Fotó: Nobelprize.org
A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.
2025. október 09., 14:122025. október 09., 14:12
2025. október 10., 09:072025. október 10., 09:07
A kitüntetés 11 millió svéd koronával jár, a díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Krasznahorkai Lászlónak.
A 71 éves szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét – mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.
De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt” – méltatta közleményében a Svéd Akadémia.
Krasznahorkai László különben 2019-ben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának javaslatára a tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) címet vett át a BBTE részéről.
A díjazott akkor megtisztelőnek nevezte az elismerést, majd előrebocsátotta, beszédében „személyes ügyről” fog vallani, olyasmiről, amiről nem gondolta, hogy nagyközönség elé tárja. Személyes hangú irodalmi vallomásában felsorolta, melyik volt a világ- és magyar irodalom száz olyan alkotása, ami hatással volt rá. A felsorolásban egyes műveknél elidőzött egy-egy személyes élmény, meglátás vagy kritikai megjegyzés erejéig.
Szerepelt a listán Dante Isteni színjátéka, Shakespeare-drámák, Goethe Faustja, valamint számos költő „összes verseinek kötete”: Berzsenyié, József Attiláé, Pilinszky Jánosé.
– mondta például Goethe művéről. József Attiláról szólva úgy fogalmazott, tőle tanulta meg, hogy szavainknak külön-külön és együtt is tétje van, Berzsenyit pedig „darabosan érzékeny, melankolikus szörnyetegnek” nevezte, és azt is elárulta, Kafka és Hajnóczy Péter műveinek olvasása nélkül nem lett volna belőle író.
De szerepelt a százas listán többek közt Borges, Krúdy, aki Krasznahorkai szerint „számára a legmagasabb magyar író”, valamint Proustnak Az eltűnt idő nyomában című regénye, Becket Godot-ra várva című drámája, Cervantes Don Quijotéja, Márquez Száz év magánya, Tennessee Williams drámái, Truman Capote regényei, James Joyce Ulyssese.
A román irodalomból megemlítette Panait Istrati és Titus Popovici művét, valamint Keatset, Thackerayt, Csehovot, Gorkijt, Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényét is.
Mi minden akartam lenni… kémikus, fizikus, rockzenész, Bach, a Tenkes kapitánya, hős, az a valaki, akibe Romy Schneider nagyon szerelmes” – emlékezett 2019-ben Kolozsváron az író.
Krasznahorkai László nemzetközileg elismert, Kossuth-díjas írónak tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) címet adományozott kedden ünnepélyes keretek közt a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem a Bölcsészettudományi Kar javaslatára. Krasznahorkai a kar első magyar dísztoktora.
Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán, értelmiségi családban. Édesapja ügyvéd, édesanyja hivatalnok volt – a fegyelem és a belső rend világa, amely később is átszivárgott műveibe. A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium latin tagozatán érettségizett, majd jogi tanulmányait Szegeden kezdte, később az ELTE bölcsészkarán folytatta magyar szakon.
Korán írói útra lépett: első publikációja (Tebenned hittem, 1977) már megmutatta azt a sűrű, körkörös, filozófiai gondolkodást, amely később egész életművét meghatározta. Dolgozott a Gondolat Kiadónál, de 1984-ben úgy döntött, felhagy minden hivatali munkával – azóta szabadfoglalkozású íróként él.
Fotó: MTI/Marjai János
Az 1985-ben megjelent Sátántangó nemcsak a nyolcvanas évek magyar irodalmát, hanem a világirodalmat is megrázta. Egy alföldi falu süllyed el a saját nyomorában, miközben a megváltás ígérete – vagy annak illúziója – körbejár a szereplők között. A mű egyszerre szociografikus, filozófiai és mitikus.
A regény 1994-ben Tarr Béla legendás, több mint hétórás filmjében új életet kapott, s a két alkotó kapcsolata a magyar művészet egyik legtermékenyebb együttműködésévé vált.
Ezt követte Az ellenállás melankóliája (1989), amely egy különös cirkusz érkezésén keresztül a hatalom, a hit és a káosz természetét vizsgálja. A műből készült film, a Werckmeister harmóniák (2000), máig kultikus alkotás.
A rendszerváltás után Krasznahorkai bejárta a világot: élt Japánban, Németországban, az Egyesült Államokban, és ezek az élmények új irányt adtak írásainak. A Rombolás és bánat az ég alatt (2004) Kínában játszódó esszéregény, amely a keleti gondolkodás és a nyugati dekadencia közti feszültséget kutatja.
A 2000-es években jelent meg több jelentős műve: Háború és háború (1999), Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003) és Seiobo járt odalent (2008) – ez utóbbiért Aegon Művészeti Díjat kapott. A könyv a művészet szentségét, a szépség pillanatát keresi, gyakran egyetlen, több oldalon át hömpölygő mondatokban.
Fotó: MTI
2016-ban jelent meg Báró Wenckheim hazatér, amely egy idős tudós visszatérését beszéli el egy elfeledett magyar kisvárosba. A regény egyszerre groteszk és tragikus, humoros és mélyen emberi – sokan a Sátántangó ellenpárjának tartják. A mű elnyerte a Man Booker International Prize-t (2015), és ezzel Krasznahorkai végleg a világirodalom élvonalába került.
Későbbi kötetei – mint a Herscht 07769 (2021) – már a teljes letisztulás és belső csend felé mutatnak: a szerző maga is úgy fogalmazott, „a mondat már önmagát írja tovább”.
Krasznahorkai prózáját gyakran nevezik „a mondat apokalipszisének”. Mondatai hömpölyögnek, sodornak, miközben a reménytelenség és a szépség, a pusztulás és a megváltás örök körforgását idézik meg. Stílusát egyszerre tartják Kafka, Beckett és Mészöly Miklós örökségének, ugyanakkor teljesen egyedi: nála a mondat nemcsak elbeszél, hanem gondolkodik, meditál, zeng.
Krasznahorkai László a magyar irodalom egyik legtöbbet díjazott írója:
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Oscar-díjas rendezők új filmjei, személyes dokumentumfilmek és provokatív társadalmi történetek is helyet kaptak a 25. TIFF Magyar Napján. A magyar filmművészet ismert alkotói mellett fiatal rendezők munkái is szerepelnek az filmszemle idei válogatásában.
A kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabjából készülő produkció premierjét tartja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Béres Attila rendezésében.
Újabb magyar sikernek tapsolt perceken át a cannes-i közönség: Nemes Jeles László vasárnap bemutatott új filmjét, a Moulint mintegy tízperces álló ováció követte a vetítés után.
Nicole Kidman is részt vett Constantin Brâncuși Danaida című szobrának népszerűsítésében, amely végül csillagászati összegért kelt el New York-i Christie’s aukcióján. A neves román szobrászművész múzsája Pogány Margit magyar festőművész volt.
Nadia Comăneci lesz a jubileumi 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál nyitógálájának díszvendége: a legendás román tornásznő jelenlétében exkluzív részletet vetítenek a róla készülő dokumentumfilmből a Kolozsvár Főterén szervezett eseményen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!