Többéves garancia. Zelenszkij és Biden megállapodása értelmében az Egyesült Államok tíz évig szavatolja Ukrajna biztonságát, és támogatja a külső agresszió ellen
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tíz évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá csütörtökön a G7 csoport állam- és kormányfői találkozóján a dél-olaszországi Borgo Egnaziában.
2024. június 14., 08:302024. június 14., 08:30
A megállapodás értelmében az Egyesült Államok támogatja, illetve megerősíti Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának katonai védelmét az orosz agresszióval szemben. Az egyezmény ugyanakkor a kelet-európai ország esetleges NATO-csatlakozása felé tett lépésnek is tekinthető – áll az MTI által idézett egyezményben.
A szerződés emellett
„Ukrajna biztonságának garantálása érdekében mindkét fél elismeri, hogy Ukrajnának jelentős katonai erőre, szilárd képességekre és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) normáival összhangban lévő, védelmi ipari bázisába történő folyamatos beruházásokra van szüksége” – áll a szövegben.
A Fehér Ház a nap folyamán tudatta, hogy Joe Biden amerikai elnök nem vesz részt a G7-csúcstalálkozón részt vevő hét fejlett ipari ország többi vezetőjével közös, csütörtök esti vacsorán, amelyet Sergio Matterella olasz államfő meghívására tartanak Brindisiben. Washington nem indokolta Biden távolmaradását.
csütörtökön a G7 országcsoport olaszországi csúcstalálkozója alkalmával.
Az aláírásról az ukrán államfő számolt be az X közösségi portálon. Tájékoztatása szerint a biztonsági megállapodás értelmében Japán 2024-ben 4,5 milliárd dollár segélyt nyújt Ukrajnának, és támogatja az országot a megállapodás teljes, tízéves időtartama alatt.
Kifejtette, hogy
A megállapodás szankciókat is előír Oroszországgal szemben, valamint kitér az együttműködésre Japán és Ukrajna között a helyreállítás és az újjáépítés terén. A Kyodo japán hírügynökség szerint tartalmazza továbbá azt is, hogy amennyiben a jövőben Oroszország bármilyen újabb támadást indít, Ukrajna és Japán 24 órán belül konzultál egymással a gyakorlati segítségnyújtásról.
„Japán esetében az ilyen típusú megállapodás és az ilyen szintű támogatás áttörést jelent. Köszönetet mondunk Japánnak országunkkal és népünkkel való megingathatatlan szolidaritásáért, valamint az élet és a nemzetközi jog védelme iránti elkötelezettségéért” – írta Zelenszkij az X-en.
– jelentette be Giorgia Meloni, a Hetek soros elnökének, Olaszországnak a miniszterelnöke.
Előtte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy a pénzügyminiszterek dolgoznak a részleteken. Olaf Scholz német kancellár kijelentette: a G7 azon szándéka, hogy további pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának azt mutatja, hogy a fejlett ipari országok továbbra is elkötelezettek Kijev támogatása mellett.
Megjegyezte, nem vált valóra Vlagyimir Putyin orosz elnök azon várakozása, hogy Ukrajna nemzetközi támogatása az idő haladtával fokozatosan megszűnik.
Eközben a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben kijelentette: az észak-atlanti szövetségnek kiszámíthatóságot kell biztosítania Kijev számára azzal, hogy azonnali és hosszútávú támogatás mellett kötelezi el magát úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatás terén.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi miniszterei kétnapos tanácskozásának első munkanapját követően közölte,
A tagállamoknak fenn kell tartaniuk az ukrajnai háború kezdete óta biztosított hozzájárulásuk mértékét, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 40 milliárd euró éves támogatást kell szavatolniuk Ukrajna számára a hosszútávú kiszámíthatóság és a szavahihetőség megőrzése érdekében – húzta alá.
A szövegségesek minél hosszabb távú támogatás mellett kötelezik el magukat, annál hamarabb jöhet el a béke Ukrajnában, ugyanis
– mondta a NATO-főtitkár.
Stoltenberg kérdésre válaszolva üdvözölte a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) olaszországi csúcstalálkozóján született megállapodást arról, hogy 50 milliárd dolláros kölcsönt adnak Ukrajnának a befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból.
Azt mondta: „ha jól értem, ezeket a pénzeket nem használják fel katonai célokra”, majd hozzátette:
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a szakminiszterek a tanácskozás pénteki munkanapján megállapodásra jutnak a NATO biztonsági segítségnyújtási és képzési tervéről. Tájékoztatott arról is, hogy Ukrajna és a NATO-tagországok védelmi miniszterei csütörtökön jóváhagyták a felek közötti hosszú távú együttműködés ütemtervét.
„A mai napon jóváhagytuk az első NATO-Ukrajna innovációs együttműködési ütemtervet” – fogalmazott.
