Kalmár Ferenc miniszteri biztos
Fotó: Essig József
A nemzeti kisebbségek kollektív jogainak erősítését szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) az úgynevezett bolzanói ajánlások 10. évfordulója alkalmából tartott konferenciáján Magyarország képviseletében Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa.
2018. július 17., 14:112018. július 17., 14:11
2018. július 17., 14:122018. július 17., 14:12
Kalmár Ferenc kedden az MTI-nek az előző napi tanácskozásról beszámolva elmondta: miközben a kollektív jogok védelmének bővítésére lenne szükség, vannak olyan országok – például Románia és Szlovákia –, amelyek el sem ismerik a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. A konferencián az ukrán nagykövet támadta a magyar alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért.
Ezzel kapcsolatban Kalmár Ferenc hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek többségi társadalomba integrálása a kollektív jogok megadása nélkül csak asszimilációhoz vezethet. Hozzátette, a kisebbségek megmaradásának előfeltétele, hogy csak közösségként szabad integrálódniuk, hiszen csak a közösség képes megőrizni anyanyelvét, kultúráját, identitását. „Magyarország szerint szükség lenne a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közvetítői mechanizmusokkal, vitarendezéssel kapcsolatos ajánlásra, monitoringrendszerre, továbbá a jó gyakorlatok terjesztésére és a nemzetállam fogalmának átgondolására” – közölte a miniszteri biztos.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború után egyetlen európai intézmény sem adott ki ajánlást a történelemtanítással kapcsolatban, pedig sok múlik a történelem értelmezésén. „A történelem oktatása alkalmas lehet a nemzeti identitás formálására és a sérelmek enyhítésére” – hangsúlyozta Kalmár Ferenc. A szakember szerint a konferencia abban a tekintetben sikeres volt, hogy jól áttekintette és összefoglalta az elmúlt tíz év és a jelenlegi helyzet lényeges elemeit, ám a továbblépés lehetősége egyelőre nem látszik.
Kalmár Ferenc kiemelte, hogy a konferencián nem mosták össze a migránsokat az őshonos kisebbségekkel. A tanácskozáson megállapították, hogy nő az országok elszigetelődése, erősödik a nacionalizmus, ugyanakkor a bolzanói ajánlások továbbra is érvényesek. Elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek védelmének multilaterálisról kétoldalú alapra helyezése, ugyanis az országok súlya, befolyása nagyon eltérő, ez pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a nemzeti kisebbségek védelmét. „A kölcsönösség kérdése is felvetődött, eszerint nem mindegy például, hogy 1,3 milliós vagy 30 ezres kisebbségről beszélünk, ahogy ez magyar-román viszonylatban megfigyelhető” – foglalta össze a miniszteri biztos. Megemlítette: téma volt a konferencián az is, hogy minden állam költségvetésében különítenek el összegeket a határon túli kisebbsége támogatására, és ebben fontos az átláthatóság.
A Nemzeti kisebbségek az államközi kapcsolatokban című ajánlásokat az EBESZ főbiztosának kezdeményezésére 10 éve, 2008-ban fogadták el az olaszországi Bolzanóban. Az ajánlások célja annak rögzítése, hogy miként nyújthatnak az államok kedvezményeket más államok területén élő kisebbségeikhez tartozóknak oly módon, hogy az ne terhelje a nemzetközi kapcsolatokat, megfeleljen a nemzetközi jognak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország beleegyezett abba, hogy Donald Trump amerikai elnök kérésére február 1-jéig tartózkodik Ukrajna megtámadásától – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Az ukránok nem erősítik Európát, hanem gyengítik és belerántanak bennünket egy háborúba.
Aligha lehet tartós békét szavatolni Ukrajnában egy oroszellenes kijevi vezetésnek adandó biztonsági garanciákkal – vélekedett csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva.
Donald Trump csütörtökön bejelentette: Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy Oroszország egy hétre leállítja a Kijev és más ukrán városok elleni támadásokat. Az orosz hadsereg bombázásai miatt Ukrajnában számos épület fűtés nélkül maradt.
A NATO problémái részben az európai védelmi képességek leromlásából származnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán.
Donyeck sorsa az a kulcsfontosságú kérdés, amely akadályozza a békemegállapodás megkötését Ukrajna és Oroszország között – jelentette ki szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Oroszország „a második világháború óta bármelyik nagyhatalomnál több veszteséget szenvedett el” – áll a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) új jelentésében.
Nem lehet, hogy egyetlen ország vétója akadályozza meg az Európai Unió többi tagállamának politikáját – jelentette ki Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.
Donald Trump szerint előrelépés van az orosz–ukrán háború megoldása felé vezető folyamatban – az amerikai elnök kedden a washingtoni Fehér Házat elhagyva újságírók előtt hangoztatta optimizmusát.
A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó harccsoport jelenleg az Indiai-óceánon tartózkodik, így közelebb van ahhoz, hogy segítséget nyújtson az Irán ellen irányuló esetleges amerikai műveletekhez – közölte két forrás a CNN-nel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!