miniszterelnök.
Eközben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön újságíróknak kijelentette:
Peszkov Szerhij Kiszlicja ukrán külügyminiszter-helyettesnek a The Times című brit lap által szerdán közöl nyilatkozatára reagált, amelyben a diplomata egyebek között azt hangoztatta, hogy az orosz–ukrán tárgyalásokon ebben az évben nem történt „jelentős előrelépés”, és hogy szerinte az orosz féllel az isztambuli tárgyalásokon lehetetlen volt „kreatív vitákat” folytatni.
Az újság megállapította, hogy Kijev „eltávolodott” a Moszkvával folytatott kapcsolatoktól a rendezés kérdésében.
„A nyilatkozat formalizálja a de facto helyzetet, amelyben az ukrán fél nem kívánta folytatni a kapcsolatokat, a tárgyalásokat. Ez szomorú” – mondta Peszkov.
A Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy
„A kijevi rezsim pozíciója napról napra romlik” – hangoztatta.
„Mivel nincs lehetőség a tárgyalások folytatására, természetesen folytatni fogjuk a különleges hadműveletet” – tette hozzá.
Közölte, hogy a Kreml nem ért egyet Marco Rubio amerikai külügyminiszter azon kijelentésével, miszerint Moszkva nem akar békét. Leszögezte, hogy Oroszország „nyitott az ukrajnai probléma politikai-diplomáciai eszközökkel történő rendezésére”, ugyanakkor fontos számára, hogy biztosítsa érdekeit és „szavatolja biztonságát a jövő nemzedékek számára”.
Közölte, hogy
Közben Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója csütörtökön a Junasev Live című Telegram-csatornán arról beszélt: még mindig lehetséges, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozzon Budapesten.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter írásos interjút adott szerdán a Corriere della Sera című olasz lapnak, és ebben hangsúlyozta, hogy
A tárcavezető hozzátette, hogy dátumról még nem döntöttek, de a két ország közötti kapcsolatok folytatódnak.
Az interjú szövegét csak az orosz diplomáciai tárca közölte le csütörtökön teljes terjedelemben, mert a Corriere della Serával vitája keletkezett a publikálással kapcsolatban.
Az orosz külügyminisztérium szerint az olasz lap arra hivatkozva tagadta meg a Lavrov-interjú közlését, hogy a miniszter szavai „túl sok vitatható állítást tartalmaznak, amelyeket ellenőrizni vagy tisztázni kell, így közzétételük túllépné az észszerűség határait”.
A Corriere válaszközleményében azt írta, hogy az előre elküldött kérdésekre egy vádakkal és propagandisztikus állításokkal teli végtelen szöveget kapott, és arra vonatkozó kérését, hogy valódi interjút készíthessen, amelyben módja volna vitatni azokat a pontokat, amelyeket mélyebben meg akar vizsgálni, a minisztérium kategorikusan elutasította.
A lap közölte, hogy ha Lavrov bármikor kész lesz „a szabad és független újságírás szabályai szerint interjút adni”, akkor rendelkezésére fog állni.
Az orosz külügyminisztérium által közölt interjúszöveg alapján Lavrov szerint
„Hogy honnan és kitől származnak azok a fű alatti jelentések, amelyek után az amerikai vezető elhalasztotta vagy lemondta a budapesti csúcstalálkozót, nem tudom. De én a tényekre támaszkodva vázoltam fel önöknek az események menetét, és ezekért a tényekért felelősséget vállalok. És nem akarok reagálni azon nyíltan hamis állításokra, amelyek szerint Oroszország nem áll készen a tárgyalásokra, valamint hogy semmivé váltak az anchorage-i eredmények„ – hangsúlyozta Lavrov.
Szerinte az alaszkai megállapodások a kialakult realitásokon alapulnak, és összecsengenek az orosz elnök által tavaly júniusban támasztott feltételekkel az ukrajnai válság igazságos és tartós rendezésével kapcsolatban.
„Úgy értékeljük, hogy ezeket a feltételeket Donald Trump kormánya meghallotta és elfogadta, egyebek között nyilvánosan is, elsősorban ami az Ukrajna NATO-tagságának elfogadhatatlanságát illeti, mert az stratégiai katonai fenyegetést jelentene Oroszország számára, közvetlenül a határain. Washington azt is nyíltan elismerte, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a területi kérdést az országunk öt történelmi régiójában megtartott népszavazások eredményei ismeretében, hiszen ezeknek a régióknak a lakói egyértelműen kiálltak az önrendelkezés és az Oroszországgal való újraegyesítés mellett, szemben a kijevi rezsimmel, amely nem embereknek, csupán lényeknek vagy terroristáknak tekinti őket ”– érvelt Lavrov.