– közölte.
„Az Ukrajnának nyújtott összes katonai támogatás több mint 99 százalékát a NATO-szövetségesek adják. Tehát logikus, hogy a NATO nagyobb szerepet vállal ezekben az erőfeszítésekben” – fogalmazott.
Elmondta azt is, hogy a NATO védelmi miniszterei várhatóan pénteken jóváhagyják egy új kiképzőlétesítmény létrehozását Lengyelországban ukrán katonák számára.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg hangsúlyozta, „nagyon jó” megbeszéléseket folytatott szerdán Budapesten. Közölte, a NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket.
A holland védelmi minisztérium csütörtökön arról tájékoztatott, hogy
A korábbi lőszerszállítások során Ukrajna eddig főleg 155 mm-es lövedéket kapott a nyugati országok által adományozott fegyverekhez – emlékeztettek.
Közölték továbbá, Dániával együtt Hollandia 400 millió euróval járul hozzá ahhoz a svéd alaphoz, amelyet CV90-es gyalogsági harcjárművek gyártására hoztak létre Ukrajna számára.
A járművek nagy részét Hollandiában gyártják majd – emelték ki.
Ezen túlmenően a holland védelmi minisztérium 54 millió eurót fektet be a holland iparba fegyveres ereje számára szükséges drónok fejlesztésére – tették hozzá.
Terrorcselekményekre való felbujtással vádolta meg Washingtont és Londont az orosz külügyi szóvivő
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság terrorcselekményekre bujtogatja Kijevet, és nagyszabású diverzánsakciókat tervez Oroszország ellen – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
„Az angolszászok nyíltan barbár terrortámadásokra bujtogatják a kijevi rezsimet. Úgy tűnik, kevés nekik a pusztítás, többet követelnek a kijevi rezsimtől. Közvetlen csapásokra buzdítanak Oroszország mélyén, de még ez sem elég nekik. Most Washington és London nagyszabású diverzánsakciókat kezdett tervezni” – mondta.
Zaharova cinikusnak és bűnösnek, a nemzetközi jogra mért újabb csapásnak minősítette a Nyugatnak azt a szándékát, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó bevételeket Ukrajna javára fordítsa.
„Az arra irányuló törvénysértő kezdeményezések, hogy a kijevi rezsimet más költségén pénzzel pumpálják fel, a pénzügyi rendszer végső egyensúlyvesztéséhez vezetnek, és pusztító válságokkal fenyegetnek. Az ilyen rendszerkockázatok fő terheit az Európai Unió viseli majd” – figyelmeztetett Zaharova.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján csütörtökön azt írta, hogy a Nyugat a szankciókkal szabályok nélküli háborút hirdetett Oroszország ellen, amire válaszul el kell érni, hogy a vezető nyugati államok minden félelme valóra váljék.
A volt elnök és kormányfő szerint „minden nap meg kell próbálni maximális kárt okozni” az oroszellenes korlátozásokat bevezető országoknak – csapásokat kell mérni gazdaságuk és technológiáik kritikus sebezhető pontjaira, meg kell bénítani a vállalatok és kormányzati szervek munkáját, „meg kell semmisíteni” energia-, ipari, közlekedési, bankrendszerüket, és „azt a félelmet kell kelteni, hogy az összes kritikus infrastruktúra elkerülhetetlenül összeomlik”.
„Attól félnek, hogy átadjuk a fegyvereinket a nyugati világ ellenségeinek? Át kell adnunk nekik az összes lehetséges típusú fegyvert, kivéve az atomfegyvereket (egyelőre)! Félnek az anarchiától és a nagyvárosokban kirobbanó bűnözéstől? Segítenünk kell az önkormányzataik szervezettségének felbontásában! Félnek a világűrbéli háborútól? Akkor ezt is megkapják! Hadd álljon le, menjen tönkre náluk minden, repüljön minden a pokolba!” – fogalmazott az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország elnöke.
Azt is javasolta, hogy ki kell használni a Nyugatnak a „társadalmi robbanásoktól” való félelmét, megszervezve őket.
„Be kell dobnunk a médiaszférájukba az összes leginkább baljós éjszakai félelmüket, ki kell használnunk az összes szörnyű fantomfájdalmukat. Ne kíméljük tovább a pszichéjüket! Hadd reszkessenek meghitt otthonaikban, hadd remegjenek a takarójuk alatt” – tette hozzá a politikus.
Medvegyev emellett azokkal a nyugati vádakkal kapcsolatban, melyek szerint Oroszország álhíreket használ, arra szólított fel, hogy ezen országok életét „őrült rémálommá kell változtatni, amelyben képtelenek lesznek megkülönböztetni a vad kitalációt a valóságtól, a pokoli gonoszságot az élet rutinjától”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!