Fotó: Orosz külügyminisztérium
Oroszország nem látja, hogy meglennének az előfeltételei az ukrajnai rendezési tárgyalásoknak, és az esetleges egyezkedés esetén sem fogja felfüggeszteni a harci cselekményeket, hogy a jóakaratát kifejező gesztussal ne éljenek vissza, mint korábban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökség által csütörtökön közölt interjúban.
2023. szeptember 28., 16:002023. szeptember 28., 16:00
Az orosz diplomácia vezetője ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy lehet-e alapjuk azoknak a nyugati sajtóban megjelent állításoknak, amelyek szerint az ukrán ellentámadás meghiúsulása nyomán az ősz folyamán tárgyalások kezdődhetnek.
„Amikor a Nyugat ilyen provokatív híresztelésekbe kezd, úgy tűnik, hogy tesztel bennünket, hogy készek vagyunk-e elfogadni a feltételeit. És valóban nem rejtik véka alá a feltételeiket: néhány hónapos szünetet tartanának, az ideiglenes tűzszüneten kívül nem kötnének más megállapodást, az így nyert idő alatt pedig új fegyverekkel pumpálnák tele Ukrajnát” – fogalmazott Lavrov.
Emlékeztett rá, hogy az ukrajnai rendezésről az előző évtized derekán megkötött megegyezésről utólag Angela Merkel volt német kancellár, valamint Francois Hollande volt francia és Petro Porosenko volt ukrán elnök is egyformán elismerték, hogy nem szándékoztak végrehajtani a megállapodásokat, és csak azért volt rájuk szükség, hogy „eltöltsék a kijevi rezsim fegyverarzenáljait Oroszország ellen.
Mert pontosan ez volt a céljuk: a területi integritás helyreállítása olyan módon, hogy a Donyec-medence – a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság – különleges státuszt kapjon” – mondta Lavrov.
„Amikor tehát azok, akik (az orosz elnök) Vlagyimir Putyinnal együtt a minszki megállapodások társszerzői voltak, nyíltan beismerték, hogy valójában félrevezették őt, és egyáltalán nem állt szándékukban végrehajtani is azokat,
– tette hozzá. Lavrov szerint Moszkva, a minszki megállapodások meghiúsulását követően, 2022 áprilisában is készen állt a rendezésre, akkor azonban Washington és London követelésére visszavonták a lényegében Ukrajna által javasolt opciót a harci cselekmények beszüntetésére, valamint a helyzet kölcsönös, megbízható biztonsági garanciákon alapuló rendezésére. Arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor mindkét szemben álló fél kinyilvánította szándékát a megállapodás aláírására, és Moszkva a jóakarat gesztusaként beszüntette a tüzet és átcsoportosítást is végrehajtott, a helyzetet kihasználták, és az egyezséget kisiklatták.
„Ezért van az, hogy most, ahogy az elnök úr (Vlagyimir Putyin – szerk. megj.) is említette, készen állunk a tárgyalásokra, készen állunk minden komoly javaslat megfontolására.
– hangoztatta a tárcavezető. Azt mondta, hogy az afrikai országok, Kína, Brazília és az Arab Liga rendezési terve figyelembe veszi a jelenlegi helyzet kiváltó okait, és meg kívánja szüntetni őket, valamint egyenlő biztonsági feltéteket kíván szavatolni mindkét fél számára. Ezzel szemben Szergej Lavrov szerint a Nyugat elveti a tárgyalások megkezdésének lehetőségét, és azt hangsúlyozza, hogy ezek alapja kizárólag Volodimir Zelenszkij békeformulája lehet, amely azonban színtiszta ultimátum, amelyet épeszű ember nem támogathat.
Figyelembe véve a jól ismert álláspontunkat, figyelembe véve érdekeinket, a biztonságunk érdekeit, azt az érdeket, hogy megakadályozzuk egy ellenséges náci rezsim létrehozását Oroszország határán, amely nyíltan kinyilvánította a célját, hogy kiirtson minden oroszt azokon a földeken, amelyeket az orosz nép évszázadokon át fejlesztett, rendezett és belakott a Krímben és Novorosszijában” – nyilatkozott az orosz külügyminiszter.
Újabb orosz dróntámadásokról számolt be az ukrán légierő
Oroszország újabb dróncsapásokat mért Ukrajna három régiójára csütörtökre virradóra – közölték ukrán tisztviselők. Az ukrán légierő közleménye szerint 34-et megsemmisítettek abból a 44 iráni gyártmányú, Sahid típusú drónból, amelyeket Oroszország az éjszaka folyamán indított a déli Mikolajiv és Odessza régiók, valamint a közép-ukrajnai Kirovohrad ellen. Andrij Rajkovics, az ország középső részében lévő Kirovohrad megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta: „Rendkívül nehéz éjszakánk volt. A régió fölött haladó Sahidek egy része megsemmisült. Voltak azonban találatok is.” Hozzátette, hogy nem voltak áldozatok, és a polgári infrastruktúrában sem keletkezett kár. Mikolajivból nem érkezett jelentés jelentős károkról.
Oleh Kiper, Odessza régió kormányzója dicsérte a régió légvédelmét. „Nincs találat vagy pusztítás. Nem voltak áldozatok. Csak néhány kisebb tűz keletkezett a száraz fűben egy lezuhant Sahid roncsai miatt” – közölte. „Vadászrepülőgépek, légvédelmi rakétaegységek és mobil tűzcsoportok vettek részt a támadás visszaverésében” – számolt be a hadsereg a Telegramon. Egy korábbi közleményben a Mikolajivi terület kormányzója azt állította, hogy egy orosz rakéta szerdán késő este eltalált egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítményt a város külterületén, de az ott keletkezett tüzet azonnal eloltották.
A Nyugat közvetlenül harcol Oroszország ellen Ukrajnában – állította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!