Már meg is érkezett az első, európai országok által fizetett amerikai katonai csomag Ukrajnába

A NATO képviselője szerint további segélycsomagok is úton vannak. Eddig négy csomagot finanszíroztak a PURL program keretében.

Szerdán a Trump-kormány megerősítette, hogy Ukrajna hamarosan megkapja az első katonai támogatást az amerikai készletekből, amelyet a NATO-szövetségesek finanszíroznak a PURL-mechanizmus keretében.

Több európai ország tett ígéretet a PURL-kezdeményezés pénzügyi támogatására.

Dánia körülbelül 90 millió dollárt, Svédország 275 millió dollárt, Norvégia pedig körülbelül 135 millió dollárt különített el erre a célra.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy az ukrán erők 160 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel a kelet-donyecki régióban folyó „ellenoffenzíva” során.

Az ukrán erők az elmúlt hónapban visszaszorították az orosz csapatokat, miután azok 15-20 kilométert előrenyomultak a stratégiai jelentőségű Dobropillja–Kramatorszk autópálya felé, a harcok sújtotta Pokrovszk város közelében.

Zelenszkij Olekszandr Szirszkij főparancsnok jelentésére hivatkozva elmondta, hogy a művelet során hét települést foglaltak vissza a Dobropillja és Pokrovszk szektorokban.

Az elnök szerint az ukrán csapatok közel száz orosz katonát is foglyul ejtettek.

„Ukrajna jogosan védi pozícióit és területét” – mondta Zelensszkij. „Meghiúsítjuk Oroszország összes tervét – azokat a terveket, amelyek célja államunk megsemmisítése.”

„Az elmúlt hetekben, csak Pokrovszk irányában, az ellentámadásunk kezdete óta az orosz veszteségek meghaladják a 2500 főt. Közülük több mint 1300 orosz katona halt meg” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna ellentámadási műveletei Donyeck megyében továbbra is folynak.

Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön a parlamenti pártok frakcióvezetőivel találkozott az alsóház (Állami Duma) moszkvai épületében, kijelentette:

„A harci érintkezés vonalán több mint 700 ezer ember tartózkodik” – mondta az államfő.
Putyin, aki a hét végén megtartott helyi választások nyomán találkozott a frakcióvezetőkkel, egyebek között azt hangoztatta, hogy a „különleges hadművelet” részvevőit vezető pozícióba kell kinevezni és megköszönte, hogy veteránokat jelöltek a tisztségekre. Támogatásáról biztosította a kezdeményezést, hogy bővítsék földkiosztás gyakorlatát a harcok részvevői között.

Méltatta a hadiiparban és a hadseregben végbement minőségi változást és azt hangoztatta, hogy a növekvő katonai kiadásokat „nem szívja fel a homok”.

A szembenálló felek csütörtökön elesett katonák újabb cseréjét hajtották végre, Oroszország ezer, Ukrajna pedig 24 holttestet adott át. Az előző hasonló aktust augusztus 19-én ejtették meg, Oroszország akkor is ezer, Ukrajna pedig 19 halottat adott át. Az RBK című orosz gazdasági lap összegzése szerint a több mint három évig szünetelő isztambuli orosz–ukrán tárgyalások májusi felújítása nyomán a felek augusztussal bezárólag több mint húsz alkalommal szolgáltattak ki egymásnak hadihalottakat.

Mindeközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal tévécsatorna csütörtöki Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában kijelentette:

„Az elnök (Vlagyimir Putyin) azt mondta, hogy kész a találkozóra, de azt jól elő kell készíteni” – mondta Lavrov.

A pontosító kérdésére, hogy mit jelent a találkozó jó előkészítése, az orosz diplomácia vezetője így felelt: „Választ kell kapnunk azokra a javaslatokra, amelyeket (az orosz–amerikai csúcstalálkozón) előterjesztettünk, és azokra a megközelítésekre, amelyeket Anchorage-ben megvitattak”.

„Információink szerint (Ukrajna) ezeket elutasította. Steven Witkoff (amerikai elnöki különmegbízott) közvetítésével átadták neki azokat az elképzeléseket, amelyeket az amerikaiak Alaszka után fogalmaztak meg, és amelyek tükrözték a kiváltó okok megértését és azok megszüntetésének szükségességét. Ezt elutasították” – hangoztatta a tárcavezető.

