A tettre kész országok közül Franciaország és Nagy-Britannia kész katonákat küldeni Ukrajnába
Fotó: Presidency.ro
Szándéknyilatkozatot írt alá kedden a brit és a francia kormány arról, hogy az ukrajnai békemegállapodás elérése esetén közösen katonai alakulatokat telepítenek ukrán területen. Nicușor Dan államfő közölte, hogy Románia nem küld békefenntartó katonákat Ukrajnába.
2026. január 06., 22:342026. január 06., 22:34
2026. január 07., 00:232026. január 07., 00:23
A londoni miniszterelnöki hivatal kedd esti tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának Párizsban tartott keddi találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot. Starmer a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott: a dokumentum megteremti a lehetőséget annak a jogi keretrendszernek a kidolgozásához, amelynek alapján Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői (katonák) ukrajnai területen tevékenykedhetnek, biztosítva az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit.
„A gazdasági erő elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy Ukrajna a jövőben is hitelesen útját állhassa Oroszországnak” – idézte az MTI a kancellárt. Merz kilátásba helyezte Németország katonai hozzájárulását is egy lehetséges tűzszünet biztosításában. „Ebbe beletartozhat például az, hogy egy tűzszünetet követően erőket küldünk Ukrajna részére vele szomszédos NATO-területre” – fejtegette Merz, hozzátéve, hogy a német hozzájárulás jellegéről, illetve mértékéről a német kormánynak és parlamentnek kell majd végső soron döntenie, ahogy arra a feltételek adottak lesznek. „Saját magam és a német kormány nevében azt mondhatom, hogy ebben alapvetően semmit sem zárunk ki” – húzta alá a kancellár.
Nicușor Dan román elnök kedd esti párizsi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a tettre készek koalíciójának találkozóján kidolgoztak egy katonai keretdokumentumot, amelyik rögzíti, hogy miként működnének az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák, hogyan oszlanának meg a feladatok az érintett országok között, és kinek a feladata lesz a koordináció.
Nicușor Dan a román médiának kifejtette: a vezérkari főnökök, nemzetbiztonsági tanácsadók részvételével kidolgozott, nem nyilvános dokumentum tételesen lebontja a részt vevő országok felelősségét az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák tekintetében. Az elnök kiemelte, fontos, hogy párizsi tanácskozáson részt vettek Donald Trump amerikai elnök küldöttei is, valamint az, hogy az Egyesült Államok koordináló szerepet vállal abban a nemzetközi erőfeszítésben, amely biztonsági garanciákat nyújt egy eljövendő békemegállapodás betartásához.
Kifejtette, a biztonsági protokollok azt irányozzák elő, hogy egy esetleges újabb támadásra az ukrajnai erők 24 órán belül, a tettre kész koalíció országai 48 órán belül, az Egyesült Államok pedig 72 órán belül tegyék meg a szükséges válaszlépéseket. A párizsi tanácskozáson elfogadott biztonsági garanciák négy pillérre épülnek: ezek egyike az ukrán hadsereg megfelelő felszerelése, a másik három pedig a szárazföldi, légvédelmi és haditengerészeti reagáló mechanizmus előkészítése, amelyek mindegyikénél a koalíció egy-egy országa vállal irányító szerepet – részletezte a román elnök.
A párizsi találkozó azoknak a megoldásoknak az előkészítése volt, amelyek egy esetleges békekötést követően biztosíthatják Ukrajna védelmét.
Orbán Viktor: újabb számlát adtak le az ukránok, ezúttal egy 800 milliárd dollárost
Újabb számlát adtak le az ukránok, ezúttal egy 800 milliárd dollárost, ennyire lenne szükségük a következő 10 évben, hogy működtessék az országukat – közölte a magyar miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán. Orbán Viktor ezt bődületes összegnek nevezve megjegyezte, hogy ez az éves magyar GDP közel négyszerese. „Ezért akarták a brüsszeliek mindenáron einstandolni a befagyasztott orosz vagyont decemberben, és ezért akarják alapjaiban átrendezni a következő uniós költségvetést. Az ukrán gömböc enni kér” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, Magyarországon is találtak szövetségeseket a brüsszeli terv finanszírozásához: a Tisza EP-képviselői megszavazták Ukrajna teljes körű és feltétel nélküli pénzügyi támogatását. „Ez volt a brüsszeli hátszél és a mentelmi jog ára. Hiába tagadják, tudjuk: tőlük erre számíthatunk” – írta Orbán Viktor.
Donald Trump amerikai elnök szombaton ismét bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, miközben továbbra is bizonytalan az amerikai vezetésű ukrán–orosz béketárgyalások sorsa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!