Putyin Alaszkában közölte Trumppal, hogy Moszkva kész ezt alapul venni, és javasolt egy olyan konkrét lépést, amely megnyitja az utat a gyakorlati megvalósítás előtt.
Az amerikai vezető azt válaszolta, hogy konzultálnia kell, azonban a következő napon Washingtonban az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott találkozója után az orosz fél nem kapta meg a várt visszajelzést.
„Annak érdekében, hogy segíthessünk amerikai kollégáinknak abban, hogy elhatározásra jussanak a saját elképzelésük ügyében, az alaszkai megállapodásokat nem hivatalos dokumentumba foglaltuk, és továbbítottuk Washingtonnak. Néhány nappal később Trump kérésére telefonon beszélt Putyinnal, és megegyeztek, hogy Budapesten találkoznak, miután előzetesen gondosan előkészítették a csúcstalálkozót. Nem volt kétséges, hogy az anchorage-i megállapodásokról lesz szó. Pár nap múlva telefonon beszéltünk Rubióval, majd Washington – miután a beszélgetést konstruktívnak minősítette (ez valóban gyakorlatias és hasznos volt) – közölte, hogy a beszélgetés után nincs szükség személyes találkozóra az amerikai és az orosz külügyminiszter között a magas szintű kapcsolat előkészítése érdekében” – írta Lavrov.
Az amerikai elnök az orosz hivatali partnerével október 16-án lefolytatott telefonbeszélgetés után jelentette be, hogy csúcstalálkozó lesz a magyar fővárosban.
Moszkva és Washington egyaránt azt jelezte, hogy a találkozót akkor fogják megrendezni, amikor kialakulnak az ehhez szükséges feltételek.
Zelenszkij szerint Oroszország 2029-re megtámadhatja Európát
Oroszország növeli hadiipari létesítményeinek termelését, és egy nagy háborúra készül az európai kontinensen 2029-től vagy 2030-tól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Telegramon, hangsúlyozva, hogy nagyobb nyomást kell gyakorolni emiatt Oroszországra.„Figyelembe véve a harctéri helyzetet, nem látjuk, hogy Oroszország meg akarna állni. A probléma az, hogy amikor az orosz hadiiparra tekintünk, azt látjuk, hogy növelik a termelésüket, és (…) folytatni akarják ezt a háborút” – emelte ki az államfő. Ugyanakkor meggyőződése szerint, ha erőteljes nyomás nehezedik Oroszországra, az oroszoknak szünetre lesz szükségük. Hangsúlyozta: el kell gondolkodni azon, miként lehet most, Ukrajnában megállítani az orosz erőket.
„Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy csökkentsük a képességeiket. Nem szabad pénzt adni nekik, amelyet még mindig az energiahordozókból szerezhetnek, és nem szabad fegyvert adni nekik” – vélekedett Zelenszkij.
A Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban – amelyet az UNIAN hírügynökség szemlézett csütörtökön – az elnök elismerte, hogy súlyos a helyzet a Donyeck megyei Pokrovszkban, és kijelentette, hogy a csapatok kivonásáról szóló bármilyen döntést a helyszínen lévő katonai parancsnokságnak kell meghoznia. „Senki sem kényszeríti őket arra, hogy a romokért haljanak meg. Támogatni fogom a katonáinkat, különösen az ott szolgáló parancsnokokat abban, ahogyan képesek maradjanak ellenőrzés alatt tartani a helyzetet. Máskülönben ez túlságosan nagy áldozat lenne nekünk. Számunkra a katonák élete a legfontosabb” – mondta.
Szavai szerint Oroszország azért törekszik Pokrovszk elfoglalására, hogy meggyőzze Donald Trump amerikai elnököt az ukrán csapatok kivonásának szükségességéről Donyeck és Luhanszk megyékből, leszögezte viszont, hogy ez nem fog megtörténni.
„Nem hagyhatjuk el Ukrajna keleti részét. Ezt senki sem értené meg, az ukrajnai emberek sem, Ami pedig a legfontosabb, senki sem tudja garantálni, hogy miután elfoglalnak egy-egy települést, nem fognak tovább nyomulni. Nincs visszatartó erő” – fejtette ki.
Emellett hangsúlyozta, hogy az orosz csapatoknak „nincs is akkora erejük”, és az ukrán energiarendszert veszik célba, hogy tavaszig engedelmességre kényszerítsék Ukrajnát. „Tudják, hogy amint az energetikai tényező eltűnik, nem marad számukra más erős eszköz” – jegyezte meg.
