María Corina Machado kapja idén a Nobel-békedíjat

– jelentette be Jorgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke.

A közös alapot a szabad választások és a népképviselet követelésében találták meg, ami pontosan a demokrácia lényege: az a közös akarat, hogy megvédjük a népuralom elvét, még akkor is, ha egyébként nem értünk egyet bizonyos dolgokban. Egy olyan időszakban, amikor a demokrácia fenyegetés alatt áll, különösen fontos, hogy megóvjuk ezt a közös alapot - hangzott el a bejelentésen.

A venezuelai emberek többsége mélyszegénységben él, miközben a társadalom legfelső szintjén élő kevesek egyre gazdagodnak. Az erőszakos államgépezetet az ország polgárai ellen fordítják. Csaknem 8 millió venezuelai hagyta már el a hazáját. Az ellenzéket szisztematikusan ellehetetlenítik választási csalások, jogi eljárások és bebörtönzések útján – emlékeztetett Jorgen Watne Frydnes.

A demokratikus fejlődés mellett elkötelezett Súmate nevű szervezet alapítójaként Machado több mint 20 évvel ezelőtt állt ki a szabad és tisztességes választásokért, politikai hivatalban, illetve különböző szervezetek szolgálatában szót emelt a bírói függetlenség, az emberi jogok és a népképviselet fontossága mellett.

Ezután egy másik párt jelöltjét támogatta, és önkéntesek százezreit mozgósította, felülemelkedve a politikai nézeteltéréseken. Az önkéntesek választási megfigyelőkként - a zaklatás, az őrizetbe vétel és a kínzás fenyegetése ellenére - szerte az országban őrködtek a szavazóhelyiségekben, és gondoskodtak arról, hogy a szavazás eredményét dokumentálják, mielőtt a vezetés megsemmisíthetné a szavazólapokat és elcsalhatná az eredményt.

A kollektív ellenzék erőfeszítései a választás előtt és után innovatív, bátor, békés és demokratikus lépések voltak – folytatta a Norvég Nobel-bizottság elnöke. Bár az ellenzék nemzetközi támogatást is kapott, amikor a szavazókörzetekből begyűjtött adatok alapján bemutatták, hogy egyértelmű győzelmet arattak a voksoláson, a rezsim nem volt hajlandó elfogadni az eredményt és nem engedte ki a hatalmat a kezéből.

Jorgen Watne Frydnes hangsúlyozta: a demokrácia a tartós béke előfeltétele.

A venezuelai vezetés ragaszkodása a hatalomhoz és a nép elnyomása nem egyedi jelenség a világban. Globálisan hasonló trendek tapasztalhatók: a vezetők sok helyen megsértik a jogállamot, elhallgattatják a szabad sajtót, börtönbe vetik a kormányt bírálókat. Soha korábban egyik évben sem tartottak annyi választást, mint tavaly, de ezek közül egyre kevesebb volt szabad és tisztességes választás - mutatott rá.

Amikor autoriter erők szerzik meg a hatalmat, létfontosságú, hogy elismerjük a szabadságnak azon bátor védelmezőit, akik szót emelnek és ellenállnak. A demokrácia sorsa azokon múlik, akik nem hajlandók csendben maradni, akik a komoly kockázatok ellenére elő mernek lépni, akik figyelmeztetnek minket arra, hogy a szabadság nem magától értetődő, hanem szavakkal, bátorsággal és elszántsággal folyamatosan védelmezni kell – áll az indoklásban.

Egyesítette országa ellenzékét, rendíthetetlenül ellenállt a venezuelai társadalom militarizálásának, és mindig elkötelezett volt a demokrácia felé vezető békés átmenet mellett. Munkájával megmutatta, hogy a demokrácia eszközei egyben a béke eszközei is.

– közölte a Norvég Nobel-bizottság.

A 11 millió svéd koronával járó Nobel-békedíjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban.

korábban írtuk

Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat

A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.

korábban írtuk

A fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményekért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

korábban írtuk

Kvantummechanikai kutatásaikért három tudós kapja idén a fizikai Nobel-díjat

A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben”.