Boldogság. Az izraeli túszokat hazaengedték Gáza területéről, azonban az őjet elrabló Hamász nem akarja letenni a fegyvert
Fotó: Facebook/Bring Them Home Now
Bár az izraeliek és a palesztinok ünnepeltek, amikor hétfőn lezajlott a jelentős túsz- és fogolycsere , amely jelentős lépést jelentett a Gázában két éve dúló háború befejezése felé, a diplomáciai ünnepségek és a családtagok újraegyesülésének öröme ellenére még sok kihívás áll az érintettek előtt, ha a fegyverszünetet tartós békévé akarják alakítani.
2025. október 14., 12:322025. október 14., 12:32
2025. október 14., 12:582025. október 14., 12:58
Mint ismeretes, a Gáza területén még hatalmon levő Hamász húsz, még életben lévő túszt engedett szabadon, cserében Izrael mintegy 250, terrorcselekmények miatt életfogytiglanra ítélt, valamint 1700, vádemelés nélkül fogva tartott palesztint engedett szabadon.
A BBC emlékeztet:
Aláírta hétfőn Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodást Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír. Trump Izraelből érkezett Sarm es-Sejkbe.
Bár a szabadon bocsátások nagyjából a tervek szerint zajlottak, az izraeli túszok családjai felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy a Hamász csak négy elhunyt túsz holttestét adja vissza.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy törvényszéki orvosi vizsgálatokat fog végezni, mielőtt megerősíti a személyazonosságukat és értesíti a családjaikat.
Úgy gondolják, hogy további 24 túsz maradványai vannak még Gázában.
A terv szerint Gázát kezdetben egy ideiglenes átmeneti bizottság irányítaná, amely palesztin technokratákból állna, és amelyet a „Béketanács” felügyelne, majd átadnák a hatalmat a Palesztin Hatóságnak (PA), amelynek előbb reformokon kell átesnie.
A terv későbbi fázisainak megvalósításához azonban nehéz tárgyalásokra lesz szükség.
A vitás kérdések között szerepel az izraeli csapatok kivonásának mértéke és ütemezése, a Hamász lefegyverzése és a Gázai övezet jövőbeli kormányzása.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor elutasította a PA jövőbeli részvételét Gáza irányításában.
Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik a békeegyezményről szóló tárgyalások második fázisa, Trump így válaszolt: „Már megkezdődött”.
„A fázisok kissé össze vannak keveredve” – tette hozzá.
Eközben
A király a BBC-nek nyilatkozott így, miközben az egyiptomi Sarm es-Sejkben tartandó csúcstalálkozóra készült, amelyen Donald Trump elnök 20 pontos béketervét írták alá.
„Ha nem oldjuk meg ezt a problémát” – mondta Abdulláah király –, „ha nem találunk jövőt az izraeliek és a palesztinok számára, valamint az arab és muszlim világ és Izrael közötti kapcsolatra, akkor végünk van”.
„Remélem, hogy vissza tudjuk fordítani a dolgok menetét, de politikai perspektívával, mert ha nem oldjuk meg ezt a problémát, akkor újra ugyanitt fogunk tartani” – mondta a király.
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában arab újságíróknak nyilatkozva arról beszélt:
Lavrov, aki Oroszország „mindennemű támogatásáról” biztosította a Trump-tervet, sikert kívánt az egyiptomi békecsúcsnak, és kifejezte reményét, hogy a főként palesztinok lakta Gázai övezetről ott születő összes megállapodás teljesülni fog.
„Igaz, a Hamász soraiból és Tel-Avivból is hallunk olyan nyilatkozatokat, hogy még nincs vége mindennek, és a válság kiújulhat” – jegyezte meg.
Fontosnak nevezte, hogy Trump és a regionális vezetők összpontosítsanak az azonnali tűzszünet szükségességére, az izraeli csapatoknak a Gázai övezetből való kivonásáról kialakított, egyeztetett tűzszüneti vonal betartására és a humanitárius segítségnyújtás megszervezésére.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint
Úgy vélekedett, hogy a terv „törékeny megfogalmazásait” nem szabad revíziónak alávetni.
Hangsúlyozta, hogy a Trump-terv jóhiszemű végrehajtása nyomán haladéktalanul át kell térni a palesztin állam létrehozására, „konkrét kompromisszumokat kell keresni az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott döntések alapján”. Megismételte az orosz álláspontot, miszerint a konfliktus hosszú távú rendezése „csak az ENSZ-nek a palesztin állam létrehozására vonatkozó határozatai végrehajtásával lehetséges”.
Lavrov szerint
függetlenül attól, hogy mit gondolnak a szomszédok, és milyen érveik vannak”.
Rámutatott, hogy Izraelben sokáig nem vették komolyan a palesztin állam létrehozásának kérdését, pedig ennek a kérdésnek a rendezetlensége „a legjelentősebb tényező, amely az arab világban a szélsőségesség fennmaradását és erősödését táplálja”.
„A kompromisszumok elkerülhetetlenek minden konfliktusban. A vérontás leállításáról szóló megállapodások kompromisszumok, és mindkét félnek engedményeket kell tennie” – fogalmazott.
Mint mondta, ha a Gázáról rendezendő csúcs résztvevői szükségesnek tartják Oroszország bevonását a folyamatba, azt Moszkva nem fogja elutasítani, de ráerőltetni nem fogja magát senkire. Lavrov szerint Oroszország a palesztin-izraeli konfliktusban megpróbálta az eseményeket az erőszak elutasításának és az együttélésről szóló megállapodások kidolgozásának irányába terelni.
Az iráni nukleáris megállapodásról szólva emlékeztetett arra, hogy Moszkva soha nem tért el ennek támogatásától, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. számú határozatát is. Közölte, hogy Oroszország a nemzetközi joggal teljes összhangban szállít Teheránnak haditechnikai eszközöket.
Mint fogalmazott, Aszad és családja kizárólag humanitárius okokból tartózkodik Oroszországban, mert „őt és családját fizikai megsemmisítés fenyegette”.
Lavrov hangoztatta: Szíria érdekelt abban, hogy területén megmaradjanak az orosz katonai bázisok.
„Nyilvánvaló, hogy az új körülmények között ezek a bázisok már más szerepet játszhatnak, nem csupán a katonai előőrsét” – mondta.
Az erre a hétre tervezett, de későbbre halasztott orosz-arab csúcstalálkozóról azt mondta, hogy az eseményt meg fogják tartani, „amint kiderül, melyik időpont a legalkalmasabb erre”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több arab ország érdeklődik Oroszország tapasztalatai iránt „a nukleáris technológiák, a nukleáris energia, valamint a nukleáris energia nem energetikai célú felhasználása terén”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!