Oana Țoiu külügyminiszter ukrajnai románok társaságában Csernyivciben
Fotó: Román külügyminisztérium
Oana Țoiuval tárgyaltak a csernyivci román közösség vezetői, akik arra kérték a külügyminisztert, hogy járjon közbe az ukrán hatóságoknál a román tannyelvű iskolák védelmében. A bukovinai városban mintegy tízezerre rúg a románok létszáma.
2025. augusztus 09., 14:382025. augusztus 09., 14:38
A pénteki találkozón Aurica Bojescu professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a román tannyelvű iskolák bezárása a román közösség identitásának fokozatos elvesztéséhez vezethet. „Ha nincs iskolánk, nincs templomunk, nincs nemzeti identitásunk. (...) Az iskolák működéséhez tanárokra, tanulókra, tankönyvekre van szükség. (...) Az anyanyelvű oktatáshoz való a jogot továbbra is meg kell őriznünk. Miért? Mert más módszerek nem segítenek a gyerekeken. Ha feladjuk az iskoláinkat, akkor a legdrágább értékről mondunk le” – jelentette ki az egyetemi oktató.
Az Ukrajnában működő középiskolák akkreditációjának pedig egyik feltétele az épületük állapota.
Oana Țoiu a találkozón elmondta, hogy az ukrán hatóságokkal csütörtökön folytatott kijevi tárgyalásain felvetette a román nyelvű oktatás helyzetének és a román közösség védelmének kérdését. A külügyminiszter beszámolója szerint a kijevi vezetés kötelezettséget vállalt arra, hogy folytatják az augusztus 31-ét a román nyelv ünnepévé nyilvánító eljárást. Egyben ígéretet tettek arra, hogy egyeztetni fognak Bukaresttel az ukrán oktatási törvénynek a román tannyelvű középiskolákra gyakorolt hatásáról.
A Prut mentén fekvő, 250 ezres lélekszámú észak-bukovinai városban a 19. század végén még többségben éltek a románok, a legutóbbi ukrajnai népszámlálás szerint azonban a létszámuk alig több mint 10 ezerre rúg.
Az ukrán kisebbségi törvény miatti keményebb hangvételű közlemény ellenére nem várható, hogy a román diplomácia határozottan kiálljon az ukrajnai románok jogai mellett – véli Pászkán Zsolt elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Az amerikai szenátus szerdán ismét elutasította az átmeneti költségvetést, ami lehetővé tenné a szövetségi kormányzati intézmények működésének újraindulását.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdán figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem vet véget az Ukrajna elleni háborúnak, az Egyesült Államok és a NATO „költségeket rónak Oroszországra a folytatódó agresszióért”.
A magyar külpolitika a békepártiságáról híres az egész világon – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Youtube-csatornáján közzétett interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn részt vett Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán.
A NATO számos további intézkedést hoz, amely megerősíti, kibővíti és felgyorsítja a szövetségesek drónok elleni védekezésre való képességét – jelentette ki szerdán Brüsszelben a szervezet főtitkára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!