Egyetlen szíriai tömegsírban legalább százezer holttest lehet egy segélyszervezet szerint

– mondta Musztafa, a szíriai vészhelyzeti munkacsoport vezetője. „Ez egy nagyon-nagyon szélsőségesen, szinte igazságtalanul konzervatív becslés” – tette hozzá.

Musztafa elmondta, hogy biztos benne, hogy ötnél több tömegsír van, és hogy a szíriaiak mellett az áldozatok között amerikai és brit állampolgárok és más külföldiek is vannak.

A Reuters nem tudta megerősíteni Musztafa állításait.

Aszadot és az őt az elnöki tisztségben megelőző megelőző, 2000-ben elhunyt apját, Háfezt a szíriaiak, jogvédő csoportok és más kormányok széles körű, bírósági eljárás nélküli gyilkosságokkal vádolják, beleértve az ország hírhedt börtönrendszerében végrehajtott tömeges kivégzéseket.

Aszad ismételten tagadta, hogy kormánya megsértette volna az emberi jogokat, és ellenzőit szélsőségeseknek állította be.

„Beszélhettünk azokkal az emberekkel, akik ezeken a tömegsírokkal foglalkoztak, akik maguktól menekültek el Szíriából, vagy akiknek segítettünk a menekülésben” – mondta Musztafa.

Csoportja beszélt olyan buldózersofőrökkel, akiket arra kényszerítettek, hogy sírokat ássanak, és „sokszor parancsra összenyomták a holttesteket, hogy beférjenek, majd földdel fedték be őket” – mondta.

Musztafa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a sírhelyek nincsenek biztosítva, és azt mondta, hogy meg kell őrizni őket, hogy a nyomozáshoz szükséges bizonyítékok megmaradjanak.

Eközben december 8-i megbuktatása óta hétfőn először fordult a nyilvánossághoz Bassár el-Aszad volt szíriai vezető, aki a szíriai elnöki hivatal Telegram-csatornáján számolt be moszkvai keltezésű írásos közleményében az orosz fővárosba történt távozását megelőző órákról.

Közölte, hogy

Az elnököt a Hajat Tahrír as-Sám iszlamista szervezet vezette felkelők űzték el a hatalomból, miután villámoffenzívával végigsöpörtek az országon, véget vetve az „Aszad-klán” ötvenéves uralmának.

„Az események alatt egy percig sem gondoltam lemondásra vagy menedékkérésre” – állította Aszad a közleményben. Közlése szerint egészen december 8-ika, vasárnap hajnalig a szíriai fővárosban maradt, és ellátta a feladatait.

„Ahogy a »terrorista erők« beszivárogtak Damaszkuszba, orosz szövetségeseinkkel Latakiába indultam, hogy onnan felügyeljem a harci műveleteket” – írta. A hmeimimi légibázisra érkezve azonban „világossá vált, hogy erőink minden frontvonalról teljesen elvonultak, és a hadsereg utolsó állásai is elestek”.

A Kreml december 9-én jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, menedéket nyújt Moszkvában Aszadnak, akinek a támogatására 2015-ben légierőt vonultatott fel a lázadókkal szemben Szíriában.