Fotó: Orosz külügyminisztérium
Oroszország nem látja, hogy meglennének az előfeltételei az ukrajnai rendezési tárgyalásoknak, és az esetleges egyezkedés esetén sem fogja felfüggeszteni a harci cselekményeket, hogy a jóakaratát kifejező gesztussal ne éljenek vissza, mint korábban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökség által csütörtökön közölt interjúban.
2023. szeptember 28., 16:002023. szeptember 28., 16:00
Az orosz diplomácia vezetője ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy lehet-e alapjuk azoknak a nyugati sajtóban megjelent állításoknak, amelyek szerint az ukrán ellentámadás meghiúsulása nyomán az ősz folyamán tárgyalások kezdődhetnek.
„Amikor a Nyugat ilyen provokatív híresztelésekbe kezd, úgy tűnik, hogy tesztel bennünket, hogy készek vagyunk-e elfogadni a feltételeit. És valóban nem rejtik véka alá a feltételeiket: néhány hónapos szünetet tartanának, az ideiglenes tűzszüneten kívül nem kötnének más megállapodást, az így nyert idő alatt pedig új fegyverekkel pumpálnák tele Ukrajnát” – fogalmazott Lavrov.
Emlékeztett rá, hogy az ukrajnai rendezésről az előző évtized derekán megkötött megegyezésről utólag Angela Merkel volt német kancellár, valamint Francois Hollande volt francia és Petro Porosenko volt ukrán elnök is egyformán elismerték, hogy nem szándékoztak végrehajtani a megállapodásokat, és csak azért volt rájuk szükség, hogy „eltöltsék a kijevi rezsim fegyverarzenáljait Oroszország ellen.
Mert pontosan ez volt a céljuk: a területi integritás helyreállítása olyan módon, hogy a Donyec-medence – a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság – különleges státuszt kapjon” – mondta Lavrov.
„Amikor tehát azok, akik (az orosz elnök) Vlagyimir Putyinnal együtt a minszki megállapodások társszerzői voltak, nyíltan beismerték, hogy valójában félrevezették őt, és egyáltalán nem állt szándékukban végrehajtani is azokat,
– tette hozzá. Lavrov szerint Moszkva, a minszki megállapodások meghiúsulását követően, 2022 áprilisában is készen állt a rendezésre, akkor azonban Washington és London követelésére visszavonták a lényegében Ukrajna által javasolt opciót a harci cselekmények beszüntetésére, valamint a helyzet kölcsönös, megbízható biztonsági garanciákon alapuló rendezésére. Arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor mindkét szemben álló fél kinyilvánította szándékát a megállapodás aláírására, és Moszkva a jóakarat gesztusaként beszüntette a tüzet és átcsoportosítást is végrehajtott, a helyzetet kihasználták, és az egyezséget kisiklatták.
„Ezért van az, hogy most, ahogy az elnök úr (Vlagyimir Putyin – szerk. megj.) is említette, készen állunk a tárgyalásokra, készen állunk minden komoly javaslat megfontolására.
– hangoztatta a tárcavezető. Azt mondta, hogy az afrikai országok, Kína, Brazília és az Arab Liga rendezési terve figyelembe veszi a jelenlegi helyzet kiváltó okait, és meg kívánja szüntetni őket, valamint egyenlő biztonsági feltéteket kíván szavatolni mindkét fél számára. Ezzel szemben Szergej Lavrov szerint a Nyugat elveti a tárgyalások megkezdésének lehetőségét, és azt hangsúlyozza, hogy ezek alapja kizárólag Volodimir Zelenszkij békeformulája lehet, amely azonban színtiszta ultimátum, amelyet épeszű ember nem támogathat.
Figyelembe véve a jól ismert álláspontunkat, figyelembe véve érdekeinket, a biztonságunk érdekeit, azt az érdeket, hogy megakadályozzuk egy ellenséges náci rezsim létrehozását Oroszország határán, amely nyíltan kinyilvánította a célját, hogy kiirtson minden oroszt azokon a földeken, amelyeket az orosz nép évszázadokon át fejlesztett, rendezett és belakott a Krímben és Novorosszijában” – nyilatkozott az orosz külügyminiszter.
Újabb orosz dróntámadásokról számolt be az ukrán légierő
Oroszország újabb dróncsapásokat mért Ukrajna három régiójára csütörtökre virradóra – közölték ukrán tisztviselők. Az ukrán légierő közleménye szerint 34-et megsemmisítettek abból a 44 iráni gyártmányú, Sahid típusú drónból, amelyeket Oroszország az éjszaka folyamán indított a déli Mikolajiv és Odessza régiók, valamint a közép-ukrajnai Kirovohrad ellen. Andrij Rajkovics, az ország középső részében lévő Kirovohrad megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta: „Rendkívül nehéz éjszakánk volt. A régió fölött haladó Sahidek egy része megsemmisült. Voltak azonban találatok is.” Hozzátette, hogy nem voltak áldozatok, és a polgári infrastruktúrában sem keletkezett kár. Mikolajivból nem érkezett jelentés jelentős károkról.
Oleh Kiper, Odessza régió kormányzója dicsérte a régió légvédelmét. „Nincs találat vagy pusztítás. Nem voltak áldozatok. Csak néhány kisebb tűz keletkezett a száraz fűben egy lezuhant Sahid roncsai miatt” – közölte. „Vadászrepülőgépek, légvédelmi rakétaegységek és mobil tűzcsoportok vettek részt a támadás visszaverésében” – számolt be a hadsereg a Telegramon. Egy korábbi közleményben a Mikolajivi terület kormányzója azt állította, hogy egy orosz rakéta szerdán késő este eltalált egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítményt a város külterületén, de az ott keletkezett tüzet azonnal eloltották.
A Nyugat közvetlenül harcol Oroszország ellen Ukrajnában – állította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!