„Visszatérve arra a témára, hogy az Egyesült Államok hogyan fog a továbbiakban eljárni Ukrajna problémáival kapcsolatban, úgy gondolom, hogy lesznek közöttünk további tárgyalások, mert Anchorage-ben azzal váltunk el, hogy elfogadtuk azt a logikát, amelyet Donald Trump (amerikai elnök) előmozdított a kiváltó okok és a mi álláspontunk megértése alapján – ezt a logikát Donald Trump nem utasította el, és azt mondta, hogy konzultálni fog szövetségeseivel” – nyilatkozott Lavrov.

„Ők (szövetségesei) ezt követően Washingtonba repültek, és természetesen nem titkolták, hogy lebeszélték, illetve továbbra is lebeszélik az amerikai vezetést bármilyen konstruktív lépésről Oroszország ellen az ukrán válság kontextusában” – tette hozzá.

Megismételte álláspontját, miszerint

„Ukrajnának azt a részét, amely a jelenlegi rezsim ellenőrzése alatt marad, amelyet pedig nem szándékoznak megváltoztatni, meg akarják szállni, és továbbra is támogatni kívánják azt a náci képződményt, amelyet jelenleg (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) vezet” – nyilatkozott.

Megjegyezte, hogy Friedrich Merz német kancellár beszédeiben állhatatosan hangsúlyozza, hogy Németország újjáéled, és hogy felülvizsgálta a fegyverkezési kiadások növeléséről szóló törvényeket.

Lavrov szerint

„Nem egy alkalommal reagáltunk arra, ahogy Európa megpróbálja kialakítani álláspontját az ukrajnai kérdésben. Szemben Donald Trump elvi megközelítésével, és megpróbálva szétzúzni ezt a megközelítést, abban a formában, ahogyan Alaszkában azt megfogalmazták, majd az Egyesült Államok szövetségeseinek bemutatták” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák EU általi, Moszkva részvétele nélkül történő megvitatása azt jelenti, hogy olyan garanciákat akarnak megfogalmazni, amelyek a háború folytatását jelentenék.

Hangot adott azon meglátásának, miszerint az ukrajnai konfliktus rávilágít arra, hogy az euroatlanti koncepciók nem váltották be a létrehozásukkor tett ígéreteket.

Úgy vélekedett, a Trump-adminisztráció megérti, hogy a Krímben és más régiókban tartott népszavazások eredményeit minden megállapodásban figyelembe kell venni: „Hogy konkrétan hogyan? Azonnal-e, vagy fokozatosan – ez más kérdés. Elismerték a mi megközelítésünk lényegét, és ezen az alapon dolgoznak” – fogalmazott Lavrov.

Fontosnak nevezte, hogy Trump az alaszkai csúcsot követően már nem pusztán egy ukrajnai fegyverszünet, hanem a hosszú távú rendezés mellett állt ki. Azt, hogy az amerikai elnök többször is hangot adott csalódottságának a rendezés ütemével kapcsolatban, Lavrov részben azzal magyarázta, hogy Trump gyors megoldásokat részesíti előnyben.

Kijelentette, hogy

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes az erő pozíciójából tárgyalni Oroszország szövetségeseivel, és azt megkövetelni tőlük, hogy mondjanak le az orosz energiaforrásokról.

„Kína és India is ősi civilizáció, és olyan nyelven beszélni velük, hogy – »vagy abbahagyjátok azt, ami nekem nem tetszik, vagy vámokat vetek ki rátok« – nem fog működni” – mondta.

Lavrov közölte,

„Rekordszámú szankciót vezettek be Donald Trump elnök első hivatali ideje alatt. Következtetéseket vontunk le abból a helyzetből, amikor a Nyugat ezekkel a szankciókkal sújtott minket” – nyilatkozott.

Közölte, hogy Trump Anchorage-ben megdöbbent, amikor meghallotta, hogy a „kijevi rezsim” ellehetetlenítette a kánoni Ukrán Ortodox Egyház (UPC) működését, és még rá is kérdezett Marco Rubio külügyminiszternél, hogy ez igaz-e.

„Látszott rajta, hogy hogyan viszonyul az ilyen dolgokhoz” – mondta Szergej Lavrov.