
Egyedül Ukrajna hétszeresére, 44 milliárd dollárra növelte kiadásait
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végi szintet, a több mint három évtizede legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte – derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből.
2023. április 24., 09:172023. április 24., 09:17
A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el tavaly, 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, „hajtja (a kiadásokat) az ukrajnai háború, amely az európai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek”, egyrészt Kína részéről, másrészt az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek miatt.
Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére. Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta – vélekedett Tian.
Ebbe még nem is számolják bele a külföldről érkező több tízmilliárdos fegyveradományokat – állította a SIPRI. Az intézet becslései szerint az orosz kiadások 9,2 százalékkal nőttek.
Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.
Tavaly a globális kiadások 39 százaléka az Egyesült Államokra jutott. A második helyen álló Kínával (13 százalék) együtt a világ katonai beruházásainak több mint felét adják.

Jóváhagyta a bukaresti parlament egyesített védelmi bizottsága a román védelmi minisztérium (MAPN) öt fegyverbeszerzési programját, amelyek költségvetése együttesen mintegy tízmilliárd dollárt (7,1 milliárd eurót és 2,5 milliárd dollárt) tesz ki.
Az Egyesült Államok küldöttsége hétfőn ismét Pakisztánban lesz, hogy személyesen tárgyaljon Irán képviselőivel – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap internetes közösségi oldalán.
Az Európai Bizottság szerint több kérdésben sürgető az előrelépés a hamarosan hivatalba lépő új magyar kormánnyal közöse, legyen szó az ukrajnai hitelről vagy a helyreállítási forrásokról.
A Hormuzi-szoros blokádja megemelte az olajárakat, megzavarta a műtrágya- és nyersanyagellátást, ami ipari fennakadásokat és akár élelmiszerár-emelkedést is okozhat világszerte – írta a hirado.hu a a profile.ru oldalra hivatkozva.
Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választotta meg elnökének tisztújító közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Kereskedelmi hajók kerültek tűz alá a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. Irán látszólag újra lezárta a Hormuzi-szorost, Washington viszont mást állít.
A várakozások szerint a jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték – mondta a választáson nyertes Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten.
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
szóljon hozzá!