Mindent alá kell rendelni az energiafogyasztás csökkentésének. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény megküldésével szólította fel Magyarországot és Romániát csütörtökön, hogy ültessék át nemzeti jogrendjükbe az energiahatékonyságra vonatkozó uniós szabályokat. Az irányelv intézkedéseket vezet be, amelyek hozzájárulnak a teljes uniós energiafogyasztás csökkentéséhez.
2026. június 04., 17:092026. június 04., 17:09
Az uniós bizottság a júniusi kötelezettségszegési eljárásokat ismertető csomagjában azt kifogásolta, hogy az átdolgozott energiahatékonysági irányelv rendelkezései nem kerültek be a két ország nemzeti jogszabályaiba. Az átdolgozott irányelvet 2023-ban fogadták el, és a tagállamoknak az intézkedések többségét 2025. október 11-ig kellett volna bejelenteniük.
A bizottság 2025 novemberében az irányelv nemzeti jogba való teljes körű átültetésének hiánya miatt 26 tagállamnak küldött felszólító levelet,
Ezért döntött a brüsszeli testület úgy, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak és Romániának. A két tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon és teljes körűen megvalósítsa a jogszabályok átültetését. Ennek elmaradása esetén az uniós bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyeket, és pénzügyi szankciók kiszabását kérheti.
Célértékeket tűz ki az energiafogyasztásra és az energiamegtakarításra vonatkozóan, különös tekintettel az energiaszegénység enyhítését célzó intézkedésekre, továbbá célértékeket határoz meg a hatóságok fogyasztására és a hatóságok tulajdonában lévő épületek felújítására vonatkozóan is.
Emellett az uniós energiapolitika egyik alapelveként bevezeti az úgynevezett „első az energiahatékonyság” elvét, mely szerint az uniós országoknak az energetikai és a nem energetikai ágazatokban egyaránt figyelembe kell venniük az energiahatékonyságot, amikor vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket és jelentős beruházási döntéseket hoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!