Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A tudományos kutatásnak csak akkor van értelme, ha azt a legmagasabb nemzetközi mércével is világszínvonalon tudjuk művelni. A szegedi Lézer Laboratórium, mely ,,ékkövünk”, ehhez abszolút alkalmas helyszín – fogalmazott Krausz Ferenc Németországban élő Nobel-díjas magyar fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
2023. október 07., 09:012023. október 07., 09:01
2023. október 07., 16:002023. október 07., 16:00
Krausz Ferenc kiemelte, hogy még a leggazdagabb, a legerősebb gazdasággal rendelkező országok sem igazán engedhetik meg maguknak, hogy minden tudományterület élvonalába kerüljenek.
Sokkal kevésbé fogalmazhatják meg ezt az igényt kisebb országok.
– hangsúlyozta a fizikus. Hozzátette, hogy a megfelelő források rendelkezésére bocsátása önmagában nem jelent automatikusan világszínvonalat, ahhoz az infrastrukturális és a személyi feltételek is szükségesek.
Krausz Ferenc családi hátteréről elmondta, hogy édesapja kőművesként, édesanyja pedig szintén kétkezi munkásként gyárban, valamint takarítónőként dolgozott. ,,Azt megtanultam otthon, hogy a megélhetést azt munkával kell biztosítani”– fogalmazott.
A Nobel-díjas fizikus tanulmányait felidézve elmondta, hogy először a móri Radnóti Miklós Általános Iskolában ,,Kiss tanár úr" érdekfeszítő óráin, majd később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette meg a fizikát. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki szerzett diplomát, majd Bécsben, az ottani műszaki egyetemem kezdett el foglalkozni lézerfizikával. Az ott elért eredményei alapozták meg kutatásának későbbi sikerét – mondta, megjegyezve, hogy később Németországban kutatott tovább.
Ezt az akkoriban fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé – hangsúlyozta Krausz Ferenc.
A fizikus felidézte, célja az volt, hogy megértse az elektronok elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását. A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat 2001-ben kutatócsoportjával állította elő és mérte. ,,Leírhatatlan volt az az érzés, amit akkor az ember érez”– fogalmazott.
Krausz Ferenc kiemelte, hogy sok súlyos betegség is az elektronok bizonyos mozgásával kezdődik. Femtoszekundumos és attoszekundumos technológiájuk szolgáltatja az alapját annak az új eljárásnak, amelynek segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.
Azt mondta, ez a célja annak a projektnek, melynek részeként az egész országra kiterjedő vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer ember bevonásával. A programban a hagyományos medicina mellet saját, rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják az egészséges emberek vérmintáit abban a reményben, hogy módszerüknek köszönhetően az egyes betegségek felismerhetőek molekuláris szinten még a tünetek megjelenése előtt.
Az élet szinte minden területén az egyik legnagyobb és legnehezebb kihívás az, hogy a helyes kérdéseket megtaláljuk: ez hatványozottan igaz a tudományra, a kutatásra – fogalmazott Krausz Ferenc.
– tette hozzá a fizikus.
Mielőtt valaki kutató lesz, szenteljen elég időt arra, hogy teljes bizonyossággal el tudja dönteni, hogy a kutatásban örömét leli-e - mondta. ,,Arra menjünk, amerre azt az utat látjuk, mely lenyűgőz bennünket” – tanácsolta a jövő kutatóinak a Nobel-díjas magyar fizikus.
Krausz Ferenc Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikussal és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia fizikussal együtt kapta az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vádat emelt Bukarest első kerületének ügyészsége egy férfi ellen, aki a fővárosi főpolgármester kabinetfőnökének adva ki magát fiktív WhatsApp-fiókokról Nicușor Dan nevében próbált ingyenjegyeket szerezni különféle eseményekre.
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!