Hirdetés

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus: az embernek nagy kihívásokat kell állítania maga elé céljai érdekében

•  Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A tudomány, a kutatói tevékenység az, amikor elindulunk egy adott úton egy adott cél irányába, majd eljutunk olyan helyekre, ahol újabb kérdések merülnek fel, és megfelelő szelektálással, rendkívüli következetességgel, ha az ember nagy kihívásokat állít maga elé, a nagy célokhoz közelebb lehet jutni – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

MTI

2023. október 08., 09:382023. október 08., 09:38

2023. október 08., 12:362023. október 08., 12:36

Krausz Ferenc elmondta, hogy a fizika felé fantasztikus tanárai vezették, a móri Radnóti Miklós általános iskolában Kiss tanár úr, a móri Táncs Mihály gimnáziumban Láng Hugó tanár úr,

valamint Vermes Miklós, Magyarország egyik leghíresebb fizikatanára, akivel debreceni katonaévei alatt, egyetemi tanulmányai előtt élénk levelezést folytatott,

Hirdetés

és a leveleket a mai napig őrzi. Egyetemi oktatói közül kiemelte Simonyi Károlyt és Marx Györgyöt.

A Nobel-díjas fizikus elmondta, „az elektronok, amelyek az atomok héjában foglalnak helyet, attoszekundumos időskálán tudják változtatni a helyüket, energiaállapotukat, és ha ezeket az elektronfolyamatokat szeretnénk valós időben megjeleníteni - az az attofizika”. Kiemelte,

Idézet
„ez azért nagyon érdekes, mert az elektronok mozgásával függ össze minden, ami a biológiai életünk számára fontos,

tehát valójában a molekuláris folyamatok azok például, amik betegségek kialakulásához vezetnek, elektronok mozgásával kezdődnek”.

Krausz Ferenc a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központtal kapcsolatban kiemelte, „nagyon rövid, gyakorlatilag egy rezgési ciklusból álló infravörös lézerimpulzusokat használunk arra, hogy a vérmintában lévő molekulákat rezgésbe hozzuk, ezután a molekulák infravörös fényt bocsátanak ki, ezt az infravörös fényt nagy érzékenységgel attoszekundumos méréstechnikával tudjuk letapogatni, megmérni, és

ezek azok az infravörös jelek, amelyek rendkívül nagy mennyiségű információt szolgáltatnak arról, hogy a vér molekuláris összetétele abban a mintában hogyan néz ki. Ez az a dolog, a molekuláris összetétel, amit a betegségek megváltoztatnak”.

Hozzátette, mindez azért nagyon fontos, mert a jelenlegi labormedicina csak egyes biomarkereket mér, míg az infravörös fényimpulzus sok ezer molekulát, így lehetőség nyílik egy adott betegségben szenvedő alanyok vérmintáinak, infravörös ujjlenyomatuk vizsgálatára. Ezután mérik meg egészséges kontrollegyének mintájának ujjlenyomatát is, és ha jelentős a kettő közti különbség, azt feltehetőleg a betegség okozta.

A mintákkal be tudnak tanítani algoritmusokat arra, hogy később ezt a különbséget felismerjék.

Krausz Ferenc a rádióműsorban kiemelte, hogy Palkovics László „beállt a projekt mögé, és rendelkezésre bocsátotta azokat a forrásokat, amivel az egész világon egyedülálló klinikai vizsgálatot tudunk megindítani tízezer magyar állampolgár részvételével”. Elmondta, hogy

a résztvevőkön évi egy-két vérvétellel szeretnék ideális esetben tíz éven keresztül folytatni a projektet,

és a mintákkal be tudják bizonyítani, hogy a módszer képes a tüdőrákot első, második stádiumban, a súlyos szív- és érrendszeri betegségeket pedig korai fázisban megbízhatóan detektálni.

korábban írtuk

A Nobel-díjas Krausz Ferenc: tudományos kutatást csak világszínvonalon érdemes művelni
A Nobel-díjas Krausz Ferenc: tudományos kutatást csak világszínvonalon érdemes művelni

A tudományos kutatásnak csak akkor van értelme, ha azt világszínvonalon tudjuk művelni. A szegedi Lézer Laboratórium, mely ,,ékkövünk”, ehhez abszolút alkalmas helyszín – fogalmazott Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus az M5 műsorában.

korábban írtuk

Újabb magyar Nobel: Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapja az idei fizikai Nobel-díjat
Újabb magyar Nobel: Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapja az idei fizikai Nobel-díjat

Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 21., szerda

Trump: Grönlandról olyan megállapodás születik, amellyel a NATO és az Egyesült Államok is elégedett lesz

Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.

Trump: Grönlandról olyan megállapodás születik, amellyel a NATO és az Egyesült Államok is elégedett lesz
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Újabb halálos vonatbaleset történt Spanyolországban

Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.

Újabb halálos vonatbaleset történt Spanyolországban
2026. január 20., kedd

Sérelmezi az ukrajnai román közösség, hogy Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot

A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.

Sérelmezi az ukrajnai román közösség, hogy Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot
2026. január 20., kedd

Moldova külügyminisztere elárulta, mikor vennék fontolóra a Romániával való egyesülést

A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.

Moldova külügyminisztere elárulta, mikor vennék fontolóra a Romániával való egyesülést
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Megszűnt a csernobili atomerőmű külső energiaellátása

A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

Megszűnt a csernobili atomerőmű külső energiaellátása
2026. január 20., kedd

A holland kormány kifizette az ellopott dák műkincsekért járó közel hatmillió eurós kártérítést

A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.

A holland kormány kifizette az ellopott dák műkincsekért járó közel hatmillió eurós kártérítést
2026. január 20., kedd

Spanyol vasúti tragédia: újabb holttestre bukkantak, további áldozatok lehetnek a vagonokban a hatóságok szerint

Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.

Spanyol vasúti tragédia: újabb holttestre bukkantak, további áldozatok lehetnek a vagonokban a hatóságok szerint
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Ukrajna elleni átfogó orosz támadásra figyelmeztet Zelenszkij, újabb csapások Kijev energiarendszerére

Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.

Ukrajna elleni átfogó orosz támadásra figyelmeztet Zelenszkij, újabb csapások Kijev energiarendszerére
2026. január 20., kedd

Trump: Európa ne Grönlandra koncentráljon, hanem az ukrajnai háborúra, különben jönnek a büntetővámok

Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.

Trump: Európa ne Grönlandra koncentráljon, hanem az ukrajnai háborúra, különben jönnek a büntetővámok
2026. január 19., hétfő

Illegális migráció: magyar, bolgár, román és osztrák rendőrök közösen védik a schengeni külső határt

Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.

Illegális migráció: magyar, bolgár, román és osztrák rendőrök közösen védik a schengeni külső határt
Hirdetés
Hirdetés