A tettre kész országok közül Franciaország és Nagy-Britannia kész katonákat küldeni Ukrajnába
Fotó: Presidency.ro
Szándéknyilatkozatot írt alá kedden a brit és a francia kormány arról, hogy az ukrajnai békemegállapodás elérése esetén közösen katonai alakulatokat telepítenek ukrán területen. Nicușor Dan államfő közölte, hogy Románia nem küld békefenntartó katonákat Ukrajnába.
2026. január 06., 22:342026. január 06., 22:34
2026. január 07., 00:232026. január 07., 00:23
A londoni miniszterelnöki hivatal kedd esti tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának Párizsban tartott keddi találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot. Starmer a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott: a dokumentum megteremti a lehetőséget annak a jogi keretrendszernek a kidolgozásához, amelynek alapján Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői (katonák) ukrajnai területen tevékenykedhetnek, biztosítva az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit.
„A gazdasági erő elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy Ukrajna a jövőben is hitelesen útját állhassa Oroszországnak” – idézte az MTI a kancellárt. Merz kilátásba helyezte Németország katonai hozzájárulását is egy lehetséges tűzszünet biztosításában. „Ebbe beletartozhat például az, hogy egy tűzszünetet követően erőket küldünk Ukrajna részére vele szomszédos NATO-területre” – fejtegette Merz, hozzátéve, hogy a német hozzájárulás jellegéről, illetve mértékéről a német kormánynak és parlamentnek kell majd végső soron döntenie, ahogy arra a feltételek adottak lesznek. „Saját magam és a német kormány nevében azt mondhatom, hogy ebben alapvetően semmit sem zárunk ki” – húzta alá a kancellár.
Nicușor Dan román elnök kedd esti párizsi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a tettre készek koalíciójának találkozóján kidolgoztak egy katonai keretdokumentumot, amelyik rögzíti, hogy miként működnének az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák, hogyan oszlanának meg a feladatok az érintett országok között, és kinek a feladata lesz a koordináció.
Nicușor Dan a román médiának kifejtette: a vezérkari főnökök, nemzetbiztonsági tanácsadók részvételével kidolgozott, nem nyilvános dokumentum tételesen lebontja a részt vevő országok felelősségét az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák tekintetében. Az elnök kiemelte, fontos, hogy párizsi tanácskozáson részt vettek Donald Trump amerikai elnök küldöttei is, valamint az, hogy az Egyesült Államok koordináló szerepet vállal abban a nemzetközi erőfeszítésben, amely biztonsági garanciákat nyújt egy eljövendő békemegállapodás betartásához.
Kifejtette, a biztonsági protokollok azt irányozzák elő, hogy egy esetleges újabb támadásra az ukrajnai erők 24 órán belül, a tettre kész koalíció országai 48 órán belül, az Egyesült Államok pedig 72 órán belül tegyék meg a szükséges válaszlépéseket. A párizsi tanácskozáson elfogadott biztonsági garanciák négy pillérre épülnek: ezek egyike az ukrán hadsereg megfelelő felszerelése, a másik három pedig a szárazföldi, légvédelmi és haditengerészeti reagáló mechanizmus előkészítése, amelyek mindegyikénél a koalíció egy-egy országa vállal irányító szerepet – részletezte a román elnök.
A párizsi találkozó azoknak a megoldásoknak az előkészítése volt, amelyek egy esetleges békekötést követően biztosíthatják Ukrajna védelmét.
Orbán Viktor: újabb számlát adtak le az ukránok, ezúttal egy 800 milliárd dollárost
Újabb számlát adtak le az ukránok, ezúttal egy 800 milliárd dollárost, ennyire lenne szükségük a következő 10 évben, hogy működtessék az országukat – közölte a magyar miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán. Orbán Viktor ezt bődületes összegnek nevezve megjegyezte, hogy ez az éves magyar GDP közel négyszerese. „Ezért akarták a brüsszeliek mindenáron einstandolni a befagyasztott orosz vagyont decemberben, és ezért akarják alapjaiban átrendezni a következő uniós költségvetést. Az ukrán gömböc enni kér” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, Magyarországon is találtak szövetségeseket a brüsszeli terv finanszírozásához: a Tisza EP-képviselői megszavazták Ukrajna teljes körű és feltétel nélküli pénzügyi támogatását. „Ez volt a brüsszeli hátszél és a mentelmi jog ára. Hiába tagadják, tudjuk: tőlük erre számíthatunk” – írta Orbán Viktor.
Donald Trump amerikai elnök szombaton ismét bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, miközben továbbra is bizonytalan az amerikai vezetésű ukrán–orosz béketárgyalások sorsa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!