María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat
Fotó: Nobelprize.org
María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
2025. október 10., 12:232025. október 10., 12:23
2025. október 10., 14:012025. október 10., 14:01
Az indoklás szerint Machado „fáradhatatlanul dolgozik a demokratikus jogokért Venezuelában, és küzd azért, hogy igazságos és békés módon demokrácia jöhessen létre a diktatúrából”.
– jelentette be Jorgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke.
A közös alapot a szabad választások és a népképviselet követelésében találták meg, ami pontosan a demokrácia lényege: az a közös akarat, hogy megvédjük a népuralom elvét, még akkor is, ha egyébként nem értünk egyet bizonyos dolgokban. Egy olyan időszakban, amikor a demokrácia fenyegetés alatt áll, különösen fontos, hogy megóvjuk ezt a közös alapot - hangzott el a bejelentésen.
A venezuelai emberek többsége mélyszegénységben él, miközben a társadalom legfelső szintjén élő kevesek egyre gazdagodnak. Az erőszakos államgépezetet az ország polgárai ellen fordítják. Csaknem 8 millió venezuelai hagyta már el a hazáját. Az ellenzéket szisztematikusan ellehetetlenítik választási csalások, jogi eljárások és bebörtönzések útján – emlékeztetett Jorgen Watne Frydnes.
A demokratikus fejlődés mellett elkötelezett Súmate nevű szervezet alapítójaként Machado több mint 20 évvel ezelőtt állt ki a szabad és tisztességes választásokért, politikai hivatalban, illetve különböző szervezetek szolgálatában szót emelt a bírói függetlenség, az emberi jogok és a népképviselet fontossága mellett.
Ezután egy másik párt jelöltjét támogatta, és önkéntesek százezreit mozgósította, felülemelkedve a politikai nézeteltéréseken. Az önkéntesek választási megfigyelőkként - a zaklatás, az őrizetbe vétel és a kínzás fenyegetése ellenére - szerte az országban őrködtek a szavazóhelyiségekben, és gondoskodtak arról, hogy a szavazás eredményét dokumentálják, mielőtt a vezetés megsemmisíthetné a szavazólapokat és elcsalhatná az eredményt.
A kollektív ellenzék erőfeszítései a választás előtt és után innovatív, bátor, békés és demokratikus lépések voltak – folytatta a Norvég Nobel-bizottság elnöke. Bár az ellenzék nemzetközi támogatást is kapott, amikor a szavazókörzetekből begyűjtött adatok alapján bemutatták, hogy egyértelmű győzelmet arattak a voksoláson, a rezsim nem volt hajlandó elfogadni az eredményt és nem engedte ki a hatalmat a kezéből.
Jorgen Watne Frydnes hangsúlyozta: a demokrácia a tartós béke előfeltétele.
A venezuelai vezetés ragaszkodása a hatalomhoz és a nép elnyomása nem egyedi jelenség a világban. Globálisan hasonló trendek tapasztalhatók: a vezetők sok helyen megsértik a jogállamot, elhallgattatják a szabad sajtót, börtönbe vetik a kormányt bírálókat. Soha korábban egyik évben sem tartottak annyi választást, mint tavaly, de ezek közül egyre kevesebb volt szabad és tisztességes választás - mutatott rá.
Amikor autoriter erők szerzik meg a hatalmat, létfontosságú, hogy elismerjük a szabadságnak azon bátor védelmezőit, akik szót emelnek és ellenállnak. A demokrácia sorsa azokon múlik, akik nem hajlandók csendben maradni, akik a komoly kockázatok ellenére elő mernek lépni, akik figyelmeztetnek minket arra, hogy a szabadság nem magától értetődő, hanem szavakkal, bátorsággal és elszántsággal folyamatosan védelmezni kell – áll az indoklásban.
Egyesítette országa ellenzékét, rendíthetetlenül ellenállt a venezuelai társadalom militarizálásának, és mindig elkötelezett volt a demokrácia felé vezető békés átmenet mellett. Munkájával megmutatta, hogy a demokrácia eszközei egyben a béke eszközei is.
– közölte a Norvég Nobel-bizottság.
A 11 millió svéd koronával járó Nobel-békedíjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban.
A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.
Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat „a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Belga politikusok ellen merényletet tervező fiatalokat állítottak elő Antwerpenben csütörtökön – jelentette be Ann Fransen szövetségi ügyész.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy Románia gazdasága sikeres legyen – jelentette ki a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken Orbán Viktor miniszterelnök.
Az izraeli kormány jóváhagyta a Donald Trump amerikai elnök által közvetített tűzszüneti határozatot, amelynek eredményeként minden Gázában fogva tartott izraeli túszt szabadon bocsátanak.
Oroszország „hatalmas támadást” indított Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen – jelentették be péntek reggel ukrán vezetők, miközben a főváros, Kijev egyes részein áramszünet volt.
A vétójogával élve Magyarország és Szlovákia egyelőre nem hagyja, hogy az Európai Unió hadigépezetté váljon – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT televízió által csütörtökön bemutatott interjújában.
A tűzszüneti megállapodás feltételeit mindkét félnek teljes mértékben be kell tartania, és minden túszt szabadon kell engedni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön.
Vlagyimir Putyin elveszíti az orosz lakosság bizalmát, ha nagyszabású lakossági mozgósítást rendel el az országában, és a helyzet javítása érdekében kénytelen lesz egy nagyszabású háborút indítani Európában – vélekedett Volodimir Zelenszkij.
Izraelben a túszok családtagjai pezsgőt bontottak a túszalku bejelentése után, a Gázai övezetben is ünneplik a tűzszünetet.
Túlélte a csütörtökön az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben szavazásra bocsátott két bizalmatlansági indítványt, miután a Patrióták Európáért frakció és a szélsőbal kísérletei elbuktak.
A rendőrség szerdai beszámolója szerint az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet mellett tett hűségnyilatkozatot a manchesteri zsinagóga elleni terrortámadás elkövetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!