María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat
Fotó: Nobelprize.org
María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
2025. október 10., 12:232025. október 10., 12:23
2025. október 10., 14:012025. október 10., 14:01
Az indoklás szerint Machado „fáradhatatlanul dolgozik a demokratikus jogokért Venezuelában, és küzd azért, hogy igazságos és békés módon demokrácia jöhessen létre a diktatúrából”.
– jelentette be Jorgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke.
A közös alapot a szabad választások és a népképviselet követelésében találták meg, ami pontosan a demokrácia lényege: az a közös akarat, hogy megvédjük a népuralom elvét, még akkor is, ha egyébként nem értünk egyet bizonyos dolgokban. Egy olyan időszakban, amikor a demokrácia fenyegetés alatt áll, különösen fontos, hogy megóvjuk ezt a közös alapot - hangzott el a bejelentésen.
A venezuelai emberek többsége mélyszegénységben él, miközben a társadalom legfelső szintjén élő kevesek egyre gazdagodnak. Az erőszakos államgépezetet az ország polgárai ellen fordítják. Csaknem 8 millió venezuelai hagyta már el a hazáját. Az ellenzéket szisztematikusan ellehetetlenítik választási csalások, jogi eljárások és bebörtönzések útján – emlékeztetett Jorgen Watne Frydnes.
A demokratikus fejlődés mellett elkötelezett Súmate nevű szervezet alapítójaként Machado több mint 20 évvel ezelőtt állt ki a szabad és tisztességes választásokért, politikai hivatalban, illetve különböző szervezetek szolgálatában szót emelt a bírói függetlenség, az emberi jogok és a népképviselet fontossága mellett.
Ezután egy másik párt jelöltjét támogatta, és önkéntesek százezreit mozgósította, felülemelkedve a politikai nézeteltéréseken. Az önkéntesek választási megfigyelőkként - a zaklatás, az őrizetbe vétel és a kínzás fenyegetése ellenére - szerte az országban őrködtek a szavazóhelyiségekben, és gondoskodtak arról, hogy a szavazás eredményét dokumentálják, mielőtt a vezetés megsemmisíthetné a szavazólapokat és elcsalhatná az eredményt.
A kollektív ellenzék erőfeszítései a választás előtt és után innovatív, bátor, békés és demokratikus lépések voltak – folytatta a Norvég Nobel-bizottság elnöke. Bár az ellenzék nemzetközi támogatást is kapott, amikor a szavazókörzetekből begyűjtött adatok alapján bemutatták, hogy egyértelmű győzelmet arattak a voksoláson, a rezsim nem volt hajlandó elfogadni az eredményt és nem engedte ki a hatalmat a kezéből.
Jorgen Watne Frydnes hangsúlyozta: a demokrácia a tartós béke előfeltétele.
A venezuelai vezetés ragaszkodása a hatalomhoz és a nép elnyomása nem egyedi jelenség a világban. Globálisan hasonló trendek tapasztalhatók: a vezetők sok helyen megsértik a jogállamot, elhallgattatják a szabad sajtót, börtönbe vetik a kormányt bírálókat. Soha korábban egyik évben sem tartottak annyi választást, mint tavaly, de ezek közül egyre kevesebb volt szabad és tisztességes választás - mutatott rá.
Amikor autoriter erők szerzik meg a hatalmat, létfontosságú, hogy elismerjük a szabadságnak azon bátor védelmezőit, akik szót emelnek és ellenállnak. A demokrácia sorsa azokon múlik, akik nem hajlandók csendben maradni, akik a komoly kockázatok ellenére elő mernek lépni, akik figyelmeztetnek minket arra, hogy a szabadság nem magától értetődő, hanem szavakkal, bátorsággal és elszántsággal folyamatosan védelmezni kell – áll az indoklásban.
Egyesítette országa ellenzékét, rendíthetetlenül ellenállt a venezuelai társadalom militarizálásának, és mindig elkötelezett volt a demokrácia felé vezető békés átmenet mellett. Munkájával megmutatta, hogy a demokrácia eszközei egyben a béke eszközei is.
– közölte a Norvég Nobel-bizottság.
A 11 millió svéd koronával járó Nobel-békedíjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban.
A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.
Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!