
Egyedül Ukrajna hétszeresére, 44 milliárd dollárra növelte kiadásait
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végi szintet, a több mint három évtizede legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte – derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből.
2023. április 24., 09:172023. április 24., 09:17
A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el tavaly, 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, „hajtja (a kiadásokat) az ukrajnai háború, amely az európai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek”, egyrészt Kína részéről, másrészt az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek miatt.
Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére. Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta – vélekedett Tian.
Ebbe még nem is számolják bele a külföldről érkező több tízmilliárdos fegyveradományokat – állította a SIPRI. Az intézet becslései szerint az orosz kiadások 9,2 százalékkal nőttek.
Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.
Tavaly a globális kiadások 39 százaléka az Egyesült Államokra jutott. A második helyen álló Kínával (13 százalék) együtt a világ katonai beruházásainak több mint felét adják.

Jóváhagyta a bukaresti parlament egyesített védelmi bizottsága a román védelmi minisztérium (MAPN) öt fegyverbeszerzési programját, amelyek költségvetése együttesen mintegy tízmilliárd dollárt (7,1 milliárd eurót és 2,5 milliárd dollárt) tesz ki.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
szóljon hozzá!