
Hol a vége? Miközben Trump az orosz elnököt hibáztatja az ukrajnai háború elhúzódása miatt, Zelenszkij külföldi békefenntartókat akar
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök szombaton ismét bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, miközben továbbra is bizonytalan az amerikai vezetésű ukrán–orosz béketárgyalások sorsa.
2026. január 04., 11:572026. január 04., 11:57
„Nem vagyok elragadtatva Putyintól. Túl sok embert öl meg” – mondta Trump Ukrajna kapcsán újságíróknak a szombat esti sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette Nicolas Maduro venezuelai elnök elfogását.
Az amerikai elnök kormánya továbbra is tárgyalásokat folytat ukrán és orosz tisztségviselőkkel, hogy békeszerződést kössön a közel négy éve tartó teljes körű háborúban.
Volodimir Zelenszkij elnök december 23-án mutatta be a 20 pontos béketerv felülvizsgált változatát, miután Kijev hevesen elutasította az Egyesült Államok által támogatott 28 pontos tervet, amelyet „kapitulációnak” tartott.
Ráadásul a héten Moszkva azt állította, hogy hétfőn ukrán drónok támadták meg Vlagyimir Putyin orosz elnök rezidenciáját.
Ukrajna és az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége egyaránt tagadta, hogy ilyen támadási kísérlet történt volna.
„Úgy gondolom, hogy haladunk előre, de ez egy olyan háború, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie” – mondta Trump újságíróknak.
Pénteken
A Külföldi Hírszerző Szolgálat szerint „nagy valószínűséggel” előre jelezhető, hogy az orosz különleges szolgálatok fegyveres provokációt terveznek, amely várhatóan a Julián-naptár szerinti karácsony előestéjén vagy karácsony napján, január 7-én fog megtörténni.
A potenciális provokáció egy egyházi épületben vagy más, nagy szimbolikus jelentőségű helyszínen történhet, akár Oroszországban, akár az oroszok által megszállt ukrán területeken – tette hozzá a szolgálat.
Oroszország az elmúlt hónapokban tovább fokozta az ukrán városok elleni támadásokat, az ország energiaellátó hálózatát véve célba.
Eközben Volodimir Zelenszkij elnök szintén szombaton kijelentette:
Hangsúlyozta, hogy a béke megteremtéséhez elengedhetetlenek a francia és brit erők.
A Kijevben, nyugati vezetők tanácsadóival folytatott találkozó után elmondta, hogy még nincs végleges változata a biztonsági garanciákról szóló megállapodásnak, de hangsúlyozta, hogy a katonai jelenlét minden békeegyezmény kötelező eleme.
„Kétségtelen, hogy a (katonai) jelenlét fontos számunkra. És kétségtelen, hogy nem mindenki áll készen erre... De a jelenlét az egyik fontos tényező, és még a Koalíció léte is attól függ, hogy készek-e fokozni jelenlétüket” – mondta Zelenszkij.
Elismerte, hogy egyes koalíciós tagok végül tartózkodhatnak a csapatok küldésétől, de hangsúlyozta, hogy vannak minimális követelmények.
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Hozzátette, hogy a csapatokat küldeni hajlandó országok végleges listája csak a partnerállamok parlamentjeinek ratifikációs folyamata után válik világossá.
„Van egy parlamenti dimenziója is, mert még ha egy vezető készen áll is bizonyos döntések meghozatalára, készen áll Ukrajna megsegítésére, még ha a hadsereg is készen áll Ukrajnában való jelenlétre, sok európai ország alkotmánya szerint mégis parlamenti támogatásra van szükség” – mondta.
Az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásokra Zelenszkij Donald Trump amerikai elnökkel való találkozója után került sor, amely Trump floridai Mar-a-Lago-i rezidenciáján zajlott.
Múlt vasárnap Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatón Trump azt mondta, hogy a béketárgyalások „végső szakaszukban” vannak, anélkül, hogy további részleteket közölt volna.
A találkozók nem hoztak áttörést. Trumppal folytatott beszélgetése után Zelenszkij közös telefonkonferenciát tartott az európai vezetőkkel, Trump pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is beszélt.
Zelenszkij egyébként szombaton újságíróknak azt nyilatkozta, hogy
Zelenszkij nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy pénteken bejelentette a kormány jelentős átalakítását, amely több kulcsfontosságú tárcát érint.
Zelenszkij újságíróknak elmondta, hogy kormányának „újraindítása” különböző intézményekre vonatkozik, beleértve Ukrajna fegyveres erőit is, de hozzátette, hogy „a főparancsnok leváltása jelenleg nem szerepel a tervekben”.
„Miután a védelmi szektor átalakítása befejeződött, az ukrán fegyveres erőkkel fogok foglalkozni. De ahhoz, hogy eljussak odáig, biztosnak kell lennem abban, hogy minden más átalakításra került és minden más működik” – tette hozzá Zelenszkij, anélkül, hogy további várható változásokat részletezett volna.
Emellett Mihajlo Fedorovot, a jelenlegi miniszterelnök-helyettest és digitális átalakulásért felelős minisztert javasolták az ország új védelmi miniszterének, míg a jelenlegi védelmi miniszter, Denisz Smihal várhatóan átveszi az üresen maradt energiaügyi miniszteri posztot.
Ezenkívül Zelenszkij bejelentette, hogy csapata véglegesíti a Vinnyicja, Ternopil, Poltava, Dnyipropetrovszk és Csernyivci régiók új vezetőinek listáját.
Szirszkij 2024 februárja óta tölti be a főparancsnoki tisztséget, miután elődjét, Valerii Zaluzsnijt leváltották.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
szóljon hozzá!