Fotó: nobelprize.org
Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
2023. október 03., 13:152023. október 03., 13:15
2023. október 03., 15:022023. október 03., 15:02
Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.
A három díjazott – akik közül Krausz Ferenc és Anne L'Huillier kutatásaikért megkapták tavaly a Wolf-díjat is – kísérleteivel
Pierre Agostininek, Krausz Ferencnek és Anne L'Huillier-nek sikerült létrehoznia olyan extrém rövid ideig tartó fényimpulzusokat, amelyekkel vizsgálni lehet az elektronok mozgásának vagy energiaváltozásának gyors folyamatait.
Az elektronok világában a változások rendkívül rövid idő, néhány tized attoszekundum (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) alatt zajlanak le. A díjazottak kísérleteik során olyan ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusokat hoztak létre, amelyek felhasználhatók az atomokon és molekulákon belüli folyamatok mérésére.
Hans Ellegren, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára a bejelentés után telefonon hívta fel Anne L'Huilliert.
„Ez fantasztikus” – mondta a díjról a tudós, akit éppen egyetemi előadása közben találtak meg a hírrel.
A Lund Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy a tanítás nagyon fontos számára.
Mint kiemelte, sokat jelent a Nobel-díj, mivel ez a legtekintélyesebb elismerés.
„Hihetetlen” – tette hozzá a kutató, aki a meghatottságtól nehezen jutott szóhoz, megjegyezve, hogy a kategória eddigi díjazottjai között nem volt túl sok nő (ő az ötödik, aki megkapja a fizikai Nobel-díjat), így a díj ezért is nagyon értékes számára.
A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében Bakos József irányítása alatt kezdte meg, doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, s 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált. Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett.
2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizika professzora.
2020-2023 között a magyarországi Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt.
Már fiatal kutatóként a rövid impulzusú lézerek fizikája érdekelte, szerepet vállalt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tökéletesítésében.
A kutatómunka eredményeként
Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta. Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.
Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.
Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásaiért a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el.
Pierre Agostini a franciaországi Aix-Marseille Egyetemen szerzett diplomát, és PhD-jét is ott szerezte meg 1968-ban. Dolgozott Franciaország mellett Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban is. Jelenleg az Ohiói Állami Egyetem professzora.
Anne L'Huillier szintén 1968-ban kapta meg PhD-jét a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetemen. Kutatott Svédországban és az Egyesült Államokban is, jelenleg a Lund Egyetemen tanít Svédországban.
Mint ismeretes, egy nappal korábban a stockholmi Karolinska Intézetben azt jelentették be, hogy Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Csapást mért az orosz hadsereg az Isaccea és Orlivka közötti komphatárátkelő ukrán oldalán álló létesítményeire kedden.
A nyugati országok felfegyverzik a Moldovai Köztársaságot, és felkészítik egy Oroszországgal vívandó háborúra – állította Oleg Ozerov chișinăui orosz nagykövet egy, a TASZSZ-nak adott interjúban.
Bukarest nem kapott olyan jelzéseket, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkenteni akarná Romániában állomásozó katonái számát – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti csúcstalálkozóra kizárólag a már megkötött megállapodások hivatalossá tétele céljából kerülhet sor – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap.
Több mint egy hónap után ismét fellángoltak a harcok Irán és az Egyesült Államok között: Irán vasárnap megtorlást hajtott végre az amerikai erők ellen, miután az amerikai hadsereg iráni rakétavetőket támadott meg – közölte egy amerikai illetékes.
Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.
szóljon hozzá!