Ukrajna: Trump szerint Putyin túl sok embert öl meg, Zelenszkij brit és francia katonákat akar az országban

Ráadásul a héten Moszkva azt állította, hogy hétfőn ukrán drónok támadták meg Vlagyimir Putyin orosz elnök rezidenciáját.

Ukrajna és az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége egyaránt tagadta, hogy ilyen támadási kísérlet történt volna.

„Úgy gondolom, hogy haladunk előre, de ez egy olyan háború, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie” – mondta Trump újságíróknak.

Pénteken

A Külföldi Hírszerző Szolgálat szerint „nagy valószínűséggel” előre jelezhető, hogy az orosz különleges szolgálatok fegyveres provokációt terveznek, amely várhatóan a Julián-naptár szerinti karácsony előestéjén vagy karácsony napján, január 7-én fog megtörténni.

A potenciális provokáció egy egyházi épületben vagy más, nagy szimbolikus jelentőségű helyszínen történhet, akár Oroszországban, akár az oroszok által megszállt ukrán területeken – tette hozzá a szolgálat.

Oroszország az elmúlt hónapokban tovább fokozta az ukrán városok elleni támadásokat, az ország energiaellátó hálózatát véve célba.

Eközben Volodimir Zelenszkij elnök szintén szombaton kijelentette:

Hangsúlyozta, hogy a béke megteremtéséhez elengedhetetlenek a francia és brit erők.

A Kijevben, nyugati vezetők tanácsadóival folytatott találkozó után elmondta, hogy még nincs végleges változata a biztonsági garanciákról szóló megállapodásnak, de hangsúlyozta, hogy a katonai jelenlét minden békeegyezmény kötelező eleme.

„Kétségtelen, hogy a (katonai) jelenlét fontos számunkra. És kétségtelen, hogy nem mindenki áll készen erre... De a jelenlét az egyik fontos tényező, és még a Koalíció léte is attól függ, hogy készek-e fokozni jelenlétüket” – mondta Zelenszkij.

Elismerte, hogy egyes koalíciós tagok végül tartózkodhatnak a csapatok küldésétől, de hangsúlyozta, hogy vannak minimális követelmények.

– hangsúlyozta Zelenszkij.

Hozzátette, hogy a csapatokat küldeni hajlandó országok végleges listája csak a partnerállamok parlamentjeinek ratifikációs folyamata után válik világossá.

„Van egy parlamenti dimenziója is, mert még ha egy vezető készen áll is bizonyos döntések meghozatalára, készen áll Ukrajna megsegítésére, még ha a hadsereg is készen áll Ukrajnában való jelenlétre, sok európai ország alkotmánya szerint mégis parlamenti támogatásra van szükség” – mondta.

Az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásokra Zelenszkij Donald Trump amerikai elnökkel való találkozója után került sor, amely Trump floridai Mar-a-Lago-i rezidenciáján zajlott.

Múlt vasárnap Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatón Trump azt mondta, hogy a béketárgyalások „végső szakaszukban” vannak, anélkül, hogy további részleteket közölt volna.

A találkozók nem hoztak áttörést. Trumppal folytatott beszélgetése után Zelenszkij közös telefonkonferenciát tartott az európai vezetőkkel, Trump pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is beszélt.

Zelenszkij egyébként szombaton újságíróknak azt nyilatkozta, hogy

Zelenszkij nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy pénteken bejelentette a kormány jelentős átalakítását, amely több kulcsfontosságú tárcát érint.

Zelenszkij újságíróknak elmondta, hogy kormányának „újraindítása” különböző intézményekre vonatkozik, beleértve Ukrajna fegyveres erőit is, de hozzátette, hogy „a főparancsnok leváltása jelenleg nem szerepel a tervekben”.

„Miután a védelmi szektor átalakítása befejeződött, az ukrán fegyveres erőkkel fogok foglalkozni. De ahhoz, hogy eljussak odáig, biztosnak kell lennem abban, hogy minden más átalakításra került és minden más működik” – tette hozzá Zelenszkij, anélkül, hogy további várható változásokat részletezett volna.

Emellett Mihajlo Fedorovot, a jelenlegi miniszterelnök-helyettest és digitális átalakulásért felelős minisztert javasolták az ország új védelmi miniszterének, míg a jelenlegi védelmi miniszter, Denisz Smihal várhatóan átveszi az üresen maradt energiaügyi miniszteri posztot.

Ezenkívül Zelenszkij bejelentette, hogy csapata véglegesíti a Vinnyicja, Ternopil, Poltava, Dnyipropetrovszk és Csernyivci régiók új vezetőinek listáját.

Szirszkij 2024 februárja óta tölti be a főparancsnoki tisztséget, miután elődjét, Valerii Zaluzsnijt leváltották.