Kalmár Ferenc miniszteri biztos
Fotó: Essig József
A nemzeti kisebbségek kollektív jogainak erősítését szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) az úgynevezett bolzanói ajánlások 10. évfordulója alkalmából tartott konferenciáján Magyarország képviseletében Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa.
2018. július 17., 14:112018. július 17., 14:11
2018. július 17., 14:122018. július 17., 14:12
Kalmár Ferenc kedden az MTI-nek az előző napi tanácskozásról beszámolva elmondta: miközben a kollektív jogok védelmének bővítésére lenne szükség, vannak olyan országok – például Románia és Szlovákia –, amelyek el sem ismerik a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. A konferencián az ukrán nagykövet támadta a magyar alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért.
Ezzel kapcsolatban Kalmár Ferenc hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek többségi társadalomba integrálása a kollektív jogok megadása nélkül csak asszimilációhoz vezethet. Hozzátette, a kisebbségek megmaradásának előfeltétele, hogy csak közösségként szabad integrálódniuk, hiszen csak a közösség képes megőrizni anyanyelvét, kultúráját, identitását. „Magyarország szerint szükség lenne a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közvetítői mechanizmusokkal, vitarendezéssel kapcsolatos ajánlásra, monitoringrendszerre, továbbá a jó gyakorlatok terjesztésére és a nemzetállam fogalmának átgondolására” – közölte a miniszteri biztos.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború után egyetlen európai intézmény sem adott ki ajánlást a történelemtanítással kapcsolatban, pedig sok múlik a történelem értelmezésén. „A történelem oktatása alkalmas lehet a nemzeti identitás formálására és a sérelmek enyhítésére” – hangsúlyozta Kalmár Ferenc. A szakember szerint a konferencia abban a tekintetben sikeres volt, hogy jól áttekintette és összefoglalta az elmúlt tíz év és a jelenlegi helyzet lényeges elemeit, ám a továbblépés lehetősége egyelőre nem látszik.
Kalmár Ferenc kiemelte, hogy a konferencián nem mosták össze a migránsokat az őshonos kisebbségekkel. A tanácskozáson megállapították, hogy nő az országok elszigetelődése, erősödik a nacionalizmus, ugyanakkor a bolzanói ajánlások továbbra is érvényesek. Elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek védelmének multilaterálisról kétoldalú alapra helyezése, ugyanis az országok súlya, befolyása nagyon eltérő, ez pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a nemzeti kisebbségek védelmét. „A kölcsönösség kérdése is felvetődött, eszerint nem mindegy például, hogy 1,3 milliós vagy 30 ezres kisebbségről beszélünk, ahogy ez magyar-román viszonylatban megfigyelhető” – foglalta össze a miniszteri biztos. Megemlítette: téma volt a konferencián az is, hogy minden állam költségvetésében különítenek el összegeket a határon túli kisebbsége támogatására, és ebben fontos az átláthatóság.
A Nemzeti kisebbségek az államközi kapcsolatokban című ajánlásokat az EBESZ főbiztosának kezdeményezésére 10 éve, 2008-ban fogadták el az olaszországi Bolzanóban. Az ajánlások célja annak rögzítése, hogy miként nyújthatnak az államok kedvezményeket más államok területén élő kisebbségeikhez tartozóknak oly módon, hogy az ne terhelje a nemzetközi kapcsolatokat, megfeleljen a nemzetközi jognak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai péntek reggel előállították Kónya Endrét, a kegyelmi ügy kulcsfiguráját – közölte Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője egy másik témában, az MNB-ügyben tartott sajtóbeszélgetésen.
Magyarország szolidaritását fejezi ki Romániával. A sérülteknek mielőbbi felépülést kívánunk, és támogatjuk az eset teljes körű kivizsgálását – szögezte le Magyar Péter miniszterelnök.
A Kijev ellen tervezett katonai csapásokra vonatkozó figyelmeztetés figyelmen kívül hagyásának kockázataira figyelmeztette Bukarestet Vlagyimir Lipajev orosz agykövet.
A Moldovai Köztársaság állampolgárainak több mint 40 százaléka támogatja az egyesülést Romániával, míg a FÁK-ból való kilépést támogatók aránya meghaladja az 50 százalékot – derül ki egy friss felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!