
María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat
Fotó: Nobelprize.org
María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
2025. október 10., 12:232025. október 10., 12:23
2025. október 10., 14:012025. október 10., 14:01
Az indoklás szerint Machado „fáradhatatlanul dolgozik a demokratikus jogokért Venezuelában, és küzd azért, hogy igazságos és békés módon demokrácia jöhessen létre a diktatúrából”.
– jelentette be Jorgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke.
A közös alapot a szabad választások és a népképviselet követelésében találták meg, ami pontosan a demokrácia lényege: az a közös akarat, hogy megvédjük a népuralom elvét, még akkor is, ha egyébként nem értünk egyet bizonyos dolgokban. Egy olyan időszakban, amikor a demokrácia fenyegetés alatt áll, különösen fontos, hogy megóvjuk ezt a közös alapot - hangzott el a bejelentésen.
A venezuelai emberek többsége mélyszegénységben él, miközben a társadalom legfelső szintjén élő kevesek egyre gazdagodnak. Az erőszakos államgépezetet az ország polgárai ellen fordítják. Csaknem 8 millió venezuelai hagyta már el a hazáját. Az ellenzéket szisztematikusan ellehetetlenítik választási csalások, jogi eljárások és bebörtönzések útján – emlékeztetett Jorgen Watne Frydnes.
A demokratikus fejlődés mellett elkötelezett Súmate nevű szervezet alapítójaként Machado több mint 20 évvel ezelőtt állt ki a szabad és tisztességes választásokért, politikai hivatalban, illetve különböző szervezetek szolgálatában szót emelt a bírói függetlenség, az emberi jogok és a népképviselet fontossága mellett.
Ezután egy másik párt jelöltjét támogatta, és önkéntesek százezreit mozgósította, felülemelkedve a politikai nézeteltéréseken. Az önkéntesek választási megfigyelőkként - a zaklatás, az őrizetbe vétel és a kínzás fenyegetése ellenére - szerte az országban őrködtek a szavazóhelyiségekben, és gondoskodtak arról, hogy a szavazás eredményét dokumentálják, mielőtt a vezetés megsemmisíthetné a szavazólapokat és elcsalhatná az eredményt.
A kollektív ellenzék erőfeszítései a választás előtt és után innovatív, bátor, békés és demokratikus lépések voltak – folytatta a Norvég Nobel-bizottság elnöke. Bár az ellenzék nemzetközi támogatást is kapott, amikor a szavazókörzetekből begyűjtött adatok alapján bemutatták, hogy egyértelmű győzelmet arattak a voksoláson, a rezsim nem volt hajlandó elfogadni az eredményt és nem engedte ki a hatalmat a kezéből.
Jorgen Watne Frydnes hangsúlyozta: a demokrácia a tartós béke előfeltétele.
A venezuelai vezetés ragaszkodása a hatalomhoz és a nép elnyomása nem egyedi jelenség a világban. Globálisan hasonló trendek tapasztalhatók: a vezetők sok helyen megsértik a jogállamot, elhallgattatják a szabad sajtót, börtönbe vetik a kormányt bírálókat. Soha korábban egyik évben sem tartottak annyi választást, mint tavaly, de ezek közül egyre kevesebb volt szabad és tisztességes választás - mutatott rá.
Amikor autoriter erők szerzik meg a hatalmat, létfontosságú, hogy elismerjük a szabadságnak azon bátor védelmezőit, akik szót emelnek és ellenállnak. A demokrácia sorsa azokon múlik, akik nem hajlandók csendben maradni, akik a komoly kockázatok ellenére elő mernek lépni, akik figyelmeztetnek minket arra, hogy a szabadság nem magától értetődő, hanem szavakkal, bátorsággal és elszántsággal folyamatosan védelmezni kell – áll az indoklásban.
Egyesítette országa ellenzékét, rendíthetetlenül ellenállt a venezuelai társadalom militarizálásának, és mindig elkötelezett volt a demokrácia felé vezető békés átmenet mellett. Munkájával megmutatta, hogy a demokrácia eszközei egyben a béke eszközei is.
– közölte a Norvég Nobel-bizottság.
A 11 millió svéd koronával járó Nobel-békedíjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban.

A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.

Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben”.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani, megállapodtunk az oroszokkal arról, hogy idén télen és a következő évben is megérkezik a gáz és olaj, amire Magyarország leszerződött – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Nyíregyházán.
Az Airbus pénteken bejelentette mintegy hatezer A320-as repülőgép visszahívását, hogy sürgősen kicseréljen egy, a napfény sugárzására érzékeny vezérlőszoftvert, miután október végén incidens történt az egyik ilyen gépen az Egyesült Államokban.
Donald Trump amerikai elnök megsemmisíti elődje, Joe Biden minden olyan elnöki rendeletét, amelyen nem saját kezű aláírás, hanem előre rögzített szignó szerepel – a hivatalban lévő elnök pénteken jelentette be döntését.
Csaknem négy órán át tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a Kremlben – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség.
Benyújtotta lemondását Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője – közölte Volodimir Zelenszkij pénteki videóüzenetében. Az ukrán elnök jobbkeze a háborúban álló ország legnagyobb korrupciós botrányának egyik érintettje.
Magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni és hozzájárulni ezek sikeréhez – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a moszkvai Kremlben a Vlagyimir Putyin orosz államfővel megkezdett tárgyalások nyilvános szakaszában.
szóljon hozzá!