Zelenszkij egyúttal kiemelte, hogy Ukrajna „nyitott marad a tárgyalásokra az oroszokkal” a tűzszünet elérése érdekében. „Ha valóban be akarják fejezni a háborút, vagy akár készek erre, akkor diplomáciai útra kell lépniük” – szögezte le.
Az ukrán elnök csütörtökön a Zaporizzsja megyei frontszakaszra látogatott, ahol biztonsági értekezletet tartott a katonai vezetéssel a déli front helyzetéről. „A zaporizzsjai régióban tett munkalátogatásom során a fő figyelem a déli hadihelyzetre, a dandárok és ezredek feladataira, valamint Rivnopillja térségében a helyzet stabilizálását célzó katonai és személyzeti intézkedésekre irányult” – közölte a Telegramon. Hozzátette: felkereste a 65. ukrán önálló gépesített dandár parancsnoki állását is, amely a 17. hadtest részeként az orihivi irányban védekezik.
Nagyszabású légitámadás Kijev ellen
Oroszország péntekre virradóra nagyszabású légitámadást indított Kijev ellen, több száz drónnal és rakétával bombázva a fővárost.
Az eddigi adatok szerint három ember meghalt és legkevesebb kéttucatnyian megsebesültek. A sérültek közül ötöt kórházba szállítottak, köztük egy terhes nőt.
A Kyiv Independent szerint helyi idő szerint hajnali 12:45 körül több robbanásról is beszámoltak Kijevben. Hajnali 1 és 1:30 között további két robbanássorozatról érkezett jelentés.
„Az oroszok lakóépületeket támadnak” – figyelmeztetett a támadások közepette Timur Tkacsenko, Kijev városi katonai adminisztrációjának vezetője. „ Kijev szinte minden kerületében számos magas épületet érintett a támadás” – tette hozzá.
Vitalij Klicsko polgármester szerint összesen legalább 11 többszintes épületet ért találat az éjszakai támadás során.
Klicsko arról számolt be, hogy drónok törmelékei eltaláltak egy ötemeletes lakóépületet Kijev Dnyiprovszkij kerületében, és egy másik lakóépület 12. emeletén is tűz ütött ki.
A kijevi városi katonai adminisztráció szerint tűzről számoltak be a Podilszkij kerületben egy lakóépület 10. emeletén, valamint a Szolomjanszkij kerületben egy ötemeletes épület tetején. Klitcsko később hozzátette, hogy a Podilszkij kerületben egy harmadik épületet is eltaláltak és az is lángokban áll, valamint egy „nem lakóépületet” is.
A polgármester arról is beszámolt, hogy egy meg nem nevezett egészségügyi intézmény és egy adminisztratív épület is megrongálódott.
Több autó is kigyulladt. Klicsko arról is beszámolt, hogy a támadások során a távhőhálózat egyes részei is megrongálódtak.
A támadások alatt áramkimaradásról számoltak be a város több kerületében.
Miközben Kijevben épületek égtek, az ukrán légierő arról számolt be, hogy drónok hullámai támadták az ország középső, déli és keleti régióit. Megfigyelő csoportok arról számoltak be, hogy több mint 120 drón és álcadrón tartott a főváros felé. A légierő szerint több tucat cirkáló- és ballisztikus rakétát is kilőttek Ukrajna különböző régiói felé.
Odessza megye déli részén orosz hadsereg éjjel drónokkal támadott meg több energetikai létesítményt – jelentette Oleh Kiper katonai kormányzó a Telegramon. A támadásokban egy ember megsebesült.
Közben ukrán drónok csütörtökön megtámadták Novorosszijszk orosz kikötővárost, megrongálva egy olajterminált és nagy tüzet okozva – számolt be több orosz Telegram-csatorna.
A támadás a Seszkharisz olajkomplexumot érte, ahol infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg és tűz ütött ki.
A létesítmény egy jelentős olajexport-terminál, amely a világ legnagyobb olajvezeték-társasága, az orosz állami Transnyeft által üzemeltetett csővezetékek végpontjaként szolgál.
Az orosz állami RIA Novosztyi arról is beszámolt, hogy a tömeges dróncsapás során a kikötőben egy polgári hajó is megsérült, a legénység három tagja megsebesült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.
Ki hiszi el, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, egy teljes illúzió – jelentette ki Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre Belgique című belga napilapban.
Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.
Oroszország katonai vagy egyéb eszközökkel fogja felszabadítani Donbaszt és Novorossziját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az India Today televíziós csatornának adott interjúban, hivatalos indiai látogatása előtt.
A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét keleti szárnyán, annak ellenére, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalások során ismét nyomást gyakorol a katonai szövetség korlátozása érdekében – jelentette ki Oana Țoiu.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.
Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!