Fotó: Police.hu
Az előző évekhez képest jóval több embercsempészt vettek őrizetbe 2022-ben Ausztriában – jelentették be az osztrák hatóságok.
2023. január 05., 14:082023. január 05., 14:08
2023. január 05., 14:342023. január 05., 14:34
A szerdai bejelentés szerint összesen 687 személyt tartóztattak le, ebből valamivel több mint háromszázat Burgenland, azaz Őrvidék tartományban, a magyar határ mentén.
Tavalyelőtt 441, 2020-ban pedig 311 embercsempész került a hatóságok hálójába.
A rekordév 2015 volt, amikor 1108 embercsempészt fogtak el.
Mint kiderült, a tavaly elfogott embercsempészek zöme közel-keleti, de számos román is van köztük.
Gerhard Tatzgern, az embercsempészet elleni osztály vezetője elmondta, az ukránokat zömmel sofőrként alkalmazzák.
Gerhard Karner belügyminiszter elmondta, az, hogy ennyi embercsempészt sikerült leleplezni, a szoros nemzetközi együttműködés eredménye.
Az, hogy Magyarországra, Szerbiába vagy Macedóniába is osztrák rendőröket küldtek, az aktív együttműködés fontos jele.
Karner azt is elmondta, hogy az elfogott embercsempészek számának növekedése egyrészt az osztrák-magyar határon folytatott intenzív ellenőrzés, másrészt a nyugat-balkáni országok rendőri szerveivel való együttműködés eredménye.
A bécsi illetékesek emellett Törökországgal is szorosabb együttműködést terveznek, hogy már ott sikerüljön megakadályozni az embercsempészek tevékenységét.
amely Törökországon, Görögországon, Bulgárián, Észak-Macedónián, Szerbián, Románián és Magyarországon át vezet.
Tavaly több mint százezer illegális migránst vettek őrizetbe Ausztriában, a pontos számot később közlik. A migránsok többsége Afganisztánból és Szíriából érkezett.
A téma Románia szempontjából kiemelten releváns, hiszen az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsának december 8-i ülésén Ausztria éppen azért vétózta meg a román és a bolgár schengeni csatlakozást, mert Bécs szerint a két ország határvédelme nem megfelelő, ráadásul az erre vonatkozó uniós szabályok ellenére nem regisztrálták a területükre érkező illegális migránsokat, akik így Ausztriába jutottak.
Karl Nehammer osztrák kancellár közölte: kormánya a schengeni bővítés feltételéül azt szabja, hogy európai uniós támogatással szorítsák vissza az illegális migrációt, és tegyék hatékonyabbá a külső határok védelmét, többek között egy, a bolgár-török határra építendő kerítés révén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!