Fotó: Orosz elnöki hivatal
Nem szolgálná a Nyugat érdekeit, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – figyelmeztetett kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszul Emmanuel Macron francia elnök hétfői kijelentésére, aki szerint „nem zárható ki”, hogy nyugati csapatokat vezényeljenek az országba.
2024. február 27., 13:592024. február 27., 13:59
2024. február 27., 14:392024. február 27., 14:39
„Ez egyáltalán nem szolgálná ezeknek az országoknak az érdekeit. Ezzel tisztában kell lenniük” – mondta Dmitrij Peszkov, felhívva a figyelmet arra, hogy ennek a lehetőségnek a puszta említése „nagyon fontos új elem” – számolt be a TASZSZ hírügynökség.
A francia elnök beszédének minden más eleme így vagy úgy már elhangzott, megfontolásra került. Nagyon jól ismerjük Macron úr álláspontját arról, hogy Oroszország stratégiai vereségét kell előidézni” – hangoztatta Peszkov.
„Arra azonban felfigyeltünk, hogy szóba került a katonaság Ukrajnába küldésének témája” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kockázata fennáll-e egy ukrajnai katonai jelenlét esetén, Dmitrij Peszkov azt válaszolta, hogy
„Ezeknek az országoknak is így kell értékelniük és mérlegelniük kell, fel kell tenniük a kérdést, hogy ez az ő érdekükben, valamint az országuk polgárainak érdekében áll-e” – folytatta.
„Ebben a kérdésben is nagyon gazdag palettát láttunk, valóban nincs konszenzus.
– jegyezte meg Vlagyimir Putyin szóvivője.
Mint arról beszámoltunk, Emmanuel Macron francia elnök az EU tagállamainak részvételével Ukrajna támogatásának témájában Párizsban megtartott, hétfői konferencia után beszélt arról, hogy a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről ugyan nincs konszenzus, de az nem kizárható.
Egyébként kedden
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy az európai országok vagy a NATO nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába.
Sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „ami a kezdetektől fogva eldőlt közöttünk, az a jövőre is érvényes”, vagyis „nem lesznek csapatok a harctéren, nem küldenek katonákat sem európai államok, sem NATO-államok ukrán területre”.
Uniós biztos: Az 50 milliárd eurós támogatás stabil finanszírozást biztosít Ukrajnának
Az Ukrajna számára létrehozni tervezett 50 milliárd eurós támogatási eszköz stabil és előrelátható finanszírozást tud biztosítani a megtámadott ország mindennapi szükségleteinek kezelésére – jelentette ki az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a hétéves pénzügyi keret (MFF) féléves felülvizsgálatáról tartott vitáján Johannes Hahn azt mondta, a felülvizsgálat elfogadása felruházza az Európai Uniót, hogy hatékony eszközt hozzon létre Ukrajna megsegítésére.
A jelenlegi háborús helyzet különleges fellépést kíván, ezért az Európai Bizottság azt reméli, hogy mihamarabb, akár már márciusban felhasználható lesz az uniós eszköz Ukrajna finanszírozási nehézségeinek leküzdésére – emelte ki.
Elmondta továbbá, hogy költségvetésben az uniós migrációs csomag célkitűzéseinek végrehajtására 7,6 milliárd euró áll majd rendelkezésre.
„Célunk Ukrajna megsegítése, továbbá felruházni az Európai Uniót mindazon eszközökkel, melyekkel megfelelhet a jövő kihívásainak, valamint fejleszti stratégiai autonómiáját, és hosszú távú versenyképességét is biztosítja” – tette hozzá az uniós biztos.
Az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésének felülvizsgálata magában foglalja az 50 milliárd eurós ukrán pénzügyi keretet és a Stratégiai Technológiák Európai Platformját (STEP), amelynek célja az EU versenyképességének és rugalmasságának támogatása a stratégiai ágazatokban.
A többéves pénzügyi keret emellett megerősíti az EU költségvetését a migráció és a külső kihívások kezeléséhez, valamint az EU felkészültségét a válsághelyzetekre. A felülvizsgálat továbbá a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást segítő uniós eszközből származó pénzek visszafizetéséhez kapcsolódó költségek kezelésére szolgáló mechanizmust vezet be az emelkedő kamatlábak miatt.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!